Hullámos ügyek
Az egyik legelterjedtebb csomagolóanyag
(hullámlemez, hullámréteg, fedőréteg, hullámpapír, hullámosítás, 3-rétegű hullámlemez, 5-rétegű hullámlemez, 7-rétegű hullámlemez, TF-doboz, hornyolás)
Majdnem
pontosan 10 évet dolgoztam egy hullámlemezt és belőle készült dobozokat,
illetve egyéb csomagolóanyagokat készítő gyárban. Aztán 5 év kihagyással újabb
10 évet helyileg ugyanott, de egy szoftverfejlesztő cégben, amely a vállalat
termelésirányító szoftverét készítette.
Szóval van némi rálátásom a témára.
Magam sem értem miért csak most jutott eszembe, hogy itt is foglalkozzak ezzel
a nagyon elterjedt csomagolóanyaggal.
Persze ez a címszavam sem szakembereknek készül, csak némi átfogó információt szeretnék nyújtani azoknak a felhasználóknak, akiket érdekel.
Ha ilyen szilárdságú csomagolóanyagot, mondjuk összeragasztott kartonlapokból, akarnának előállítani az nehéz, drága és anyagpazarló lenne. Ezért találták ki ezt a szerkezetet.
A hullámlemez sokkal kevesebb anyagból, nagy szilárdságú csomagolást biztosít. Újrahasznosítható, jól alakítható, megfelelő eljárásokkal tetszetős, praktikus, jó védelmet biztosító csomagolóanyagok állathatók elő belőle.
A hullámlemez
elve egyszerű.
Egy stabil, és könnyű (sok levegőből és kevés papírból álló) szerkezet.
A sima réteghez az éleken hozzáragasztott hullámos réteg megosztja
a terheléseket, mint a boltíves szerkezetek az építményeken.
A "hullámlemez
atyjának" az amerikai Albert L. Jones (a képen) tekinthető.
1871-ben támadt az az ötlete, hogy papírt vezessen át hullámosító hengereken,
rugalmas csomagolóanyag előállításához.
Az ugyancsak amerikai Oliver Long 1874-ben továbbfejlesztette az ötletet a meghullámosított
papírt egy sima papírra ragasztva.
Ezzel létrejött az első hullámlemez, vagy ahogy elterjedten emlegetik,
a hullámkarton.
Ezt a nagyon elterjedt csomagolóanyagot hatalmas gépeken állítják elő. (Amit én ismertem közel 2,5 méter pályaszélességű és körülbelül 70 méter hosszú.)
Az első
lépés a hullámpapír gyártása.
Az ábrán egy hullámosító egység elvi felépítése látható
Ekkor két gőzzel fűtött
hullámosító henger között kialakítanak egy megfelelő profillal hullámosított
papírt. A hullám
élekre keményítőből
készült ragasztót hordanak
fel és ezek mentén a hullámosított papírt
egy sima papírra (fedőrétegre)
ragasztják.
Ez a hullámpapír még feltekercselhető és ilyen kiszerelésben is felhasználásra
kerül különböző csomagolási, védelmi célokra.
A következő lépésben ennek a hullámpapírnak a szabadon maradt éleit is
megkenik ragasztóval és egy újabb sima papírréteget
ragasztanak rá gőzzel melegített fémlapokra szorítva egy hosszú, végtelenített
szalaggal.
Az innen kikerülő, immár, hullámlemezt hossz és keresztirányú vágásokkal
megfelelő méretre vágják és egy kirakó rakatokat képez belőle. Ezeket görgősorok
szállítják további feldolgozáshoz, vagy raklapokra kerül késztermékként.
Lehetőség van arra is, hogy a lemezt két vagy három hullámpapír-rétegből
és egy sima papírrétegből
ragasszák össze. Ekkor sokkal nagyobb szilárdságú 5- illetve 7-rétegű hullámlemez
készül, nagyméretű, nagyszilárdságú dobozok előállításához.
