Mit hozott a technikai fejlődés? - Ment-e az utóbbi 30 évben a világ elébb?

Vörösmarty Mihály, Gondolatok a könyvtárban című versében azon meditál "Ment-e A könyvek által a világ elébb?".
A napokban én is elgondolkodtam azon ment-e az utóbbi 30-40 évben a világ elébb, nem a könyvek, hanem az új technológiák által?
Hát?
Ha nagyon belegondolok, nem mondhatom, hogy a változások nagyobb hányadát tartom pozitívnak.

Az egész úgy kezdődött, hogy fiammal beszélgettünk a hamarosan tömegesen is megjelenő új optikai adattároló eszközről illetve ennek kapcsán az "előzményekről". Arra terelődött a szó, hogy mennyire gyorsan eltűnt egy sor eszköz, és jött (jön) helyette újabb és újabb és mégújabb, követhetetlenül gyorsan.

Fantasztikus mértékű (szerintem "túlhajtott") fejlődés történt (történik) nagyon sok területen. Meg sem próbálok végigmenni ezeken, csak kiragadnék néhányat.


Főbb témakörök:
Mérlegelési szempontok, kiemelt témakörök; Hangrögzítés; Álló- és mozgóképek rögzítése; Energiatermelés, felhasználás; Közlekedés; Űrkutatás; Gyógyszerek; Mezőgazdaság; Újrahasznosítás, környezetvédelem; Számítógép, hálózat, Internet; Összefoglalás

 

Mérlegelési szempontok, kiemelt témakörök

Természetesen meg sem kísérlem végigvenni az említett időszakban történt valamennyi változást, csak "mazsolázgatok" közülük.
Még azt sem mondhatom, hogy a legfontosabb témakörökkel foglalkozom.
Azt sem állíthatom, hogy "teljes mértékben objektív" leszek mindenben.
Ahogyan Sándor György mondta az egyik, tanárokkal foglalkozó, mondatában "szigorú leszek, de igazságtalan".
Persze mindezek mellett törekszem az objektivitásra és megpróbálok tényeket felhozni minden állításom alátámasztására, de a témaválasztás, a mérlegelési szempontok óhatatlanul szubjektívek.
Azt hiszem arra mindenképpen jó egy ilyen összeállítás, hogy mások is elgondolkodhassanak.

Amit nagyon fontosnak tartok megemlíteni, minden témakörben igyekszem a "főfunkcióból" kiindulni, azt vizsgálom hogy a változások mennyiben változtatták a "főfunkció" végrehajtását.

Nem tartozik az általam összeállított lexikon tárgykörébe, de mindenképpen szeretném megemlíteni, hogy ebben az időszakban megkétszereződött (!) Földünk népessége.
Az is meg kell említeni, hogy a rendelkezésre álló erőforrások nem növekedtek, sőt...

 

Hangrögzítés

Erre mindjárt mondhatja valaki, hogy ez aztán abszolút nem fontos. Én meg azt mondom, hogy van olyan fontos, mint a sztárok jégtánca, vagy hasonló, a híreket hetekig uraló, szerintem haszontalan dolog.
Mivel a "zenerögzítés" volt az első amiből kiindultam "elme rengésem" során nézzük az ebben bekövetkezett változásokat.

Az elmúlt 30-40 év során zenei gyűjteményem (vagy inkább annak "hordozói") rengeteget változott.
A "magnókorszakkal" indult, talán még a 60-as évek legvégén, de inkább a 70-es évek eleje az, amikor már igazán aktívan "zenegyűjtöttem"

