folyadékkristályok
(nematikus kristály, koleszterikus kristály, szmektikus kristály, folyadékkristály polimer)

Olyan, szilárd halmazállapotban kristályos anyagok, amelyek olvadáskor először részlegesen rendezett állapotba (folyadékkristály állapot) kerülnek, és csak akkor válnak igazi folyadékká, ha hőmérsékletük tovább emelkedik.
A folyadékokhoz hasonlóan folynak, de a molekuláik bizonyos fokú rendezettséget mutatnak.
A nematikus kristályok egy irányba felsorakozott hosszú molekulákból állnak, különben véletlenszerű elrendeződésűek.
A koleszterikus és a szmektikus folyadékkristályban elkülönült rétegekben vannak az egy irányban rendezett molekulák. A koleszterikus kristályban a molekulák tengelye párhuzamos a rétegek síkjával; a szmektikus kristályokban merőleges.
A folyadékkristályok anizotrop szerkezetűek, és ezért kettősen törő tulajdonságokkal rendelkeznek. optikai átlátszóságuk elektromos terekkel csökkenthető.
Ezt a tulajdonságukat használják fel az órák, számológépek és más elektronikus eszközök kijelzőinek (LCD) készítésekor.

Az ábra soron a kristályos állapotból a folyékony állapotba való átmenet látható a folyadékkristály anyagok esetén.
A két középső állapot megfelelő hőmérséklettel illetve elektromos terekkel érhető el.


folyadék-kristály polimer A folyadék-kristály szerkezettel rendelkező polimerek, termodinamikailag a legstabilabbak.
Hosszú, merev láncokat tartalmaznak; egyszerre erősek és könnyűek. Az ipari előállításuk viszont nehéz.
Ilyenek vannak az LCP műanyagok között.

Felhasznált irodalom