ebullioszkópia
(Beckmann-hőmérő)

A forráspont emelkedés használata a relatív molekulatömeg meghatározására.
Az elnevezés görög eredetű, jelentése "forrásmérés".
Mivel a forráspont emelkedés kolligatív tulajdonság, csak a feloldott részecskék számától függ, azok jellegétől nem.

A forráspont emelkedést Beckmann-hőmérővel mérik.

Ez egy egy kb. 50 cm hosszú, 0,01°C beosztású higanyos hőmérő, amelyen nagyító segítségével ezred fokot is becsülni lehet.
A hőmérő kb. 30 cm hosszú beosztott része mindössze 5-6°C-ot jelöl.
Felső vége egy U-alakú csövecskébe torkollik, ahol tartalékhigany teszi lehetővé, hogy az 5-6°C-os beosztás ellenére a higany olvadáspontja (-38°C) és forráspontja (356°C) közötti szinte bármely hőmérséklet esetén mérhető legyen a hőmérséklet-különbség.

Nagy pontossággal csak hőmérséklet-különbség mérésére alkalmas, és olyan mérésnél alkalmazzák, ahol a hőmennyiség mérését hőmérséklet-különbség mérésére vezetik vissza (hőkapacitás-, oldáshő- elegyítésihő-mérés stb.), valamint fagyáspont-csökkenés és forráspont-emelkedés mérésnél.

Jelenleg már elektronikus hőmérőket alkalmaznak helyette.

Felhasznált irodalom