A különböző anyagok molekulái is vonzzák egymást
A vízmolekulák vonzzák
egymást, ezért marad egyben a vízcsepp. De, ha vízcseppet ejtünk egy üveglemezre,
és a vizes oldalát lefelé fordítjuk, a vízcsepp nem esik le. A vízmolekulák
nagyobb erővel tapadnak az üveglemezhez,
mint egymáshoz. Higannyal
ez nem sikerül, mert a higany
molekulái nagyobb erővel vonzzák egymást, mint az üveg
részecskéit.
Ugyanígy tapadnak meg a vízcseppek egy levélen is.
A nikkel és a hidrogén
részecskéi olyan mértékben vonzzák egymást, hogy a hidrogénmolekulák
behatolnak a fém belsejébe
is.
Más gázok esetén
is olyan erős lehet a tapadás, hogy csak izzítással távolíthatók el.
Ez a jelenség sok gondot okozott pl. a röntgencsövek
gyártóinak. Hiába szivattyúzták
ki a levegőt az üvegbe
és a fémekbe tapadt gáz
részecskéi tönkretették a nagy mértékben ritkított teret.
Egy anyag annál több más anyagot képes magához kötni, minél nagyobb a felülete.
Ha 1 gramm faszenet
finom porrá törünk, a szénszemcsék
felülete 1000 m2 lesz.
Egyetlen cm3 izzított faszén
ammóniából például
90 cm3-t képes elnyelni.
Ezért használják a faszenet
(aktív szenet) például
gázálarcok szűrőbetétjeként,
gyomorgázok megkötésére, alkohol,
bor, cukor színtelenítésére.