vulkán
(vulkánkitörés, vulkáni kitörés, erupció, robbanásos kitörés, explozív kitörés, kiömléses kitörés, effuzív kitörés, maar-vulkán, tűzgyűrű, vulkanikus működés)
Kürtő vagy tektonikus hasadék a földkéreg
amelyen át az izzón folyós láva a felszínre
tör.
A folyamatot, amikor a láva és a szilárd
kőzettörmelékek a felszínre kerülnek a vulkáni kitörés (erupció).
A kitörés hevessége szerint előfordul:
- robbanásos (explozív) kitörés, valamilyen gázkeverék okozta robbanás során különböző eredetű
kőzetanyagokból új üledék keletkezik, a tefra.
-
kiömléses (effuzív) kitörés, amikor a magmából a láva jelentősebb robbanások nélküli kiömlik.
A vulkán formája a láva összetételétől
függ.
Az alacsony hőmérsékletű kovasavban
gazdag, viszkózus láva meredek oldalú,
láva árak és piroklasztikum
rétegek váltakozásából felépülő kúpokat alkot, mint pl. a Fuji-hegy Japánban
vagy nálunk a Somló a Bakonyban.
A kevésbé viszkózus, kovasavban szegény,
bázikus bazaltláva enyhébb lejtésű kúpokat
formál, mint pl. az izlandi bazaltvulkánok.
Az egyetlen robbanással jellemezhető vulkánokat maar-vulkánoknak nevezik.
Filmrészlet egy vulkánkitörésről.
A vulkánok tudományos vizsgálatával a vulkanológia foglalkozik.
Az alábbi kép egy "tipikus" vulkán metszetén mutatja be a vulkanikus
működéssel, illetve bizonyos vulkáni
utóműködésekkel kapcsolatos fogalmakat.
A képen említett fogalmak némelyike külön részletesebben is megtalálható: gejzír,
kaldera, láva,
fumarola.
A legtöbb
vulkán a kéreglemezek határzónáihoz
kötődik szoros kapcsolatban van a földrengésekkel,
mint pl. a Csendes-óceánt övező úgynevezett
"tűzgyűrűben".
A tűzgyűrű (ring of fire).
(A kéreglemezek mozgásának szemléltetése a lemeztektonika címszónál látható.)
Vannak azonban említésre méltó kivételek is, mint pl. a Hawaii-szigetek,
amely a földkéreg egy "forró pontján"
alakult ki.