szerves kémia
(szerves vegyületek, szerves anyagok, lánc, nyílt /szén/láncú, elágazó, oldallánc, zárt /szén/láncú, karbociklusos, telített)

A kémia egyik ága, amely a szén vegyületeinek szerkezetével és reakcióival foglalkozik.
Mivel a szén nagymértékben hajlamos lánc- és gyűrűképzésre, ezért a szénvegyületek száma sokszorosa a többi elem vegyületeinek.
Az ismert szerves vegyületek száma tízmilliós nagyságrendű.

A szerves anyagok, szerves vegyületek elnevezés onnan ered, hogy sokáig azt hitték csak élő szervezet képes előállítani ezeket a szénvegyületeket. Ezt az álláspontot (vis vitalis elmélet) Friedrich Wöhler cáfolta meg, amikor 1828-ban ammónium-cianátból kiindulva előállította a karbamidot. Ezt a szintézist tekintik a szerves kémia kezdetének.

Ma már mesterségesen többet állítanak, mint ahány a természetben előfordul.
A "műanyagok" pl. szinte mind "szerves" anyagok.

A szerves vegyületek hatalmas számát a szén "különleges viselkedése" okozza.

A szénvegyületek lehetnek:

nyílt szénláncúak, pl. n-hexán	elágazók, pl. 2,3-dimetil-bután	gyűrűsek, pl. ciklohexán

A könnyebb áttekinthetőség érdekében a szerves vegyületeket, különböző szempontok szerint csoportosítják.

Az egyik ilyen szempont összetétel alapján osztja két csoportra a szerves anyagokat:
- szénhidrogének (csak szén és hidrogén atomokat tartalmazó vegyületek)
- hetero atomot is tartalmazó szerves vegyületek (vagyis az összes többi szerves vegyület)

Egy másik szempont a szénlánc jellege szerinti csoportosítás (láncnak nevezik az azonos típusú atomok sorát egy molekulában):
- nyílt (szén)láncú (ezen belül egyenes - pl. a fentebb látható n-hexán, és elágazó - pl. a fentebb látható 2,3-dimetil-bután)
Elágazó lánc esetében oldalcsoportok (oldalláncok) kapcsolódak a lánchoz.
- zárt (szén)láncú (vagyis gyűrűs - pl. a fentebb látható ciklohexán)
Vannak közöttük csak szénatomot tartalmazó gyűrűkből álló, úgynevezett karbociklusos vegyületek, illetve más atomo(ka)t is tartalmazó, úgynevezett heterociklusos vegyületek. Vannak köztük aromás (pl. benzol) és telített jellegű, aliciklusos vegyületek (pl. a már említett ciklohexán).

A kötések jellege szerint is csoportosíthatók:
- telített vegyületek (a szénatomok között csak egyszeres kötést tartalmazó vegyületek) - Ide tartoznak az alkánok, vagy más néven paraffin szénhidrogének.
- telítetlen vegyületek (a szénatomok között kétszeres és/vagy háromszoros kötés(eke)t is tartalmazó vegyületek) - Ide tartoznak az alkének, más néven olefinek, illetve az alkinek, más néven acetilén szénhidrogének.

Lexikonom Kémia részének tartalomjegyzékében az említetteken belüli "finomabb csoportosítás" is megtalálható, az adott csoporton belüli vegyületekkel. Természetesen a Szójegyzék keresőjében az összes szerves vegyület legyűjthető, a szerves keresőszó beírásával, bár ezt célszerű szűkíteni és mondjuk csak a szénhidrogének, vagy aromások, stb. legyüjtésével.

Felhasznált irodalom