szél
(Beaufort skála, szélsebesség, szélirány, uralkodó szélirány)
A magas légnyomású légterektől az alacsony
légnyomású légterekig terjedő nyomás gradiens
mentén keletkező vízszintes légmozgás, az időjárás
egyik alapvető eleme.
A nyomásgradiensek az egyenlőtlenül felmelegedő, illetve lehűlő atmoszférasávokon
keresztül jönnek létre. Minél meredekebb a gradiens, annál erősebb a szél.
A szélirányt a Coriolis-erő és a felületi
súrlódás is befolyásolja. A Coriolis-erő
a nyomásgradienst ellensúlyozza, és nagy magasságban, ahol a földfelszín okozta
súrlódás hatása nem érvényesül, ellensúlyozza a nyomásgradienst, és ez okozza
a geosztrofikus szelet. Az É-i féltekén a Coriolis-erő
jobbra téríti el a szelet, a D-i féltekén pedig balra.
Kis magasságban, ahol a földfelszín okozta súrlódás csökkenti a Coriolis-erő
hatását, a légáramlás az alacsony nyomású területek középpontja felé tér el.
Mivel a szél az időjárás egyik
alapvető eleme, a különböző szelekre nagyon sokféle helyi elnevezést használnak.
1805-ben Beaufort 12 kategóriából álló tapasztalati skálát állított
fel a szélsebesség
meghatározására.
A szél erősségét a szél által kiváltott természeti jelenségek alapján
osztályozta.
Ezt a tapasztalati skálát a vitorlázók ma is használják. Hátránya, hogy nem
mérésen, hanem megfigyelésen alapszik.
A meteorológiában a szélsebességet általában m/s-ban, a köznapi életben inkább
km/h-ban mérjük.
| A szélerő megjelölé- sére hasz- nált érték |
A különböző erejű szél elnevezésbeli megkülönböztetése
és hatása
|
Sebessége
| |
|
m/s
|
km/h
| ||
|
0
| Teljes szélcsend, a füst egyenesen száll fel |
0.0 - 0.5
|
0 - 1
|
|
1
| Alig érezhető szellő, a füst gyengén ingadozik |
0.6 - 1.7
|
2 - 6
|
|
2
| Könnyű szellő, a fák levleit megmozgatja |
1.8 - 3.3
|
7 - 12
|
|
3
| Gyenge szél, a fák leveleit erősen rázza, állóvizek tükrét felborzolja, a zászlót lobogtatja |
3.4 - 5.2
|
13 - 18
|
|
4
| Mérsékelt szél, a fák könnyű gallyai mozognak |
5.3 - 7.4
|
19 - 26
|
|
5
| Élénk szél, a fák kisebb ágait mozgatja, állóvizeket hullámzásba hoz |
7.5 - 9.8
|
27 - 35
|
|
6
| Erős szél, nagyobb ágakat mozgat, zúg |
9.9 - 12.4
|
36 - 44
|
|
7
| Igen erős szél, gyengébb fatörzseket hajlít, nagyobb gallyakat letör |
12.5 - 15.2
|
45 - 54
|
|
8
| Viharos szél, erősebb fákat hajlít, nagyobb gallyakat letör |
15.3 - 18.2
|
55 - 65
|
|
9
| Vihar, gyengébb fákat kitör, a tetőcserepeket lehordja |
18.3 - 21.5
|
66 - 77
|
|
10
| Szélvész, nagyobb fákat eltör, az épületek tetőzetében nagy károkat okoz |
21.6 - 25.1
|
78 - 90
|
|
11
| Orkán, épületeket rombol, erdőket tarol le, emberéletben kárt tesz |
25.2 - 29.0
|
91 - 104
|
|
12
|
29.1 -
|
105 -
| |
A talajfelszínnel és a tereptárgyakkal való súrlódás, valamint a helyi hőmérsékleti különbségek miatt a légáramlás sosem egyenletes, hanem lökéses. A széllökés általában 20-40 %-kal haladja meg a szél átlagsebességét. Éjjel a szél gyengébb és kevésbé lökéses, nappal erősebb és egyúttal lökésesebb.
A szélirányon azt az irányt értjük, ahonnan a szél fúj. Az uralkodó szélirány pedig az a szélirány ahonnan a legnagyobb gyakorisággal fúj a szél egy adott földrajzi helyen. Ez a mérsékelt földrajzi szélességeken, így hazánkban is csak 15-35 % relatív gyakoriságot jelent, tehát korántsem mindig ebből az irányból fúj a szél.
A szél szárító és hűtőhatással rendelkezik. Azáltal, hogy lefújja rólunk
illetve kifújja ruházatunkból a meleget fokozza a hidegérzetet. A szél
gyorsítja az átázott ruha száradását, így fokozott hőelvonással jár.