A földkérget a földköpenytől
elválasztó határfelület, amelynek jellemzője a sűrűségben,
valamint a rajta keresztülhaladó szeizmikus
hullámok sebességében bekövetkező hirtelen változás. Az óceánfenék alatt kb. 6 km mélységben helyezkedik el, de a kontinensek alatt a felszínhez viszonyított mélysége a 70 km-t is elérheti.
Nevét Andrija Mohorovičić (1857-1936) horvát geofizikusról kapta, aki 1909-ben, földrengés-lökéshullámok sebességadataiból számította ki és határozta meg helyzetét.
Amerikai geológusok és mérnökök kísérleti kutatófúrásba kezdtek az 1950-es években (Mohole) a felső földköpenyen keresztül a Mohorovičić-határfelület elérése végett. Az emelkedő költségek miatt 1966-ban abbahagyták.