savas eső
Először a 19. sz.-ban használt kifejezés, amellyel az angoll Manchester szennyezett
esőjét jelölték.
Hétköznapi szóhasználatban a fosszilis
tüzelőanyagok égetése következtében elszennyezett csapadékot
jelenti.
A savas szennyeződés lehet nedves (eső,
hó, köd)
vagy száraz (gázok, részecskék).
A szennyezésben több különböző gáznak
van szerepe, elsősorban a kén-dioxidnak
(SO2) és a nitrogén
oxidjainak (NOx). A légkörben
lezajló reakciók kénessav
(H2SO3), kénsav
(H2SO4) és salétromsav
(HNO3) keletkezéséhez vezetnek.
Európában a levegő SO2 tartalmának
kb. 85%,-a származik a fosszilis tüzelőanyagok
égetéséből.
Néhány hőerőművet
olyan kémiai szűrő-mosó berendezésekkel
szerelnek fel, amelyek a kéntartalmú
kibocsátásokat kiszűrik.
A nitrogén oxidjainak
(köztük az NO és NO2) kibocsátásáért legnagyobb részben a fosszilis
tüzelőanyagú hőerőművek és a belső
égésű motorok felelősek.
A savas esőt okolják az erdők pusztulásáért és a talajok
és tavak savasodásáért.
1985-ben 19 ország megalakította a "harmincszázalékosok klubját",
ígéretet téve arra, hogy 1993-ra SO2 kibocsátásukat a 1980-as értékekhez
viszonyítva harminc százalékkal csökkentik.
Savas eső által kipusztított fenyőerdő Csehországban