A nóvák
olyan kataklizmikus változócsillagok, ahol a rendszer 1-100 nap alatt 7-20 magnitúdójú
kifényesedése következik be, majd a rövid ideig tartó fényességmaximum után
az elhalványodás évekig, sőt évtizedekig is eltarthat. A kettőscsillagok élete végén fellépő jelenség, amikor az egyik csillag vörös óriássá válik, és gázburka átáramlik a másik csillagra, a fehér törpére. A hidegebb csillag anyagából a fehér törpe körül kialakult, főként hidrogéntartalmú akkréciós korong egyre nagyobb méretet ölt. A fehér törpe körüli korongban felhalmozódott anyag hőmérséklete ugyanis olyan mértékben megnő, hogy megindul a hidrogén héliummá történő fúziója, ami a burok állapota miatt termonukleáris megszaladáshoz vezet, azaz a jelenség robbanásszerűen zajlik le.
A jelenség többször megismétlődhet.