felszín alatti víz
(felszín alatti vízkészlet, sztatikus felszín alatti vízkészlet, passzív felszín alatti vízkészlet, dinamikus felszín alatti vízkészlet, brine, talajvíz, parti szűrésű víz, rétegvíz, mélységi rétegvizek, artézi víz, karsztvíz)

A Föld felszíne alatt található vizek összessége, függetlenül a halmazállapottól, a hőmérséklettől, a kémiai összetételföl és az eredettől.
Ide sorolják a talajvizet, a karsztvizet, a mélységi vizet stb.
A felszín alatti víz mennyiségét a felszín alatti vízkészlet fejezi ki, amely egy meghatározott területrész felszín alatti rétegeiben tárolt ott áramló vízmennyiség. A sztatikus felszín alatti vízkészlet adott térrész adott időpontra vonatkozó összes vízkészletét, a passzív felszín alatti vízkészlet ennek nem mozgó hányadát, a dinamikus felszín alatti vízkészlet az áramló-megújuló hányadát jelenti.

A felszín alatti víz egy összefoglaló elnevezés, amely talajban és kőzetekben található és hasznosítás céljából kitermelhető vizek összességét jelenti.
A felszín alatti vizek túlnyomó része édesvíz (azaz alacsony az oldott anyag tartalma).
A mélyebb, zárt rétegekben előforduló, igen magas sótartalmú vizek pontosabb elnevezése a telepfolyadék (brine).

A felszín alatti vizekkell a hidrogeológia tutodámánya foglalkozik.

Talajvíz
A talajvíz a terepszinthez legközelebb található felszín alatti víz.
A talajvíz feletti rétegekben a kőzet/talaj pórusait jelentős részben már levegő tölti ki.
Jogi értelemben a talajvíz a felszínhez legközelebbi összefüggő vízzáró réteg feletti állandó felszín alatti víz, amely legfeljebb 25 méter mély kúttal feltárható.
A talajvíz egy speciális esete a parti szűrésű víz, ez a nagyobb folyók kavicsteraszaiban található és hidraulikai kapcsolatban áll az adott folyam felszíni vízkészletével.

Rétegvíz
A mélyebb kőzetrétegekben tárolódó vizeket értik alatta.
A talajvíz alatti első gyenge vízvezető képződmény (pl. agyag) alatti rétegben található a legfelső rétegvíz, és a hasonló összetételű mélyebb rétegek víztartalmát jelentik a további mélységi rétegvizek.
A rétegvíz megnevezés feltételezi, hogy a feltárt rétegek egymás alatt közel vízszintesen, és oldalirányban közel folytonosan helyezkednek el, - ami természetesen nincsen így.
A hazai vízadó rétegek többsége kőzettani szempontból homok vagy homokkő (az alföldi rétegsorokban), az ideális vízzáró fedő és fekü pedig agyag.
A valóságban természetesen a kevert szemcseméret dominál az Alföldön is, a dombvidéki és hegyvidéki területeken pedig számos más kőzet szerepelhet vízadó rétegként (mészkövek és dolomitok mellett pl. néha andezit is).
A rétegvíz speciális esete az úgynevezett artézi víz, olyan mélységi vízadó rétegben levő vízre utal, amelynek a természetes nyomásszintje a terepszint felett van.

Karsztvíz
A karsztos kőzet (mészkő- és dolomitképződmények) üregeiben, járataiban levő (nagy keménységű - magas a Kalcium-, illetve Magnézium-tartalmú) víz.
A karsztvíz az elnyelt csapdékból és a leszivárgó felszíni vizekből származik, tehát hasonló a talajvízhez.

Felhasznált irodalom