Önmeghajtó,
irányítható légi jármű. Olyan repülőeszköz, amelynél a felhajtóerőt
a levegőnél könnyebb gáz
biztosítja. Teste szivar alakú, amin motorok és gondolák (kabinok) függenek.
léghajó
Önmeghajtó,
irányítható légi jármű. Olyan repülőeszköz, amelynél a felhajtóerőt
a levegőnél könnyebb gáz
biztosítja. Teste szivar alakú, amin motorok és gondolák (kabinok) függenek.
Három típusa van:
- merev (A test alakját merev váz tartja meg, és a felhajtóerőt a váz
által meghatározott térfogaton belüli egyedi cellák gázzal való feltöltésével
lehet biztosítani.)
- félmerev (Hasonló az alakváltoztatóhoz, de egy merevítő hajógerinc
fut benne végig.)
- alakváltoztató ("blimp") (Ennél a típusnál a test alakját a gáz nyomása
határozza meg.)
A felhajtóerőt adó gáz eredetileg
hidrogén volt, ami
azonban könnyen gyullad, és a használatával járó balesetek (Zeppelin) miatt
áttértek a hélium alkalmazására.
Virágkorát az 1930-as években élte. Ezt követően alkalmanként olcsó megfigyelőeszközként
használták, de csak korlátozott sikerrel.
Jelenleg ismét vannak elképzelések alkalmazására pl. szállítási célokra.