neutroncsillag

Kisméretű, nagytömegű égitest, anyagának nagyrészét neutronok alkotják.
Szupernóvarobbanások során keletkezik a csillagok magjából. Átmérőjük 10 km körüli, sűrűségük az atommag sűrűségéhez áll közel: 1017-1019 g/cm3 (egy gyufásdoboznyi anyag 3 milliárd tonna). A nagytömegű csillag összeroskadása során a hatalmas nyomás hatására az anyag nagyrésze neutronokká alakul. Ezek után az objektum már nem termel energiát, a további összehúzódást az egymásnak préselődő neutronok állítják meg. (A szabad neutronok egyébként nem stabil képződmények, laboratóriumi körülmények között gyorsan elbomlanak. Itt azonban erre képtelenek, a hatalmas sűrűség miatt ugyanis az összes energiaszint telítve van.)
A neutroncsillagok tömege 0,5 és 3-4 naptömeg közötti lehet, általában 5-30 naptömegű csillagok élete végén alakulnak ki.

A képen az M1 katalógus jelű Rák-köd egy 6500 fényévre lévő fényes felhő egy a Napnál tízszer nagyobb tömegű csillag maradványa, amely 1054. július 4-én szupernóvarobbanásban fejezte be életét.
A csillag magja a robbanást pulzárként élte túl, amely egy sebesen pörgő, másodpercenként harmincszor körbeforduló neutroncsillag.

Felhasznált irodalom