Az elektromos
áram hatására bekövetkező kémiai változást elektrolízisnek
nevezik. (A XVIII. században ismerték fel, hogy a vizen áthaladó egyenáram a vízből gázt fejleszt.)
elektrolízis
(elektrolizáló cella, Faraday törvényei, Faraday-állandó, elektrokémiai egyenérték)
Az elektromos
áram hatására bekövetkező kémiai változást elektrolízisnek
nevezik.
(A XVIII. században ismerték fel, hogy a vizen áthaladó egyenáram a vízből gázt
fejleszt.)
Vízbontás elektromos árammal - a baloldali csőben kétszer annyi gáz (hidrogén) van, mint amennyi gáz (oxigén) a jobboldalon.
Az elsőrendű vezető az elektród, a negatív elektród (az elektronok belépési helye) a katód, a pozitív elektród (az elektronok kilépési helye) az anód. A cellát, amelyben az elektrolízis történik, azaz amelyben a külső forrásból származó áram keresztülhalad az elektroliton az elektrolizáló cella.
Faraday törvényei:
I. Az elektrolízis során az elektródfolyamatban
képződő anyag tömege arányos az elektrolizáló
áram erősségének és az időnek a szorzatával,
vagyis az áthaladt elektromos töltésmennyiséggel.
II. Az elektrolizáló cellán áthaladt töltés
és az elektródreakcióban résztvevő elektronok
anyagmennyisége arányos egymással. E kettő hányadosa a Faraday-állandóval
(F) egyenlő, értéke 9, 65×10000 C/mol.
Egy adott elem azon mennyisége, amelyet ionjának oldatából elektrolízissel egy coulomb töltés felszabadít, elektrokémiai egyenértéknek (z) nevezik.
Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik az elektrolízissel a Fizika blokk A fémek kiválasztása oldataikból és A folyadékban történő áramlás és vegybontás magyarázata című részében.