Magnók a 80-as évekből

Ezen belül is elkülöníthető kettő (illetve három) időszak:
Szalagos
- Terta mechanikára édesapám által épített félsávos, mono, jó öreg orsós szerkezet. Nagyon kellemes emlékeim fűződnek hozzá.
- Ugyanez a mechanika "negyedsávos sztereósítva", aztán Tesla B100, aztán Akai GX (a kép jobb alsó részén) jó sok szalaggal. Kitartott egészen a kilencvenes évek első harmadáig. A fiam még láthatott orsós magnót! Aztán, már nem emlékszem a pontos dátumra, de eladtam, szalagostól, mindenestől
Kazettás
A szalagos magnó sűrűsödő mechanikai problémái és az alkatrész utánpótlás megszűnése miatt az "értékesebb" dolgok átmentésével, megkezdődött a kazetta korszak. Bár meg kell mondanom, hogy jelentős minőségveszteséggel járt. A kazetták nagy része még mindig meg van, (mert a kutyának sem kell), de ahogy Bródy énekelte, "több a zaj már, mint a jel". Már csak egy hordozható, mono rádiómagnó és egy öreg walkman alkalmas lejátszásukra, egy jó ideje, már a kocsiból is "száműztem".
Bakelit
Az orsóssal együtt, valamikor a 70-es évek vége felé kezdődött a "bakelit korszakom", bár igazán jelentős gyűjteménnyel sohasem rendelkeztem, de azért még jelenleg is van 2-300 "bakelit" lemezem, és a lemezjátszóm is működik egy sokadik tűvel. Kényelmi okokból már csak néha-néha teszem fel valamelyiket. Férfiasan bevallhatom, hogy - a zajt leszámítva - semmivel sem szólnak rosszabbul, mint bármelyik CD.
CD
Már nem emlékszem a pontos idejére, de valamikor a 90-es években volt, amikor szert tettem az első CD-re. Aztán szép lassan megszereztem a "klasszikus rock" általam remeknek tartott lemezeit és egyebeket ezen a kis fényes korongon. Akkor még egyáltalán nem gondoltam, hogy ez a korszak ilyen rövid lesz. Bár nekem semmi bajom ezekkel, amíg lehet megőrzöm és hallgatom.
MP3
Ez sem új már, és talán még rövidebb életű lesz. "Háttérként" szinte mindig ezt hallgatom, leginkább a számítógép winyójáról, bár ez azért nem éppen "high end"

Mindent összevetve.
Az említett eszközök alapvető funkciójának - szerintem - a zenét kell(ene) szolgálnia. Vagyis a kényelmi, praktikussági szempontok mellett azt vártam volna, hogy ezek az eszközök egyre jobban képesek visszaadni a zenét magát.
Sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy ez egyáltalán nem a "fő szempont" az új technikák kialakításakor.
Ha (duhaj jókedvemben) zenét akarok hallgatni, úgy igazán, kikapcsolódásképpen, akkor ez a mai napig azt jelenti, hogy kiválasztok egy CD-t vagy egy "bakelitet", leülök a sötétben és meghallgatom. Ez ilyenkor a legtöbb esetben valamilyen jazz vagy komolyzene. Nincsen méregdrága "high end" cuccom, de ahhoz elég jó, hogy észrevegyem az egyes lemezek minősége közötti, sokszor jelentős különbséget. Azt is egyértelműen meg tudom állapítani, hogy az "MP3-asított" zenék, még nagy "bitrátával" sem szólnak úgy, mint a CD vagy a bakelit.

Szóval szerintem a 70-es évek óta eltelt idő a főfunkció, a hangvisszaadás terén nem hozott semmi jelentőset a hangtechnika, a hangrögzítés.
Az egyetlen igazán pozitívnak tekinthető változás, hogy egy harminc évvel ezelőtti meg egy mostani "gagyi" cuccot összehasonlítva a mostani tényleg sokkal jobb. Ha azonban a "hallgatható" kategóriával teszem ugyanezt, akkor semmi jelentős különbség nincs - a főfunkciót tekintve!
Közben persze állandóan azt hallottuk, hogy bármi ami új "megöli a zenét". (Már, ha van még mit megölni.) Annak idején a video klipeket, aztán a kazettára másolást tekinették "főellenségnek", most a letöltést. Megakadályozni egyiket sem tudták.
A zene, mint olyan nem halt meg. Más kérdés, hogy mit tekinthetünk zenének. (Természetesen mindenki mást.)

A hangrögzítéssel bővebben foglalkozom az Érdekességek részben "A hangok birodalma" címszónál. Az összes vonatkozó címszó elérhető a Szójegyzék keresőjébe beírva a hangrögzítés keresőszót.

 

Álló- és mozgóképek rögzítése

Megint csak nem a legéletbevágóbb terület, de az előbbiből "logikus folytatásként" következik, ezért másodikként ezzel a területtel foglalkozom.
Ebben a témakörben messze nincs olyan jártasságom, mint az előbbiben.
Ezért egyrészt rövidebben foglalkozom vele, másrészt talán kevésbé leszek tárgyilagos. Főleg a saját szubjektív véleményemet írom le, de ismét a "főfunkció" szem előtt tartásával.

Az álló képek rögzítése terén van több rálátásom, ezért ezzel foglalkozom többet.
Kezdetben vala a "hagyományos" fénykép és film. Mármint a 70-es évek elején szinte kizárólag a "kémiai" rögzítés terjedt el. Bár a televíziózásban már 1956-tól létezik képmagnó, digitális fényképezőgép viszont - legjobb tudomásom szerint - még legfeljebb pajzán gondolat formájában létezett.

Azt azért nyugodtan elismerhetjük, hogy a 70-es években alkalmazott fényképezőgépek a fő funkció szempontjából már egészen jók voltak, ha nem is voltak még annyira "villanyosítva", mint a jelenlegi "szuperketyerék".
Én 2004. őszelején adtam be a derekamat, és álltam át a "villanyosra" elsősorban praktikussági (és anyagi) okokból.
Ha összehasonlítom a "régi jó hagyományos" gépemet (Chinon CM-4), a jelenlegi (persze nem a csúcsot képviselő - Fuji FinePix S7000 - a képen) digitális gépemmel, akkor nem mondhatom, hogy a "főfunkciót" tekintve az új gépem "egyértelműen veri" a régit.
Ugyanakkor meg kell mondanom, hogy egyéb (kényelmi és gazdasági) okokból már nem térnék vissza a régire.

Mozgóképpel nem foglalkoztam túl sokat, leszámítva - részben közvetett - amatőrfilmes tevékenységemet a 80-as évek elején.
Akkoriban a videózás, legalább is kis hazánkban, még nem igazán vette fel a versenyt minőségben a "hagyományos" szuper 8-as filmmel.
Most viszont már nem igazán tudok olyan "elvetemült amatőrről", aki "szuper-8-ban utazik".
Itt tehát egyértelmű és kiütéses győzelmet aratott a digitális technika.
Már csak idő (és pénz) kérdése, hogy a "jó öreg filmszalag", vagyis a képek "vegyi rögzítése" véglegesen eltűnjön a mozikból is.

Ugyanakkor meg kell említeni azt hiszem, hogy itt is komoly problémát jelent a "régi" anyagok tárolása.
Az utóbbi időben hihetetlenül felgyorsult fejlődést sem anyagilag, sem egyéb szempontból nem lehet követni.
Pillanatnyilag "békés egymás mellett élésben" létez(het)nek egy háztartásban VHS filmek, CD-n tárolt tömörített video anyagok, DVD-k, nem is beszélve a videokamerák féltucatnyi "jelhordozójáról". Már megjelentek az új "szuper DVD-k" (Blue ray, HD DVD) is, de még az sem teljesen biztos melyik lesz a "győztes". Azt meg végképp nem tudni, hogy mikor jön egy következő "egyedül üdvözítő".
Ebben a "szép új világban" vajon képes lesz-e a nagyi az unokákról készült "információt" ugyanúgy elővenni, mint régen a családi képeket?
Vagy nem az a "főfunkció", hogy képi információt tároljunk és azt évek, évtizedek múlva visszanézhessük?

A témával bővebben foglalkozom az Érdekességek részben "A fotózás fizikai és kémiai alapjai" címszónál.
Az összes kapcsolódó címszó elérhető a Szójegyzék keresőjébe beírva a fotózás vagy a video keresőszót.


Energiatermelés, felhasználás

Ha nagyon pesszimistán akarnék fogalmazni, akkor azt mondhatnám, hogy az energiafelhasználás terén csak a fosszilis energiahordozók egyre növekvő használata jellemezte az említett időszakot.
Gyakorlatilag semmilyen igazán jelentős változás nem történt.
Egyes országokban ugyan jelentős arányt képviselnek atomerőművek az elektromos energia termelésében (pl. Franciaországban, sőt nálunk is - a képen a paksi atomerőmű). Növekszik az "alternatív energiaforrások" hasznosítása (szélerőművek, biomassza, biogáz, stb.). De ezek úgy tűnik nem csillapít(hat)ják a "féktelen energiaéhséget".
Úgy tűnik az én életemben már nem fogunk energiatermelésre is alkalmas fúziós erőművet építeni, de legalább már eljutottunk az első jelentős lépésig, igazán "komoly" kísérleti fúziós reaktor épül Franciaországban, nemzetközi összefogással.

