homok
(futóhomok, kvarchomok, vulkáni homok)
Különféle
kőzetek és ásványok apró szemű törmeléke,
melyet a víz,jég vagy szél elhordott eredeti képződési helyétől és alkalmas
helyen lerakott.
A szemcseméret alapján említenek durva és finom szemű homokot.
Hazánkban az Alföldön több helyen megtalálható futóhomok az egyik legfinomabb
szemű.
Homok a Tisza partján
A homok
anyaga igen sokféle lehet, de leggyakoribb anyaga a kvarc.
(Ritkán egészen tiszta kvarchomok is előfordul - a képen).
Sok egyéb anyag is megtalálható benne, pl földpát, mészkő, dolomit, glaukonit, magnetit, angit, olivin, stb.
A homok általában az alluviális, diluviális és még a harmadkori
rétegeknek képezi anyagát, vagyis fiatalabb képződményű.
Néha régebbi korú (pl. kréta, szilur) rétegekben is előfordul.
A közönséges homoktól, mely mindig összetett kristályos
kőzetek, esetleg pedig homokkövek elporlásának
eredménye, megkülönböztetendő a vulkáni homok, mely csupa apró lávatörmelék
vagy a lávát összetevő kristályok törmelékeiből
áll és rendszerint csak működő vulkánok
közelében található, gyakran hatalmas lerakódásokban.
A vulkán kitörése alkalmával a kráterből szóródik ki és a levegőből rakódik
le a szomszédos területre.
A legfinomabb vulkáni homok a vulkáni hamu.
A homokszemek általában gömbölyűek, néha szögletesek, ritka esetben
pedig apró, többé-kevésbé tökéletes kristályok.
Különböző homokszemcsék mikroszkóp alatt:
