földkéreg
(kéreglemez)
A Föld legkülső, 10
- 40 km vastagságú, és viszonylag könnyű kőzetek
alkotta szilárd rétege.
A kontinensek alatt a földkéreg kb.
30-40 km vastagságú és kisebb sűrűségű
mint az óceánok alatti földkéreg, uralkodóan szilicium-alumínium-szilikát
összetételű kőzetekből áll.
A képen jól látható a szárazföldi és az óceáni kéreg eltérő vastagsága.
A földkéreg az alábbi képen látható lemezekre (kéreglemez) tagolódik
és ezek a nyilakon látható irányokban elmozdulnak egymához viszonyítva, a Föld
belső folyékony anyagán úszva (izostázie).
Az eltérő összetételű és vastagságú, eltérő mozgási sebsségű
és pályájú nagyobb kéregrészeket nevezik
kéreglemezeknek. A kéreglemezeket részben a tágulási centrumok
választják el egymástól. A lemezek a tágulási centrumokban keletkező
új kéreg térfoglalásának hatására ütköznek, egymás alá és fölé tolódnak
(andezit vonal). Az ütközési zónákban tehát a kéreglemezek egy része
elnyelődik, a felszínen maradó kéreg alá tolódik.
A tágulás, és az ütközés jelentős feszülségek keletkezésével jár, amelyek földrengésekben
oldódnak fel.
A kéreglemezek ütközési területeit az alátolódás miatt szubdukciós
zónának nevezik.
A kéreglemezek hosszabb időtartamú mozgása az úgynevezett kontinensvándorlás.
A jelenséggel a lemeztektonika foglalkozik.