Tudjuk, hogy nagy baj van az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása terén.
Tudjuk, hogy ennek fő oka a túlzott mértékű fosszilis energiahordozó felhasználás.
Tudjuk, hogy vannak más lehetőségek.
Valahogy mégsem vagyunk képesek változtatni a "szokásainkon", ezen a téren sem.

A témával bővebben foglalkozom pl. az Érdekességek részben "Energiatörténet - az ember energiafelhasználása" címszónál.
Az összes kapcsolódó címszó elérhető a Szójegyzék keresőjébe beírva az energiahordozó vagy a energiatermelés keresőszót.

 

Közlekedés

A közlekedés fő funkciója, hogy emberek és egyebek jussanak el innen oda.
Ebben olyan nagy változások nem történtek az elmúlt évtizedekben.
Nem mellékes szempont azonban, hogy mindez gyorsan, kényelmesen, környezetkímélő módon, stb. történjen. Ebben sincs jelentős változás.

A második legnagyobb energiafogyasztó (mondhatni pazarló) és a legnagyobb levegőszennyező ágazat a közlekedés.
A gépkocsik fogyasztása ugyan jelentősen, mintegy 40%-nyit (!) csökkent az elmúlt évtizedekben. Ugyanakkor az elmúlt 30 évben a számuk megduplázódott a világon és Kína még csak most kezdi a versenyt! Ebből jól látható, hogy az összes üzemanyag-fogyasztás, és vele együtt az összes szén-dioxid kibocsátás jelentősen nőtt!

Vannak már hibridautók, de úgy tűnik "összességében" ezek sem szennyeznek kevésbé.
Vannak elektromos autók, de amíg megfelelő áramforrásokat nem tudunk kifejleszteni, és amíg az elektromos áramot sem tudjuk környezetszennyezés nélkül előállítani, addig ezek nem hoznak jelentős javulást. Jó esetben a szennyezést "toljuk át" az egyik helyről a másikra.

A légi, vízi, vasúti közlekedésben sem történt semmilyen "átütő" változás.

Alapvetően az jellemezte a közlekedést az említett időszakban, hogy maguk a járművek tényleg pozitív irányban változtak, a tendenciák annál kevésbé.
Gondoljunk csak olyanokra, mint a globalizáció, az áruk, emberek "szabad" mozgása.
Azt hiszem alapvetően helytelen tendencia az, hogy a "világ végéről", vagy legalább is "jó messziről" hozzunk olyan dolgokat, amik itt is elérhetőek, mert így "olcsóbb".
Alapvető árképzési, szemléletbeli hiba tehet csak olcsóvá mondjuk az Afrikából Európába szállított virágot, a Távol-Keletről Amerikába szállított csirkét, vagy akár a Dunántúlról Kelet-Magyarországra szállított tejet. Ez csak akkor lehetséges, ha valamit nem jól számolunk, valamit nem veszünk figyelembe!

Az autózással az Érdekességek részben "Az autózás fizikai és kémiai alapelvei" címszónál foglalkozom részletesebben.
Az összes kapcsolódó címszó elérhető a Szójegyzék keresőjébe beírva a autó vagy a jármű keresőszót.


Űrkutatás

Lehet, hogy megköveznek érte, de nekem az a véleményem, hogy az űrkutatás terén sem történt semmi forradalmi.
Műholdakat már a 70-es évek elején is alkalmaztunk már mindenféle célokra (távközlés, meteorológiai, stb.). Ember már 1969-ben járt a Holdon. A külső bolygók felé is már a 70-es évek elején elküldtük az első űrszondákat.
Sokkal okosabbak se lettünk ezektől az információktól. Nagy részüket még fel sem dolgozták.

Most újra politikai döntés alapján adták ki az "arccal a Hold-, illetve a Marsfelé" jelszót.

