(1642-1727) Angol fizikus és matematikus. Kora tudományos életének és egyben a tudománytörténetnek is egyik legkiemelkedőbb alakja.
Woolsthorpe-ban (Lincolnshire) született Iskoláit Grandhamben és Cambridge-ben végezte.
1665-66-ban (állítólag egy leeső alma megfigyelésének köszönhetően) jutott el a gravitáció törvényének felállításához.
Tanulmányozta a fény természetét és arra következtetett, hogy a fehér fény színek keveréke, és fénytörés segítségével alkotórészeire bontható. (Lásd lentebb a kísérlet történetét.)
A lencsék színi hibájának elkerülésére tükrös távcsövet készített (1668).
Kidolgozta a klasszikus mechanika mozgástörvényeit (Newton-féle axiómák) és színelméletét.
Ő alkotta meg a nagy jelentőségű differenciál- és integrálszámítást 1665 - 66-ban.
1666-ban Cambridge-ben a matematika professzora lett. Itt foglalta össze a gravitációval foglalkozó munkásságát (az általános tömegvonzás négyzetes erőtörvényének igazolását a Philosophiae naturalis principia mathematica; A természetfilozófia matematikai alapjai - 1687) címen, s ez alapozta meg fizikusi hírnevét.
1696-ban kinevezték a Királyi Pénzverde felügyelőjévé, 1699-től pedig a vezetőjévé, s e tisztséget haláláig betöltötte.
Két alkalommal részt vett a parlament munkájában.
Élete folyamán többször keveredett vitába pl. a differenciálszámítás felfedezésének elsőbbségéért Leibnizcel.
1705-ben lovaggá ütötték.
Londonban halt meg.
Az ekkori
elfogadott nézet az volt (