A két résen átbocsátott elektronok interferenciaképe igazolja a hullámszerű
viselkedéstelektron
(elemi elektromos töltés)
Az elsőnek felfedezett (J. J. Thomson,
1897), a fermionok közé tartozó, elemi
részecske.
Jele e- (A mínuszjel a negatív töltésre
utal.)
Töltése (-1,602x10-19 C)
(a negatív elemi elektromos töltés)
Tömege 9,1095x10-31 kg( a proton
tömegének kb. 1 / 1836-od része) vagy
0,511 MeV.
Spinje 1/2
Radioaktívan nem bomlik; szubszerkezete
nem ismeretes.
Az atom, külsű burkát képezi.
Az elektronok meghatározott pályákon
mozognak a pozitív töltésű atommag
körül.
Számuk és töltésük nagysága az atomokban
megegyezik a pozitív töltésű protonok
számával (az elem rendszámával)
ezért az atom kifelé semleges töltésű.
Az atom alkotóelemeit Joseph
Thomson brit fizikus fedezte fel 1897-ben az elektromos
és mágneses térben mozgó katódsugár
(mai nevén elektronsugár) tanulmányozása közben.
Az elektron töltését Robert Millikan
amerikai fizikus határozta meg 1913-ban.
Az atomok a Rutherford-Bohr féle atommodell szerint atommagból és elektron(ok)ból állnak. A hidrogén atommagja a proton, és a körülötte található elektron tovább nem osztható, tehát elemi részecske. Önmagukban ezek csak átmenetileg fordulnak elő, nem stabilisak.
Ma már a kvantummechanikai atommodell, az elemi részecske kutatás fejlődése túlhaladta a Rutherford-Bohr féle atommodellt rengeteg további, "még elemibb" részecskét fedeztek fel.
Az elektronokat gyakran pontszerűnek tekintik, az elektrondiffrakció jelensége azonban azt bizonyítja, hogy az elektron hullámszerűen is viselkedhet.
A két résen átbocsátott elektronok interferenciaképe igazolja a hullámszerű
viselkedést
A bomlási folyamatokban az elektron a gyenge kölcsönhatások közé tartozó béta-bomlásban játszik szerepet (a béta-részecske az elektron).
Az egyszerűbb atomok felépítését szemléltető
animáció az Érdekességeknél a "Kémiai
elem építőkészlet" címszónál található.