Persze nyilván egy csomó új technológia született. Sokkal kifinomultabb, korszerűbb eszközöket tudunk készíteni. Ugyanakkor elég elgondolkodtató, hogy egy "mértékegység keverés" miatt lazán beleküldtek egy méregdrága szondát a Marsba, vagy egy levált szigetelődarab miatt rommá égett egy űrrepülőgép az utasaival együtt.

Szóval azért messze még a világűr meghódítása.

Amit viszont igazán aggasztónak tartok az az "űrturizmus" megjelenése.
Véleményem szerint igenis vannak olyan dolgok, amiket nem lehet pusztán anyagi kérdésként kezelni!
Belegondolni is szörnyű, hogy a jelenlegi, hatalmas mennyiségű fosszilis energiahordozót elhasználó rakétaindítások "korszakában" a gazdagok a világűrbe járjanak, mert ez most "sikk". Ha majd sikerül megoldani, hogy pl. napenergiával vízből hidrogént állítsunk elő, és ezzel működtethetünk rakétákat, akkor ígérem én is felmegyek (persze, ha ingyen felvisznek), de addig egyszerűen környezet elleni bűnténynek tekintem!

Az összes kapcsolódó címszó elérhető a Szójegyzék keresőjébe beírva az űrkutatás keresőszót.


 

Gyógyszerek

A gyógyszerek alapvető funkciója nyilvánvalóan a betegségek gyógyítása, az egészség megőrzése, a fájdalmak enyhítése, stb.
Nincs olyan gyógyszer, aminek ne lenne (ne lehetne) valamilyen nem kívánt mellékhatása, legfeljebb nem mindenkin egyformán jelentkezik.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ész nélkül szedünk mindenféle gyógyszereket. (Nagyon jó példa volt a legutóbbi "gyógyszercirkusz".) És mivel az egészség (minden politikai szólam ellenére) az egyik legnagyobb biznisz, az "érdekeltek" el is követnek mindent ennek érdekében. Gondoljunk csak arra, hogy a legdrágább reklámidőben leadott hirdetések jelentős hányada valamilyen gyógyszert reklámoz!
Természetesen ezen a téren is vannak pozitív változások, vannak új készítmények. Ugyanakkor még azt sem sikerült , vagy nem is akarják tisztázni, hogy az "alternatív" gyógymódok mennyire tekinthetők megalapozottnak, vagy megalapozatlannak. Azt sem ártana vizsgálni hogy tényleg csak a rengeteg gyógyszer szedésével tartható fenn (nem éppen javuló) egészségi állapotunk.

Amit érdemes szem előtt tartani:
- A gyógyszerek általában néhány évig tárolhatók (a megadott körülmények között)
- A lejárt gyógyszereket nem szabad szemétbe dobni, mert veszélyes hulladéknak minősülnek.
- A gyógyszerek jelentős hányada (ennek ellenére) szemétben "végzi".

Az összes kapcsolódó címszó elérhető a Szójegyzék keresőjébe beírva a gyógyszer keresőszót.

 

Mezőgazdaság

Szerintem az egyik "legneuralgikusabb" ágazat. Pedig "józan paraszti ésszel" azt képzelhetnénk, hogy a nélkülözhetetlen élelmiszerek előállítása igazán olyan terület, amit átgondoltan, tudományosan megalapozott módon, ökológiai szempontokat is figyelembe véve kell végezni. Ráadásul úgy, hogy ezek a feltételek lehetőleg hosszú távon is fenntarthatók legyenek.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy ezen a téren sem történt semmi olyan az elmúlt 30-40 évben ami bizakodásra adna okot.
A mezőgazdasággal kapcsolatos információk annyira ellentmondásosak, hogy még a kérdésfelvetéseket is kétkedve fogadja az ember.

Ami biztosan látszik:
- Olyan technológiákat kell(ene) kialakítani, amelyek a környezet károsítása nélkül, hosszú távon is biztonságosan ellátják élelemmel a növekvő népességet.
- Csökkenteni kell(ene) a felhasznált fosszilis energiahordozókat, a műtrágyák, a vegyszerek használatát.

