savas eső

Először a 19. sz.-ban használt kifejezés, amellyel az angoll Manchester szennyezett esőjét jelölték.
Hétköznapi szóhasználatban a fosszilis tüzelőanyagok égetése következtében elszennyezett csapadékot jelenti.
A savas szennyeződés lehet nedves (eső, , köd) vagy száraz (gázok, részecskék).
A szennyezésben több különböző gáznak van szerepe, elsősorban a kén-dioxidnak (SO2) és a nitrogén oxidjainak (NOx). A légkörben lezajló reakciók kénessav (H2SO3), kénsav (H2SO4) és salétromsav (HNO3) keletkezéséhez vezetnek.
Európában a levegő SO2 tartalmának kb. 85%,-a származik a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből.
Néhány hőerőművet olyan kémiai szűrő-mosó berendezésekkel szerelnek fel, amelyek a kéntartalmú kibocsátásokat kiszűrik.
A nitrogén oxidjainak (köztük az NO és NO2) kibocsátásáért legnagyobb részben a fosszilis tüzelőanyagú hőerőművek és a belső égésű motorok felelősek.
A savas esőt okolják az erdők pusztulásáért és a talajok és tavak savasodásáért.
1985-ben 19 ország megalakította a "harmincszázalékosok klubját", ígéretet téve arra, hogy 1993-ra SO2 kibocsátásukat a 1980-as értékekhez viszonyítva harminc százalékkal csökkentik.

Savas eső által kipusztított fenyőerdő Csehországban

Felhasznált irodalom