dinitrogén-oxid
(kéjgáz, nevetőgáz, nitró, E-942)

O=N=N, (N₂O) a nitrogén-oxidok egyike, kéjgáznak is nevezik.

A dinitrogén-oxid molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A Dinox.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előfordulás
Nitrogén tartalmú szerves anyagok bomlásakor a természetben is keletkezik denitrifikációs folyamatokban.

Előállítás
Ammónium-nitrát ("pétisó") melegítéses lebomlásakor keletkezik:

NH₄NO₃ = N₂O + 2H₂O

A keletkezett gázt vas(II)-szulfát oldaton keresztülvezetik a szennyezésként jelenlévő nitrogén-monoxidot elnyeletésére.
Óvatos hevítés szükséges, mert hirtelen hevítés robbanást okozhat.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Enyhén édeskés szagú gáz.
Sűrűsége 1,97 g/dm³
Olvadáspontja -90,8°C
Forráspontja -88°C.
Vízben, etanolban és kénsavban oldódik.
A többi nitrogén-oxidtól eltérően nem savanhidrid.
Normál hőmérsékleten viszonylag nem reakcióképes.
Inert a halogénekkel, az alkálifémekkel és az ózonnal szemben. Izoelektronos a szén-dioxiddal.
Könnyen szétesik elemeire (hevítés hatására 520°C-on) és a felszabaduló oxigén sok vegyület égését táplálja:

2 N₂O = 2 N₂ + O₂

Hidrogénnel robbanó elegyet képez:

N₂O + H₂ = N₂ + H2O

Felhasználás
A habszifonpatron is ezt a gázt tartalmazza.
Gyorsulási versenyeken gépkocsik teljesítményfokozására ("nitró") alkalmazzák, mint oxidálószert.
Rövid távú, általános érzéstelenítőként használják, különösen a fogászatban és altatógáz keverékben.
Élelmiszeradalékként, mint csomagológázt használják (pl. tejszínhab) E-942 kóddal.
Aeroszolokban hajtóanyagként.

Felhasznált irodalom