Nagyon jól látszik azonban, hogy ezek a tendenciák legfeljebb a "nagyon zöldek álmaiban" léteznek.
Eddig szándékosan nem említettem a "gazdaságos termelés" kifejezést, mert a mezőgazdaságra a legkevésbé alkalmazható, alkalmazandó ez a lépten-nyomon emlegetett formula. Mit jelent egyáltalán a gazdaságosság az átláthatatlan és sokszor teljesen ésszerűtlennek tűnő támogatási rendszerben. (Ha én találok egy olyan munkahelyet, ahol azért fizetnek, hogy ne dolgozzak, az nekem rendkívül gazdaságos megoldás.)

Őrületes ellentmondások vannak a mezőgazdaságban a világ különböző területeit összehasonlítva, és egy adott területen belül is.
Semmilyen igazán jelentős, pozitív változást nem látok az említett időszakban. Még a tendenciákat sem tartom jónak. Továbbra is az a cél, hogy minél kevesebben és minél "hatékonyabban" (minél több géppel és minél "nagyüzemibben") működjön az ágazat. Közben állandóan a biotermelést emlegetik, mint "igazán jó" megoldást. A kettő "antagonisztikus ellentétben" van egymással. (Nem mellesleg a máshoz nem értő, tartós munkanélkülieket is támogatni kell.)

A mezőgazdaságot fellendíteni hivatott és "zöld üzemanyagnak" kikiáltott bioüzemanyagok, a jelenlegi, agyongépesített és kemizált mezőgazdaság esetén nem jelentenek plusz napenergia megkötést. Olyan sok fosszilis energiát használnak a termeléshez, az egységnyi területen nyerhető bioüzemanyaghoz viszonyítva, hogy egy hosszabb szállítási távolság esetén már egyértelműen negatívra fordul a dolog. Vagyis kevesebb környezetszennyezést és szén-dioxid kibocsátást jelent a "szokásos" üzemanyag.

A témával az Érdekességek részben "Bioenergia - Tények és kérdések" címszónál foglalkozom részletesebben.
Az összes kapcsolódó címszó elérhető Szójegyzék keresőjébe beírva az agro keresőszót.


Újrahasznosítás, környezetvédelem

Az egyik legtöbbet emlegetett terület.
Jó ideje nyilvánvaló, hogy az erőforrásaink végesek, nem dobhatunk mindent szemétre, meg kell oldani a lehető legtöbb anyag újrahasznosítását
Zöldek, politikusok, szakemberek és hozzá nem értők tömege foglalkozik a témakörrel.
Születtek mindenféle előírások, amiket aztán nem tartanak be, és amiknek a betartása ellenőrizhetetlen.
A 2008-as "szemétbotrányok" kicsit előtérbe helyezték a témát, de aztán szépen elülni látszik az egész.

Olyan gazdasági érdekek ütköznek, amikben egyszerűen nem lehet megoldást találni. Elég csak egyetlen példát említeni. A "legharcosabb" németek is rögtön visszavonulót fújtak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése terén, amikor kiderült, hogy a saját autóiparukat is vissza kellene fogni!

Csak gondoljunk végig néhány alapvető tényt:
- Ha egy termék előállításakor keletkező szennyezést 30%-kal csökkentjük az nagyon jelentős eredmény.
- Ha ugyanebből a termékből tízszer annyit állítunk elő, akkor az új technológiával már csak (!) hétszer akkora szennyezést produkálunk, mint a régivel.
- Ha kidobunk egy akkumulátort, azt még túléli a természet, de ha a sok százmillió gépkocsi akkumulátorát dobjuk ki 3-5 évente, akkor abba belepusztulunk mindannyian előbb-utóbb.
- Ha nem építünk sehol akkumulátor feldolgozót, akkor felhalmozódik ez a veszélyes hulladék, és a biztonságos tárolása sem könnyen megoldható, ráadásul egyszer elfogy az ólom is. (Mégse akar senki ilyen feldolgozót, lehetőleg 50 km-es körzeten belül.)
- Ha tovább folytatjuk ezt a pazarló életformát abba is belepusztulunk mindannyian előbb-utóbb. (Még sem akarunk változtatni, sőt még fokoznánk a fogyasztást, mert most piszok olcsón vehetünk mondjuk új mobilt, ami 10-el több számot tárol, mint a fél évvel ezelőtti, és ha kettőt vesz valaki, akkor 10 sms ingyenes.)
- Ha például mindenki lecserélné félévente a mobilját, mert megjelent egy újabb készülék, akkor évente 19 millió készüléket dobnánk el, teljesen feleslegesen. Ez több, mint másfél millió tonna veszélyes hulladékot jelentene évente! (Az új készülék általában olyan plusz szolgáltatásokat nyújt, amire a legtöbb embernek semmi szüksége. Viszont, ha nem veszünk új készüléket legalább évente, akkor mondjuk be kell zárni a magyarországi Noki gyárat és vagy 1000-re nő a munkanélküliek száma. Szóval nem mindig egyszerű a munkahely kontra környezetvédelem ügyekben dönteni.)

