halogén izzólámpák
Az izzólámpák speciális fajtája amelynek
burájában valamilyen halogéntöltést,
általában jódot vagy brómot
alkalmaznak.
Hatásfoka lényegesen jobb a hagyományos
izzólámpákénál.
A halogén izzólámpa működésének mechanizmusa nagy vonalakban a következő:
Az izzószálról elpárolgó volfrám
a bura hőmérsékletének közelében (néhány
száz fok Celsius) wolframhalidot alkot,
ezzel megakadályozva a bura feketedését. A wolframhalid a magasabb hőmérsékletű
izzószál felé diffundál, ahol elbomlik,
s a volfrám lecsapódik
az izzószál egyes részeire (kutatók
azon dolgoznak, hogy ez a lecsapódás a legmelegebb pontokon jöjjön létre, s
ott növelje az izzószál vastagságát,
csökkentve a kiégési veszélyt).
A halogén körfolyamat létrejöttéhez a bura hőmérsékletének
el kell érnie a több száz °C-ot. Ezért a halogén izzólámpa buráját kvarcból
vagy magas olvadáspontú úgynevezett keményüvegből készítik. Ez ugyanakkor lehetővé
teszi, hogy a burát a hagyományos izzólámpákhoz
képest kisebbre válasszák. Ennek előnye, hogy a gáznyomást meg lehet növelni
s ezzel a volfrám párolgást csökkenteni. Így a halogén izzólámpa izzószálát
magasabb hőmérsékleten, közelebb az olvadásponthoz lehet üzemeltetni, s ezzel
a fényhasznosítást lehet növelni. Halogén izzólámpáknál fényhasznosítása
20 - 30 lm/W közt fekszik.
A halogén izzólámpa kisméretű burája azonban kényes, azt még hideg állapotban
sem szabad megérinteni, mert a következő felfűtéskor az ujjunkról rárakódó izzadság
és zsír nyomok beégnek a kvarcba, azt egyrészt elhomályosítják, másrészt törékennyé
is tehetik. Mivel a halogén izzólámpa belső nyomása üzem közben több
tíz atmoszféra is lehet, ez a lámpa felrobbanásához vezethet.
Fényszóró halogén izzóval
Öveges tanár úr szemléletesen
foglakozik a halogén izzólámpákkal a Fizika blokk Az
elektromos világítás című részében.