Szojuz űrhajó
(Progressz űrhajó)

Jelenleg is használt szovjet űrhajótípus.

Három fő részből áll:
- a keringő egység (1)
- a leszállókabin (2)
- műszaki egység (3)
A legénység 1-3 fős lehet.
Számos küldetést teljesített már.
Az amerikai űrhajók óceáni leszállástechnikájával szemben képes arra, hogy Közép-Ázsia területén pontosan irányított, sima leszállást hajtson végre. Arra használták, hogy a legénységet cseréljék a Szaljut űrállomáson, majd később a Mir űrállomáson, dokkolás segítségével.
Először 1967-ben repült, de a pilóta, V. Komarov, leszállás közben balesetet szenvedett és meghalt.
1975 júl.-ában a Szojuz-19 összekapcsolódott a Föld körüli pályán keringő Apollo űrhajóval.
Jelenleg az ISS (nemzetközi űrállomás) legénységcseréjét biztosítja az amerikai űrrepülőgépekkel együtt, illetve "mentőűrhajóként" állandóan az űrállomáshoz kapcsolódva készenlétben áll.

A Progressz űrhajó a Szojuz űrhajó legénység nélküli változata, amelyet a Szaljut és a Mir űrállomásokra való utánpótlás szállítására alakítottak ki.
Jelenleg is alkalmazott típus a Nemzetközi Űrállomás (ISS) ellátására. (A képen az ISS űrálomás-hoz kapcsolódó Progress látható.)
Rakományának lerakása után az űrhajót az űrállomásról leválasztják, és olyan pályára állítják, amelyen a légkörbe lépve elég.

Felhasznált irodalom