felszín alatti víz
(felszín alatti vízkészlet, sztatikus felszín alatti vízkészlet, passzív felszín alatti vízkészlet, dinamikus felszín alatti vízkészlet, brine, talajvíz, parti szűrésű víz, rétegvíz, mélységi rétegvizek, artézi víz, karsztvíz)
A Föld felszíne alatt
található vizek összessége,
függetlenül a halmazállapottól, a hőmérséklettől,
a kémiai összetételföl és az eredettől.
Ide sorolják a talajvizet, a karsztvizet, a mélységi vizet
stb.
A felszín alatti víz mennyiségét a felszín alatti vízkészlet fejezi
ki, amely egy meghatározott területrész felszín alatti rétegeiben tárolt ott
áramló vízmennyiség. A sztatikus felszín alatti vízkészlet adott térrész
adott időpontra vonatkozó összes vízkészletét, a passzív felszín alatti vízkészlet
ennek nem mozgó hányadát, a dinamikus felszín alatti vízkészlet az áramló-megújuló
hányadát jelenti.
A felszín alatti víz egy összefoglaló elnevezés, amely talajban
és kőzetekben található és hasznosítás
céljából kitermelhető vizek összességét jelenti.
A felszín alatti vizek túlnyomó része édesvíz (azaz alacsony az oldott
anyag tartalma).
A mélyebb, zárt rétegekben előforduló, igen magas sótartalmú
vizek pontosabb elnevezése a telepfolyadék (brine).
A felszín alatti vizekkell a hidrogeológia tutodámánya foglalkozik.
Talajvíz
A talajvíz a terepszinthez legközelebb található felszín alatti víz.
A talajvíz feletti rétegekben a kőzet/talaj pórusait jelentős részben
már levegő tölti ki.
Jogi értelemben a talajvíz a felszínhez legközelebbi összefüggő vízzáró
réteg feletti állandó felszín alatti víz, amely legfeljebb 25 méter mély
kúttal feltárható.
A talajvíz egy speciális esete a parti szűrésű víz, ez a nagyobb
folyók kavicsteraszaiban található és hidraulikai
kapcsolatban áll az adott folyam felszíni vízkészletével.
Rétegvíz
A mélyebb kőzetrétegekben tárolódó vizeket értik alatta.
A talajvíz alatti első gyenge vízvezető képződmény (pl. agyag)
alatti rétegben található a legfelső rétegvíz, és a hasonló összetételű
mélyebb rétegek víztartalmát jelentik a további mélységi rétegvizek.
A rétegvíz megnevezés feltételezi, hogy a feltárt rétegek egymás alatt
közel vízszintesen, és oldalirányban közel folytonosan helyezkednek el, - ami
természetesen nincsen így.
A hazai vízadó rétegek többsége kőzettani szempontból homok vagy homokkő (az
alföldi rétegsorokban), az ideális vízzáró fedő és fekü pedig agyag.
A valóságban természetesen a kevert szemcseméret dominál az Alföldön is, a dombvidéki
és hegyvidéki területeken pedig számos más kőzet szerepelhet vízadó rétegként
(mészkövek és dolomitok mellett pl. néha andezit is).
A rétegvíz speciális esete az úgynevezett artézi víz, olyan mélységi
vízadó rétegben levő vízre utal, amelynek a természetes nyomásszintje a terepszint
felett van.
Karsztvíz
A karsztos kőzet (mészkő-
és dolomitképződmények) üregeiben, járataiban
levő (nagy keménységű
- magas a Kalcium-,
illetve Magnézium-tartalmú) víz.
A karsztvíz az elnyelt csapdékból
és a leszivárgó felszíni vizekből származik, tehát hasonló a talajvízhez.