(1881-1965) Nobel-díjas német kémikus.Wormsban, Németországban született.
A Hallei Egyetemen szerzett diplomát.
1903-ban szerzett PhD fokozatot ugyanitt.
1907-ben tanársegéd lett a Karlsruhei Műszaki Egyetemen.
Számos szerves vegyületet izolált sikeresen.
1912-ben új beosztásba került a Svájci Szövetségi Technológiai Intézetben.
1919-ben történt legkorábbi felfedezése, amimkor kollégájával jelentették, hogy szerves azidok trifenolfoszfinnal történő rekciójával iminofoszforánt állítottak elő. Ezt a reakciót rendszerint Staudinger-reakciónak nevezik.
Karlsruhe-ban és később Zürichben elkezdte a gumi kémiáját kutatni, aminél fizikai módszerekkel Raoult és van't Hoff nagy molekulatömegeket mért. Ő 1920-ban jevesolta a gumi és más polimerek, mint például a keményítő, cellulóz és fehérjék esetén a rövid, ismétlődő egységekből kovalens kötéssel összeálló láncmolekula felépítést.
1926-ban kémia előadó lett a Freiburgi Egyetemen.
1953-ban kémiai Nobel-díjat kapott a makromolekulák létezésének bizonyításáért.