szerves kémia
(szerves vegyületek, szerves anyagok, lánc, nyílt /szén/láncú, elágazó, oldallánc, zárt /szén/láncú, karbociklusos, telített)
A kémia egyik ága, amely a szén
vegyületeinek szerkezetével és reakcióival
foglalkozik.
Mivel a szén nagymértékben
hajlamos lánc- és gyűrűképzésre, ezért
a szénvegyületek száma sokszorosa a többi elem
vegyületeinek.
Az ismert szerves vegyületek száma tízmilliós nagyságrendű.
A szerves anyagok, szerves vegyületek elnevezés onnan ered, hogy
sokáig azt hitték csak élő szervezet képes előállítani ezeket a szénvegyületeket.
Ezt az álláspontot (vis vitalis elmélet) Friedrich
Wöhler cáfolta meg, amikor 1828-ban ammónium-cianátból kiindulva előállította
a karbamidot. Ezt a szintézist tekintik
a szerves kémia kezdetének.
Ma már mesterségesen többet állítanak, mint ahány a természetben előfordul.
A "műanyagok"
pl. szinte mind "szerves" anyagok.
A szerves vegyületek hatalmas számát a szén "különleges viselkedése" okozza.
A szénvegyületek lehetnek:
nyílt szénláncúak,
pl. n-hexán |
elágazók,
pl. 2,3-dimetil-bután |
gyűrűsek,
pl. ciklohexán |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
A könnyebb áttekinthetőség érdekében a szerves vegyületeket, különböző szempontok szerint csoportosítják.
Az egyik ilyen szempont összetétel alapján osztja két csoportra a szerves
anyagokat:
- szénhidrogének (csak szén
és hidrogén atomokat tartalmazó
vegyületek)
- hetero atomot is tartalmazó szerves vegyületek (vagyis
az összes többi szerves vegyület)
Egy másik szempont a szénlánc jellege szerinti csoportosítás (láncnak
nevezik az azonos típusú atomok sorát egy molekulában):
- nyílt (szén)láncú (ezen belül egyenes - pl. a fentebb látható n-hexán,
és elágazó - pl. a fentebb látható 2,3-dimetil-bután)
Elágazó lánc esetében oldalcsoportok (oldalláncok) kapcsolódak
a lánchoz.
- zárt (szén)láncú (vagyis gyűrűs
- pl. a fentebb látható ciklohexán)
Vannak közöttük csak szénatomot tartalmazó gyűrűkből álló, úgynevezett karbociklusos
vegyületek, illetve más atomo(ka)t is tartalmazó, úgynevezett heterociklusos
vegyületek. Vannak köztük aromás
(pl. benzol) és telített
jellegű, aliciklusos
vegyületek (pl. a már említett ciklohexán).
A kötések jellege szerint is
csoportosíthatók:
- telített vegyületek (a szénatomok
között csak egyszeres kötést tartalmazó
vegyületek) - Ide tartoznak az alkánok,
vagy más néven paraffin szénhidrogének.
- telítetlen vegyületek
(a szénatomok között kétszeres
és/vagy háromszoros kötés(eke)t is
tartalmazó vegyületek) - Ide tartoznak az alkének,
más néven olefinek, illetve
az alkinek, más
néven acetilén szénhidrogének.
Lexikonom Kémia részének tartalomjegyzékében az említetteken belüli
"finomabb csoportosítás" is megtalálható, az adott csoporton belüli
vegyületekkel. Természetesen a Szójegyzék keresőjében az összes szerves
vegyület legyűjthető, a szerves keresőszó beírásával, bár ezt célszerű
szűkíteni és mondjuk csak a szénhidrogének, vagy aromások, stb.
legyüjtésével.