objektív
(látószög, nagy látószögű objektív, normálobjektív, fényerő)

A tárgyról valódi (reális) képet alkotó optikai rendszer.
Állhat lencsé(k)ből, tartalmazhat tükröt, prizmát is.
A különböző optikai eszközök (távcső, fényképezőgép, mikroszkóp, diavetítő, stb. különböző kialakítású objektíveket tartalmaznak.

Különböző célú fényképezőgép objektívek.

Az objektívek fotográfiai jellemzői:
Gyújtótávolság:
Az objektívek egyik alapvető adata a gyújtó- vagy fókusztávolság.
A lencse és a fénysugarak metszéspontja közötti távolság.
Jelölése: f.
A gyújtótávolság a lencse anyagától és határoló felületeinek domborulatától függ.
A gyújtótávolságot mm-ben adják meg és az értéke valahol biztosan fel van tüntetve a gépen vagy az objektíven.
A 24, 28, 35 mm-es objektíveket nagylátószögű,
az 50-70 mm-es objektíveket normál,
a 80 mm feletti objektíveket teleobjektívnek nevezzük. (Igazából a 200-800 mm-es objektívek a komolyabb teleobjektívek.)

Mit látnak a különböző fókusztávolságú objektívek ugyanarról a helyről.

24 mm	100 mm	300 mm	1200 mm

Látószög:
Arra utal, hogy az objektív egy adott helyről a téma mekkora részét "látja", a tárgy mekkora részlete kerül a képmezőre.
Általában képátlóra vonatkoztatva adják meg:
- az 55°-nál nagyobb látószügű objektíveket - nagy látószögű objektívnek
- az általános célú objektíveket, amelyek gyújtótávolsága nagyjából megegyezik a képátló átmérőjével normálobjektívnek
- a kis látószögű, nagy gyújtótávolságú objektíveket - teleobjektívnek nevezik
Fényerő:
Az objektív legnagyobb rekesznyílását nevezzük fényerőnek. Ez a gyújtótávolságtól és a lencserendszer teljes fényáteresztő felületének nagyságától függ.
Ha pl. egy objektív gyújtótávolsága 50 mm és a fényereje 2 az azt jelenti, hogy a lencse 2-es rekeszértékkel (vagyis 25 mm átmérőjű nyílással) még éles, torzításmentes képet rajzol. Minél kisebb az érték, annál jobb az objektív fényereje. (Annál rosszabb fényviszonyok között lehet vele pl. fényképezni - persze a filmérzékenységet is figyelembevéve.)
Egy 1,4-es fényerejű objektív már nagyon jó fényerejűnek számít!
Ezt az értéket csökkenti a rekesz (blende) szűkítése.

Az egész témával átfogóan foglalkozom a Fényképezés fizikai és kémiai alapjai című részben.

Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik a objektívekkel a Fizika blokk Miért drága a jó üveglencse? című részében.

Felhasznált irodalom