kavitáció
(üregesedés, szuperkavitáció)

Folyadékban hirtelen nyomáscsökkenés hatására bekövetkező helyi forrás, amelyben gőzbuborékok képződnek, vagyis az adott anyag a folyadékfázisból hirtelen gázfázisba megy át.
Amikor a folyadék sebessége hirtelen megnő, a Bernoulli-törvény alapján nyomása lecsökken. Amikor a keletkező gőzbuborékok az áramlás mentén az ottani hőmérséklethez tartozó telítettgőz nyomásánál nagyobb nyomású helyre kerülnek, a buborékok hirtelen összeroskadnak, az egymásnak ütköző folyadékfelületek erős lökéshullámot (hanghullámot) keltenek. Ezért a kavitáció erős zajt és rezgést okoz és az érinkező szilárd anyagok felületeit olyan mértékben károsíthatja, hogy például a hajócsavar vagy a turbinalapát kiegyensúlyozatlanná válik és ki kell cserélni.
A kavitáció főleg hajócsavarok vagy turbinalapátok, szivattyúk járókerekeinek hátulsó élein figyelhető meg, vagy erős hanghullámoktól átjárt folyadékban, illetve szűk áramlási keresztmetezsteknél.

Gőzbuborékok teszik láthatóvá a kavitációt.
Kavitáció által károsított turbinalapát.

A kavitációt fel is használják például emulzióképzéshez (az ábrán ennek egyik megvalósítási elve látható), felületek tisztításához.

Azt a jelenséget, amikor a folyadékban nagy sebességgel haladó testet teljesen körülveszi a kavitáció miatt kialakuló gőzréteg, szuperkavitációnak nevezik.
Az első ilyen jelenséget hasznosító orosz fejlesztésű, rakétahajtású torpedó kb. 370 km/óra sebességgel volt képes haladni a vízben.

Felhasznált irodalom