A különböző anyagok molekulái is vonzzák egymást

A vízmolekulák vonzzák egymást, ezért marad egyben a vízcsepp. De, ha vízcseppet ejtünk egy üveglemezre, és a vizes oldalát lefelé fordítjuk, a vízcsepp nem esik le. A vízmolekulák nagyobb erővel tapadnak az üveglemezhez, mint egymáshoz. Higannyal ez nem sikerül, mert a higany molekulái nagyobb erővel vonzzák egymást, mint az üveg részecskéit.

Ugyanígy tapadnak meg a vízcseppek egy levélen is.

A nikkel és a hidrogén részecskéi olyan mértékben vonzzák egymást, hogy a hidrogénmolekulák behatolnak a fém belsejébe is.
Más gázok esetén is olyan erős lehet a tapadás, hogy csak izzítással távolíthatók el.
Ez a jelenség sok gondot okozott pl. a röntgencsövek gyártóinak. Hiába szivattyúzták ki a levegőt az üvegbe és a fémekbe tapadt gáz részecskéi tönkretették a nagy mértékben ritkított teret.

Egy anyag annál több más anyagot képes magához kötni, minél nagyobb a felülete.

Ha 1 gramm faszenet finom porrá törünk, a szénszemcsék felülete 1000 m² lesz.
Egyetlen cm³ izzított faszén ammóniából például 90 cm³-t képes elnyelni.
Ezért használják a faszenet (aktív szenet) például gázálarcok szűrőbetétjeként, gyomorgázok megkötésére, alkohol, bor, cukor színtelenítésére.

Felhasznált irodalom