Az összes kapcsolódó címszó elérhető Szójegyzék keresőjébe beírva a környezet keresőszót.

 

Számítógép, hálózat, Internet

A végére hagytam azt a területet, ami igazán jelentős változást hozott az elmúlt 30 évben és szinte minden egyébre hatott valamilyen módon.
Amikor 1978-ban végeztem az egyetemen, ott még egy szobányi méretű lengyel gyártmányú számítógép volt, ami nem tudott annyit mint egy XT.
Hálózatról még csak nem is hallottunk annak idején.
Munkahelyemen is csak jóval később jelentek meg az első PC-k.
Ma pedig már én is az Interneten keresztül kommunikálok, és a munkám legnagyobb hányada is azon keresztül bonyolódik.
Valamikor a 90-es évek elején tettem szert az első PC-re, ami még egy elég butácska XT volt, két nagy floppy meghajtóval, winyó nélkül. De az ezen futó primitív textes szövegszerkesztő is maga volt a Kánaán a korábbi írógépes fordításhoz viszonyítva.
Aztán nem sokára komolyabb gépem lett, ami már egy 10 gigás (!) winyót is tartalmazott és már a 3.1-es Windows futott rajta, meg egy 2.1-es Word (ez utóbbit azóta is visszasírom néha). A mostani, egyébként egyáltalán nem csúcs gépem nagyságrendekkel többet tud.

Ugyanakkor sajnos ezen a területen is megindult egy olyan irányú fejlődés, ami nagyrészt felesleges, legalább is az én tevékenységemhez, viszont mindig kitalálnak valami olyan változtatást, ami miatt kénytelen követni a felhasználó.
Ha esetleg elromlik valami apróság, akkor hamar kiderülhet, hogy a fél gépet ki kell cserélni, mert olyan már nincs, az "utóda" pedig lehetőleg semmivel sem kompatibilis.

Azt is agyrémnek találom, hogy őrületes energiákat kell a vírusvédelemre fordítani, és még így sem garantálható a teljes biztonság. Az viszont garantálható, hogy a védelem rengeteg kellemetlenséget okoz a felhasználónak, a "vírusfejlesztők" viszont garantáltan "leküzdik".

Az is elgondolkodtató, hogy ezek az eszközök összességében őrületesen sok elektromos energiát fogyasztanak, főleg, ha valaki állandóan bekapcsolva tartja a gépét.

Az összes kapcsolódó címszó elérhető Szójegyzék keresőjébe beírva a számítógép keresőszót.

 

Összefoglalás

Véleményem szerint a jelenlegi, nem éppen rózsás környezeti állapotot két fő tényező okozza:
- A közel 8 milliárdos, irtózatos mértékű és még növekvő népesség
- A túlzott mértékű, erőltetett fejlődés

Jól tudom, hogy számtalan területet nem említettem, hogy teljesen önkényesen ragadtam ki innen-onnan információt.
Tudom, hogy lehetne a végtelenségig hozni még példákat és ellenpéldákat.
Tudom, hogy az enyémtől teljesen eltérő vélemények is léteznek.
Tudom, hogy amit itt "összehordtam" az mindenféle érdekeket sért.
Tudom, hogy túlságosan "kihegyeztem" az egészet a környezetvédelem témakörére. (Szándékos volt.)

Ennek ellenére nagyon remélem, hogy lesz aki elolvassa, esetleg még vitatkozni is hajlandó velem.
Kérem aki képes volt idáig eljutni írjon nekem, vitatkozzon velem.
Kérem említse meg másnak is, hátha egy jó kis vita kerekedik belőle.

Felhasznált irodalom