váltakozóáram / váltakozófeszültség
(csúcsfeszültség, effektív érték)

Elektromos áram, amelynek iránya szabályos időközönként megfordul, nem úgy, mint az egyenáramé, amely változatlan irányú. A távvezetékek váltakozóáramot továbbítanak és a transzformátorok ezt alakítják át a megfelelő feszültségre. (A váltakozóáram elosztórendszerének elvi felépítése megtalálható az Érdekességek a Villamosság - amit tudni illik / előállítás és továbbítás részében.

Az áram nagysága és iránya és feszültsége folyamatosan változik, amikor a váltóáramú generátor tekercse elfordul a mágneses térben. Az elektronok másodpercenként 50-szer (60-szor) váltakozva folynak az egyik, majd a másik irányba a vezetékben. Ez azonban a hatásukat nem befolyásolja.



A váltakozóáram feszültségét kétféle módon lehet megadni:
- a csúcsfeszültség, amely a jelamplitúdó tényleges nagyságát adja meg
- az effektív érték, amely azt adja meg, hogy a váltakozóáram mekkora egyenfeszültséggel egyenértékű hatást (pl. hőhatást) fejt ki.
Szinuszos váltófeszültség esetén az effektív érték a csúcsfeszültség 0,707-szerese.

A váltakozóáram teljesítménye (hatásos teljesítmény, látszólagos teljesítmény, meddő teljesítmény) külön címszavakban megtalálható.

Az áram váltakozása általában szinuszos; ilyen áram keletkezik ugyanis a generátorok mágneses mezőkben forgó tekercseiben.
A háztartási áram is váltóáram, 50 Hz (Európában), vagy 60 Hz (az USA-ban) frekvenciájú.

Az alábbi ábrán két teljes periódos során muttaja be az áram nagyságát a tekercs mágneses térben elfoglalt helyzetétől függően.


Felhasznált irodalom