Gőzbuborékok teszik láthatóvá a kavitációt.
Kavitáció által károsított turbinalapát.
kavitáció
(üregesedés, szuperkavitáció)
Folyadékban hirtelen nyomáscsökkenés
hatására bekövetkező helyi forrás, amelyben
gőzbuborékok képződnek, vagyis az adott
anyag a folyadékfázisból hirtelen gázfázisba megy át.
Amikor a folyadék sebessége
hirtelen megnő, a Bernoulli-törvény
alapján nyomása lecsökken. Amikor a keletkező
gőzbuborékok az áramlás
mentén az ottani hőmérséklethez tartozó
telítettgőz nyomásánál nagyobb nyomású
helyre kerülnek, a buborékok hirtelen összeroskadnak, az egymásnak ütköző folyadékfelületek
erős lökéshullámot (hanghullámot)
keltenek. Ezért a kavitáció erős zajt és rezgést okoz és az érinkező
szilárd anyagok felületeit olyan mértékben károsíthatja, hogy például a hajócsavar
vagy a turbinalapát kiegyensúlyozatlanná
válik és ki kell cserélni.
A kavitáció főleg hajócsavarok vagy
turbinalapátok, szivattyúk járókerekeinek hátulsó élein figyelhető meg, vagy
erős hanghullámoktól átjárt folyadékban,
illetve szűk áramlási keresztmetezsteknél.
|
Gőzbuborékok teszik láthatóvá a kavitációt.
|
Kavitáció által károsított turbinalapát.
|
|
|
|
A kavitációt
fel is használják például emulzióképzéshez (az ábrán ennek egyik megvalósítási
elve látható), felületek tisztításához.
Azt a
jelenséget, amikor a folyadékban nagy
sebességgel haladó testet teljesen
körülveszi a kavitáció miatt kialakuló gőzréteg, szuperkavitációnak
nevezik.
Az első ilyen jelenséget hasznosító orosz fejlesztésű, rakétahajtású
torpedó kb. 370 km/óra sebességgel
volt képes haladni a vízben.