Az ábrán egy 5-rétegű hullámlemezt gyártó gép felépítése látható. (A 7-rétegű hullámlemezt gyártó gépen - értelemszerűen - még egy hullámosító gép található, a hozzá tartozó tekercstartókkal.)
Mint már részben említettem leggyakrabban egy hullámpapír és egy sima rétegből (fedőrétegből) álló 3-rétegű hullámlemezt alkalmaznak. Ezen belül különböző vastagságok (hullámprofilok) léteznek általában A, C, B és E hullámosítást alkalmaznak.
Ezek különböző kombinációival (pl. BC, AB, ABC) lehetséges 5- és 7- rétegű hullámlemezek előállítása két, illetve három hullámosított réteg és egy sima papírréteg összeragasztásával.
Az E hullámmal készült termékek a legvékonyabbak. Ezekből kisméretű dobozok készülnek. Gyakorlatilag a vastagabb kartonok helyett használható.
| Felülről lefelé E (1-2 mm), B (2,5-3 mm), C (3,5-4 mm) és A (4,5-5 mm) hullámlemez. |
Felülről lefelé Hullámpapír, 3-rétegű, 5-rétegű és 7-rétegű hullámlemez. |
 |
 |
A hullámlemezből általában dobozok készülnek, de készítenek belőle rekeszeket (például a dobozba helyezett palackok elválasztásához) vagy sima válaszlapokat (további termékvédelemhez), esetleg megfelelő profilban összehajtott elválasztó, merevítő eszközöket (szintén termékvédelemhez)
A legegyszerűbbek
az úgynevezett tf-dobozok ("tetőfenéklapolt") (Az ábrán
ilyen doboz látható.). Ezeknél a hosszirányú hornyolást (hajtási
éleket) már a hullámlemezgépen elhelyezhetik és azután egy résvágón
kialakítják a többi szükséges hornyokat és réseket, illetve a
ragasztófület. Az ilyen dobozok készítése általában egy hajtogató-ragasztó
gépen fejeződik be. A doboz felállítása a felhasználónál történik. (Felállított,
kész dobozokat szállítani nem lenne túl praktikus.)
A bonyolultabb dobozok valamilyen rotációs- vagy síkkimetsző gépen készülnek. Ezek is kerülhetnek még speciális ragasztógépekre. Az ilyen termékek önzáró, a felhasználónál csak hajtogatást igénylő dobozok.
A hullámlemez felületét sok esetben nyomtatják
is. Általában a feldolgozógépekkel egybe épített flexo nyomdagépeken,
legtöbbször fotopolimer klisékkel.
A dekoratívabb kivitelű dobozok esetén lehetséges jobb felbontású ofszet
nyomtatás alkalmazása is. Ebben az esetben, vagy a fedő papírréteget
nyomtatják a hullámlemez
gyártása előtt, vagy egy nyomtatott kartont
ragasztanak össze hullámpapírral
(ívkasírozás), esetleg nyomtatott öntapadó címkék is helyezhetők a kész
hullámlemezre.
Az 5 - és 7-rétegű hullámlemezek esetén fémkapcsokkal történő fűzést (is) használnak a nagyméretű TF-dobozok rögzítéséhez.
Néhány feldolgozási művelet gépei
| Síkkimetszőgép | Flexo nyomdagép | Hajtogató-ragasztó gép |
 |
 |
 |
Hullámlemezdobozokat szinte mindenütt használnak egyedi és gyűjtőcsomagolásokhoz.
Szinte bármilyen nagyobb terméket ilyen dobozban vásárolhatunk meg a cipőtől
a televízión és számítógépen át a hűtőgépekig.
A "kiinduló" hullámpapírt is sok helyen használják áruvédelemhez.
Néhány hullámtermék (hullámpapír és különböző hullámlemez-dobozok) a nagyon-nagyon sok különböző közül.
 |
 |
 |
 |