halogén izzólámpák

Az izzólámpák speciális fajtája amelynek burájában valamilyen halogéntöltést, általában jódot vagy brómot alkalmaznak.
Hatásfoka lényegesen jobb a hagyományos izzólámpákénál.
A halogén izzólámpa működésének mechanizmusa nagy vonalakban a következő:
Az izzószálról elpárolgó volfrám a bura hőmérsékletének közelében (néhány száz fok Celsius) wolframhalidot alkot, ezzel megakadályozva a bura feketedését. A wolframhalid a magasabb hőmérsékletű izzószál felé diffundál, ahol elbomlik, s a volfrám lecsapódik az izzószál egyes részeire (kutatók azon dolgoznak, hogy ez a lecsapódás a legmelegebb pontokon jöjjön létre, s ott növelje az izzószál vastagságát, csökkentve a kiégési veszélyt).
A halogén körfolyamat létrejöttéhez a bura hőmérsékletének el kell érnie a több száz °C-ot. Ezért a halogén izzólámpa buráját kvarcból vagy magas olvadáspontú úgynevezett keményüvegből készítik. Ez ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a burát a hagyományos izzólámpákhoz képest kisebbre válasszák. Ennek előnye, hogy a gáznyomást meg lehet növelni s ezzel a volfrám párolgást csökkenteni. Így a halogén izzólámpa izzószálát magasabb hőmérsékleten, közelebb az olvadásponthoz lehet üzemeltetni, s ezzel a fényhasznosítást lehet növelni. Halogén izzólámpáknál fényhasznosítása 20 - 30 lm/W közt fekszik.
A halogén izzólámpa kisméretű burája azonban kényes, azt még hideg állapotban sem szabad megérinteni, mert a következő felfűtéskor az ujjunkról rárakódó izzadság és zsír nyomok beégnek a kvarcba, azt egyrészt elhomályosítják, másrészt törékennyé is tehetik. Mivel a halogén izzólámpa belső nyomása üzem közben több tíz atmoszféra is lehet, ez a lámpa felrobbanásához vezethet.

Fényszóró halogén izzóval

Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik a halogén izzólámpákkal a Fizika blokk Az elektromos világítás című részében.

Felhasznált irodalom