hegy, hegység
(alacsonyhegységek, középhegységek, magashegységek, vulkáni hegységek, gyűrthegységek, röghegységek)
Hegy - Környezete felé minden irányban lejtőkkel határolt felszíni kiemelkedés, melynek viszonylagos magassága meghaladja a 100 m-t.
Hegység - A földfelszín főleg hegyekből - és a közrefogott völgyekből, medencékből - álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része.
A tengerszint feletti magasság alapján vannak
- alacsonyhegységek (400-600 m) - pl. Dunántúli-középhegység
- középhegységek (600-1500 m) - pl. Kárpátok
- magashegységek (>1500 m) - pl. Alpok
Az Alpok hegyei ...
Kialakulásuk szerint vannak
- vulkáni hegységek (nagyrészt vulkáni
működés eredményeként képződött anyagú hegységek - pl. Mátra)
- gyűrthegységek (nagyméretű tengeri üledékgyűjtőkben képződő, a lemezközeledések következtében különböző típusú redőkből vonulatokká alakuló üledékes anyagú
hegység - pl. Kárpátok)
- röghegységek (gyűrthegységből vagy vulkáni hegységből
képződnek többszöri kiemelkedés, lepusztulás, tönkösödés során - pl. Ural)
Az Északi-középhegység keleti vonulata a Zempléni-hegység vulkáni eredetű, (főleg riolitból és andezitből felépülő) középhegység
