"Elektroszmog"

Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy milyen veszélyes a lassan mindannyiunkat körülvevő "elektroszmog". Ez alatt a mindenütt jelenlévő, különböző hullámhosszúságú elektromágneses hullámokat értik, illetve igazából annak csak egy részét. Gyakorlatilag a nem ionizáló elektromágneses hullámokat.
Elgondolkodtató, hogy egyrészt egyre jobban elterjednek az ilyen "szennyező eszközök" (hazánkban majdnem mindenkire jut egy mobiltelefon, rengetegen használnak bluetooth eszközöket, mindenféle vezetéknélküli kapcsolatokat (wifi), majdnem mindenütt van mikrohullámú sütő, stb.), másrészt egyre "zajosabb" az "ellentábor".
Persze sokan egyszerűen csak üzletet látnak az "elektroszmog"ban (is). Máris kaphatók "elektroszmogmérő kézikészülékek" (igaz amit láttam, csak 16 Hz és 1GHz között mér, pedig pl. a mikrosütő is ennél rövidebb hullámhosszon "ad".)

Bár lexikonomban a téma szinte valamennyi "összetevőjével" foglalkoztam már, egy nemrég hallott rádió riport kapcsán megpróbálom ebből a szempontból (is) összegezni a rendelkezésre álló információkat.

Fizikai alapismeretek

Mielőtt "komolyabban" foglalkoznánk a témával nézzük meg mi is az az elektromágneses hullám (sugárzás)?

Az elektromágneses hullám gyorsan változó villamos és mágneses mezőből (erőtérből) áll. A hullám minden pontjának van villamos és mágneses mezője. Ezek merőlegesek a hullám haladási irányára.

Az ábrán látható elektromágneses hullám mágneses mezője vízszintes, elektromos mezője függőleges. Az erőterek iránya általában változó, de mindig merőleges a sugárzás irányára.

Az elektromágneses hullámok úgy terjednek mint a vízbe dobott kő mellett keletkező hullámgyűrű, de terjedésükhöz nincs szükség közegre, és sebességük vákuumban megközelíti a másodpercenkénti 300.000 km-t (fénysebesség), vagyis egyetlen másodperc alatt hét és félszer kerülnék meg az egyenlítőt, alig több mint 1,2 másodperc alatt a Holdra érnek és Napból is ideérnek kb. 8,5 perc alatt. Anyagban (levegőben, vízben, átlátszó anyagokon keresztül) lassabban haladnak.

Az elektromágneses hullámok mindenütt jelen vannak az egész világmindenségben. A legrövidebb gamma sugaraktól a leghosszabb ELF tartományig, sőt még annál is tovább.

Az alábbi ábra a teljes elektromágneses spektrumot mutatja.
Az ábrán jól látszik, hogy a 26 nagyságrendet (!) (10^-16 és 10⁸ méter közötti hullámhossz tartomány) felölelő elektromágneses spektrum roppant kis részét érzékeljük szemünkkel különböző színű fény formájában.
Bőrünk érzékeli még hő formájában az infravörös sugarakat.
A többit csak "közvetve" érzékeljük.

Kicsit részletesebb információ található az Érdekességek rész Elektromágneses hullámok - Energiaspektrum címszavában.
A Szójegyzék kereső mezőjébe az elektromágneseshullám keresőszót beírva az összes kapcsolódó címszó legyűjthető.

Amit még lényeges tudni a témához kapcsolódóan.
Az elektromágneses hullámok energiája függ a hullámhossztól. A rövidebb hullámhosszúságú elektromágneses hullámok energiája nagyobb (pl. az UV vagy a röntgen sugárzás energiája nagyobb a látható fényénél).
Egy adott hullámforrástól távolodva, az energia a távolság négyzetével fordítottan arányos, vagyis kétszer olyan messze, már csak negyed akkora a hatása.

"Szennyező eszközök"

Elektromágneses hullámokat gyakorlatilag a tűz felfedezése óta használunk. (Bár ezt akkoriban, és még sokáig nem tudták.)
Igazából mostanában sem szokás a petróleumlámpát, fáklyát, zseblámpát, villanyégőt, fénycsövet, LED-et, stb. "elektroszmogkeltő" eszköznek tekinteni. Pedig, mint fentebb láthattuk, hogy a látható fény az lényegesen nagyobb energiájú elektromágneses hullám, mint, mondjuk a mobiltelefon, vagy a mikrosütő által keltett. (Persze a hatásuk a helyi fluxustól függ.)

Amiket "igazán" az "elektroszmog" forrásának tekintenek azok a nagyfeszültségű vezetékek, a mobiltelefonok és különösen ezeknek az adótornyai, a radarok (ezek "közelről" tényleg veszélyesek!), az egyre jobban terjedő vezetéknélküli kommunikációs és hálózati eszközök (bluetooth, wifi, stb.).

Persze ezek mellett még számos eszköz kelt ilyen "sugárzást", pl. a 230 V-os vezetékek és ezekkel üzemelő eszközök mindegyike ELF (ipari frekvenciás) sugárzónak tekinthető. Mindenütt jelen vannak a rádió és TV adók, a CB-k, a mikrohullámú kommunikációs eszközök és egyebek sugárzásai. Az infravörös távvezérlők, érzékelők szintén elektromágneses hullámat (infravörös) bocsátanak ki.

