Nézzük meg még szemléletesebben galaxisunk méreteit és bene elfoglalt helyünket az alábbi animációban.
(A nyilakkal lépkedhet. Az elejére feliratra kattintva újrakezdheti.)
Méretek nagyobb léptékben
Az Univerzum méretei elég nehezen foghatók fel, ha fényévben, milliárd kilométerben hallja az adatokat az ember.
Ha megfelelő kicsinyítéseket, viszonyításokat alkalmazunk sokkal szemléletesebbé, érthetőbbé tehetők ezek a méretek.
Utazzunk kicsit messzebbre képzeletben.
Elindulunk fény sebességgel
január 1-én 00:00-kor a Naptól.
Még aznap 00:08'19"-kor elérjük a Földet,
05:31-kor a Plútót.
Az 5. év április 19-én a legközelebbi állócsillagot, a Proxima Kentaurit.
1000 év múlva (a tejútra merőlegesen haladva) már egy karja látszik.
100.000 év múlva a tejút egésze látható már. A fények már nem csillagok,
hanem különböző galaxisok.
Tovább utazva 5 millió év múlva a mi galaxisunkat is tartalmazó 30 galaxisból
álló halmaz látható.
50 millió év múlva a 2000 galaxisból álló szűz halmaz.
És még jó sokat lehetne utazni a fény
másodpercenként közel 300.000 kilométeres sebességével, hiszen az eddigi legtávolabbi
észlelt kvazárokat több mint 10 milliárd (10.000.000.000) év múlva
érnénk csak el. Ez több mint kétszer annyi idő, mint amennyi a Föld
keletkezése óta eltelt.
|
Nézzük meg még szemléletesebben galaxisunk méreteit és bene elfoglalt helyünket az alábbi animációban. (A nyilakkal lépkedhet. Az elejére feliratra kattintva újrakezdheti.) |
| Elejére |
Nézzünk egy másik szemléltetést galaxisunk
méreteire és távolságaira.
Ha Napunkat homokszem méretűre kicsinyítjük,
akkor egy fényév 1,5
cm-nek felel meg. A legközelebbi homokszem kicsit kevesebb, mint 7 cm-re van
tőle. A galaxisunk
összes csillaga egy
ládányi homok és egy 1.500 km átmérőjű korongban helyezkedik el.
Persze nem minden homokszem lenne egyforma méretű, mert a csillagok sem egyformák.
Nézzünk még egy képet néhány csillag méreteiről. (A színek a csillag felszíni hőmérsékletét jelölik, a jobb alsó színkódok szerint.
