képlet
(kémiai képlet, tapasztalati képlet, összegképlet, szerkezeti képlet)

A kémiai képletek olyan módon jelölik a vegyületeket, hogy a bennük lévő elemek vegyjeleit, és azok arányát jelenítik meg.
Az adott elem viszonylagos számát a molekulában az elem vegyjelétől jobbra kitett alsó index jelzi, ahogyan ez az alábbi vízmolekula esetén látható.

A víz képlete H₂O, azt jelenti például, hogy a vízmolekula 2 hidrogén - H és 1 oxigén - O atomból áll.

Mivel a vegyjel egyúttal az adott elem mólnyi mennyiségét is jelenti, ezért a vízmolekula képlete azt is jelzi, hogy a vízben 16 g oxigén vegyül 2 g hidrogénnel.

A fenti képletet tapasztalati képletnek vagy összegképletnek is nevezik, amely csak a mólsúlyt és az összetételt adja meg.

A vegyületek megjeleníthetők szerkezeti képlettel is, amely a vegyület szerkezetét is magyarázza. Az ilyen képletekben a vegyértékeket a vegyjelből kiinduló vonal jelöli.
A víz esetén a szerkezeti képlet jelölhető H - O - H módon.
Jelezheti a vegyértékszöget (baloldali ábra), vagy az elektronpárokat is (jobboldali ábra):

Számos egyéb megoldás is létezik a "lényeges információk" megjelenítésére.
Például az etilén esetén, az alábbi megjelenítés mutatja a két szénatom közötti kettőskötést, ugyanakkor a hidrogén és a szén közötti kötések megjelenítése nem lényeges:

H₂C=CH₂

Felhasznált irodalom