1.
Két fém kohéziós alapú egymáshozrögzítésére
alkalmazott eljárás, mely történhet hőközléssel, erő alkalmazásával (hideg sajtolás),
hő és erő együttes alkalmazásával (sajtoló hegesztés).
hegesztés
(ömlesztőhegesztés, ívhegesztés, hideghegesztés, sajtolóhegesztés,
hegesztett kötés, hegesztési varrat, fedőpor, műanyaghegesztés)
1.
Két fém kohéziós alapú egymáshozrögzítésére
alkalmazott eljárás, mely történhet hőközléssel, erő alkalmazásával (hideg sajtolás),
hő és erő együttes alkalmazásával (sajtoló hegesztés).
Történhet segédanyaggal (hegesztő illetve hozaganyag, hegesztőpálca, hegesztőelektróda, hegesztőhuzal) vagy anélkül.
Osztályozható a kötés keletkezésének módja szerint:
- ömlesztőhegesztés (ide tartozik a lánghegesztés, villamos
ívhegesztés (a képen), ellenálláshegesztés, elektronsugaras-hegesztés,
öntő termithegesztés, plazmahegesztés, lézerhegesztés)
- hideghegesztés (lágy fémek nagy nyomáson történő hegesztésére)
- sajtolóhegesztés (ide tartozik a tüzi illetve kovácshegesztés, villamos sajtolóhegesztés, sajtoló ellenálláshegesztés, dörzshegesztés, ultrahangoshegesztés)
Hegesztési technikával fémek darabolhatók (lángvágás, plazmavágás), fúrhatók, gyalulhatók, hornyolhatók.
A hegesztett kötéseknél három zónát különböztetnek meg
- alapanyag (amelyet hegesztett kötéssel rögzítenek)
- hegesztés által befolyásolt alapanyag (esetleges kémiai összetétel változás,
illetve beedződés - hőhatás - miatt)
- varrat
(különböző alakú és elhelyezésű lehet - az ábrán egy V varrat látható)
Egyes fémek esetén az oxidáció megelőzésére fedőport alkalmaznak.
2.
Bizonyos műanyagtípusok
egyesítésére is alkalmaznak hegesztést. (Pl. polietilén,
PVC). Ezeknél egy megmelegített
ellenálláshuzallal, vagy indukciós
melegítéssel végzik a hegesztést.
Nagyfrekvenciás PVC-hegesztő berendezés