kémiai kötés
(ionos, fémes, egyszeres, kettős, hármas, telített vegyületek, telítetlen vegyületek, kötéserősség)

Az atomokat molekulákban és nemmolekuláris szilárd állapotban összekötő elektromos erők.

Háromféle kötés létezik:

Ionos kötés
mint pl. a konyhasóban (NaCl), amelyben a felépítő elemek elektronokat veszítenek és nyernek, a szerkezetet a Na+- és a Cl--ionok kölcsönös vonzása tartja össze, ionrácsot alkotva.

Kovalens kötés
mint pl. a klórban (Cl2) ahol egyes elektronok két atommaggal állnak kapcsolatban.

Fémes kötés
fémrácsot képező, mint a nátriumban (Na), ahol a vegyértékelektronok a szilárdan kötött fémionok között többé-kevésbé szabadon mozognak, miáltal elektromosan vezetővé válnak.

Kovalens kötés, a kötést létesítő elektronpárok száma szerint többféle létezhet.

egyszeres kötés
A jobboldali ábrán az etán molekula és két szénatomja közötti egyszeres kötésének jelölése látható.
A baloldali ábrán a két szénatom illetve a szénatomok és a hidrogénatomok között egyaránt 2 elektront magukba foglaló kovalens kötések (szigma-kötés) láthatók.

kettős kötés
A jobboldali ábrán az etilén molekula és két szénatomja közötti kettős kötésének jelölése látható.
A baloldali ábrán a két szénatom között 4 elektront, a szénatomok és a hidrogénatomok között 2 elektront magukba foglaló kovalens kötések láthatók.
(A szénatomok között egy szigma-kötés és egy pi-kötés jön létre.)

hármas kötés
A jobboldali ábrán az acetilén molekula és két szénatomja közötti hármas kötésének jelölése látható.
A baloldali ábrán a két szénatom között 6 elektront, a szénatomok és a hidrogénatomok között 2 elektront magukba foglaló kovalens kötések láthatók.
(A szénatomok között egy szigma-kötés és két pi-kötés jön létre.)

A csak egyszeres kötéseket tartalmazó szerves vegyületeket telített vegyületeknek nevezzük.
A kettős és/vagy hármas kötés(eke)t (is) tartalmazó szerves vegyületeket telítetlen vegyületeknek nevezzük.

Azt az energiát, amelyik egy kémiai kötés elszakításához (pl. egy klórmolekula két klóratommá alakításához) szükséges, kötési energiának, vagy kötéserősségnek nevezik. A molekula reakcióképességének fontos jellemzője.

Felhasznált irodalom