neutroncsillag
Kisméretű, nagytömegű égitest, anyagának
nagyrészét neutronok alkotják.
Szupernóvarobbanások során keletkezik
a csillagok magjából. Átmérőjük 10 km
körüli, sűrűségük az atommag
sűrűségéhez áll közel: 1017-1019
g/cm3 (egy gyufásdoboznyi anyag 3 milliárd tonna). A nagytömegű csillag
összeroskadása során a hatalmas nyomás
hatására az anyag nagyrésze neutronokká
alakul. Ezek után az objektum már nem termel energiát,
a további összehúzódást az egymásnak préselődő neutronok
állítják meg. (A szabad neutronok egyébként
nem stabil képződmények, laboratóriumi körülmények között gyorsan elbomlanak.
Itt azonban erre képtelenek, a hatalmas sűrűség
miatt ugyanis az összes energiaszint telítve van.)
A neutroncsillagok tömege 0,5 és 3-4 naptömeg közötti lehet, általában
5-30 naptömegű csillagok élete végén alakulnak ki.
A képen az M1
katalógus jelű Rák-köd egy 6500 fényévre lévő fényes felhő egy a Napnál tízszer
nagyobb tömegű csillag maradványa, amely 1054. július 4-én szupernóvarobbanásban
fejezte be életét.
A csillag magja a robbanást pulzárként
élte túl, amely egy sebesen pörgő, másodpercenként harmincszor körbeforduló
neutroncsillag.