törvények, elméletek és hipotézisek
(törvény, elmélet, hipotézis)
A tudományban a törvény a természet elvének/alapelvének leírása, amely mindig, a törvény szövegezése szerint, érvényes.
A természet törvényei alól nincs kivétel, bármely, a törvénynek nem engedelmeskedő kivételes eseményt vagy csodának kell tekinteni, vagy el kell vetni miatta a meglevő törvényt.
A törvényeket vagy a felfedezőjükről (pl. Boyle-törvény), vagy a témájukról (pl. tömegmegmaradás törvénye) nevezik el.
Vannak olyan törvények, ahol mind a nevet, mind pedig a témát használják az elnevezéshez (pl. Newton-gravitációs törvénye).
Az olyan természetleírást, amely többet felölel egy törvénynél, de nem éri el annak vitathatatlan státuszát, gyakran nevezik elméletnek. Az elméletek gyakran kapják a nevüket együttesen a névről és a témáról (pl. Einstein-relativitás elmélete, Darwin-evolúciós elmélete).
A hipotézis egy olyan elmélet, vagy törvény, ami lehet, hogy nem egyetemesen érvényes.
Vannak bizonyos hipotézisek, amelyeknél már semmi kétség nincs az érvényességüket illetően, érthetetlenül mégis még mindig hipotézisként említik őket (pl. Avogadro-hipotézis).
Világos, hogy átfedések vannak a három fogalom között.