Észlelésük

Fentebb már szóba került, hogy a látható és azinfravörös sugárzáson kívül az elektromágneses spektrum nem érzékelhető az ember számára közvetlenül.
A hatásai azonban észlelhetők. Ha pl. valaki be tudná úgy kapcsolni a mikrosütőt, hogy közben benne tartja a kezét, meglehetősen kellemetlen élményben lenne része. Az emberi testben lévő vízmolekulákat ugyanúgy felmelegítené, mint egyébként. (Ehhez azonban megfelelő hullámhossz /frekvencia/ és persze megfelelő energia szükséges.)

A különböző rádió vevőkészülékek nagyon érzékenyen reagálnak a beállítotthoz közeli frekvenciákra (hullámhosszakra). A legtöbb említett eszköz nagyon sok hullámhosszon (frekvencián) sugároz, illetve a "névleges" mellett megjelennek annak felharmonikusai is.
Mindenki tapasztalhatta, hogy amikor a gépkocsiban rádiót hallgat (különösen középhullámon) és egy nagyfeszültségű vezeték közelébe kerül, annak szórt elektromágneses sugárzása zavarja a vételt.
Az is gyakran tapasztalható, hogy amikor a mobiltelefon "kommunikál" valamelyik toronnyal, az szintén zavarja a vételt.

Kicsit szemléletesebben foglalkozom az érzékeléssel, észleléssel az Érdekességek rész Érzékelés - észlelés - kölcsönhatás címszavában.

Hatásaik

Több, mint 100 éve vannak rádióadások, de csak az utóbbi néhány évben kezdek el foglalkozni az esetleges káros hatásokkal. Igaz azóta kicsit megnőtt a használt frekvenciatartomány és az alkalmazott eszközök száma egyaránt.
Nyilván vizsgálni kell a nem minden szempontból ismert eszközök ismeretlen hatásait, de nem szabad "túldramatizálni" a dolgot.

Rendkívül nehéz objektív vizsgálatot végezni ebben a témakörben.
Időnként felröppennek olyan hírek, hogy találtak összefüggést a mobiltelefon használat és bizonyos betegségek gyakorisága között, aztán megjelenik a cáfolat.
Egyes helyeken olyan panaszokat tulajdonítanak az elektroszmognak, mint például fejfájás, alvászavar, kimerültség, az immunrendszer gyengülése, depresszió, szív- és érrendszeri problémák. Ezekre azonban semmilyen tudományos bizonyíték nincsen. Ezek a panaszok elég gyakoriak ugyan, de számos más, kézenfekvőbb okaik is vannak (pl. mozgászsegény éléetmód, egészségtelen táplálkozás, környezetszennyezés, stressz, stb.).
Mivel közvetlen hatás nem állapítható meg, szinte csak valamilyen statisztikai jellegű adatelemzésből lehet következtetéseket leszűrni. Azon azért érdemes elgondolkodni, hogy egyértelmű hatást akkor lehetne, mondjuk a mobiltelefon "számlájára írni", ha sikerülne találni két olyan mintacsoportot, akik mindenben megegyeznek (életkor, táplálkozási és egyéb szokások, betegségekre való hajlam, környezeti hatások, stb.), csak abban térnek el, hogy az egyik csoport használ mobiltelefont, a másik nem. Tartok tőle, hogy ilyen csak a mesében létezik. Egyébként, szerintem lehetetlen bármiféle hatást egyértelműen megállapítani.

Csak gondolatébresztőként néhány információ.

Érdemes elgondolkodni azon a tényen, hogy a rendkívül érzékeny vevőkészülékekkel (is) csak a nagyfeszültségű vezetékek közelében tapasztalható zavarás. Ehhez még gondoljuk hozzá, hogy kétszer olyan távolságban csak negyedakkora a hatás, 10-szer olyan távolságban csak századrésznyi...

Egy mobiltelefon tizedwattnyi teljesítménnyel ad, viszont közvetlenül a fülünkhöz tartjuk. A "fő ellenségként" kikiáltott telefon tornyok is csak néhány wattnyi teljesítménnyel sugároznak, de többezerszer messzebb vannak, ezért az onnan érkező teljesítmény csak töredéke annak, ami saját mobilunkból ér minket.

A szakemberek véleménye szerint a hosszú távú egészségi hatások vizsgálata feltétlenül szükséges. Szükséges továbba a bennünket érő, fentebb említett nem ionizáló elektromágneses hullámok szintjének és összetételének mérése is.

Elkerülhetőségük

Az elektromágneses hullámok, mint az eddigiekből kiderült elkerülhetetlenek! (Talán, ha egy sötét, elektromágnesesen árnyékolt Faraday-kalitkában élnénk, mélyen a víz alatt akkor csak a környezeti infravörös sugárzás érne.)

Tulajdonképpen megtehetjük, hogy nem használunk mobiltelefont, kiköltözünk egy tanyára lehetőleg jó messze egy esetleges nagyfeszültségű elektromos vezetéktől, és nem használunk áramot sem. Ebben az esetben "csak" a mindenütt jelenlévő különféle rádióhullámok, a fény, az UV sugárzás, az infravörös sugárzás, a kozmikus sugarak elektromágneses része, stb. érne bennünket.
Nem biztos, hogy tovább élnénk, (esetleg hosszabbnak éreznénk).

Felhasznált irodalom