hegységkéződés
(tektogenezis, orogenezis)

A Föld nagy léptékű szerkezeti elemeit alakító legfontosabb folyamat a lemeztektonika. A kéreglemezek egymáshoz viszonyított elmozdulása a domborzat megváltozásához, hegységképződéshez vezet.

A hegységek keletkezése két lépcsőben zajlik:
Tektogenezis: A hegységek anyaga a tengerek mélyén úgynevezett geoszinklinálisok mélyén halmozódik fel üledékek formájában. A geoszinklinális tulajdonképpen egy óriási teknő, vagyis üledékgyűjtő medence. A felhalmozódott anyag meggyűrődését, takaróredők kialakulását nevezzük tektogenezisnek. Ezzel még magasabb hegység nem jött létre, csak gyorsan pusztuló kisebb kiemelkedés.
Orogenezis: Szó szerinti fordításban ez a tulajdonképpeni hegységképződés. A tektogenezis folytán, megbomlik a lemezszegély egyensúlya, nagy vastagságban préselődik üledék a kontinentális lemez szegélye alá is. Az egyensúly csak akkor áll helyre, ha a kontinens pereme megemelkedik és stabil állapotba kerül, a folyamat évmilliókig tarthat. Az orogenezis tehát tulajdonképpen a hegységek keletkezésének kiemelkedési szakasza.

A) Lemezmozgások során létrejött hegységek:
A lemezmozgások során a lemezek határain az óceáni árkokban felhalmozódó üledék adja a hegységképződés alapanyagát. Ezt az üledéket gyűrik fel az ütköző lemezszegélyek.

Az ütközésnek 3 lehetséges verziója van:
- két óceáni lemez ütközése: Az egyik lemez a másik alá bukik, anyaga beolvad majd felszínre tör. Vulkáni szigetívek jönnek létre, robbanásos, vízgőzben, gázokban gazdag vulkáni működéssel. Az üledékeknek alárendelt szerepük van.
Ilyen módon keletkezett pl. Japán
- óceáni és kontinentális lemez között: Az óceáni lemez nagyobb sűrűségű és vékonyabb, mint a kontinentális, ezért alábukik (ábra). Valamivel nagyobb a gyűrt üledékek szerepe, amit az óceáni lemez szállít, de itt is uralkodóak a savanyú vulkáni kőzetek.
Így keletkezett pl.a Pacifikus-hegységrendszer a Csendes-óceán peremvidékén - ennek egy része az Andok
- két kontinentális lemez között: Itt is óceáni lemez semmisül meg a két kontinentális lemez között. Anyaga felszínre préselődik, és nagy távolságra elvonszolódik. Ez a gyűrt üledékes kőzettömeg alkotja a takaróredőket. A hegységek felépítésében ezek a takaróredők játsszák a fő szerepet, mellette a vulkanizmus alárendelt folyamat.
Pl.: Európa és Ázsia ütközésével alakult ki az Ural, Ázsia és India ütközésével a Himalája. (Az alábbi ábra a Himalája keletkezését mutatja be.)

B) Töréses szerkezetek: Ha a kőzetanyag nem képlékeny, mint a mélytengeri üledékek esetében, hanem merev, akkor a lemezekben keletkező húzó- és nyomóerők hatására a kőzettest eltörik. A törésvonalak által közrezárt rögök emelkedni illetve süllyedni kezdenek attól függően, hogy hol érik el egyensúlyi helyzetüket. Ezt a mozgási folyamatot nevezzük vetődésnek.
Vetődéssel röghegységek alakulnak ki.

C) Vulkanikus hegységek: A gyűrt hegységeknél a lemezszegélyekhez kötődnek, de kialakulnak a törések melletti feltöréssel is.
(A képen a Cserehát vulkáni vonulatai láthatók.)

Felhasznált irodalom