sósborszesz
(spiritus menthae cum sale, sós-borszesz, Diana sósborszesz)

Víz (H₂O), konyhasó (NaCl), finomszesz (C₂H₅OH), etil-acetát (CH₃COOC₂H₅) és mentol (C₁₀H₂₀O) felhasználásával készített oldat.
Korábban más adalékanyagokat is használtak hozzá.
A gyógyszerészetben spiritus menthae cum sale néven említik.

Történet
A 19. század végén terjedt el a magyar háztartásokban.
Werther Frigyes vegyész-technikus 1863-tól gyártott sós-borszesz nevű ismeretlen összetételű terméket.
Brázay Kálmán ennek továbbfejlesztésével 1865-től finomszeszbe illóolajokat, aromákat keverve, és azt sós vízzel hígítva gyártotta.
Ezt a szert, bedörzsölésre, sok céra (fájdalom és reumás panaszok enyhítésére, stb.) elterjedten használták.
Népszerűsége miatt többen is készítettek hasonló szert. A legsikereseb közülük Erényi Béla gyógyszerész volt. Ő 1907-től árulta a mentolos Diana sósborszeszt, ami még jobban elterjedt.

Felhasznált irodalom