Méretek, mértékek, nagyságrendek ...

Az ember nehezen fogja fel mindazt, ami kívül esik a "szokásos környezeti paraméterein".
Ha valami túl kicsi, túl nagy, túl lassú, túl gyors azt nem csak nem érzékeljük, hanem felfogni is nehéz.

Emberi léptékben gondolkodva mondjuk évi 1 cm-es elmozdulással nem nagyon tudunk mit kezdeni. Pedig ez 1 millió év alatt már 1 kilométer, vagyis ilyen ütemben az emberré válás (2 millió év) óta már a legmagasabb hegyünk duplája emelkedhetett volna ki a "semmiből".

Ez a helyzet a szennyezőanyagokkal, a víz felhasználással, szeméttel is.
Ha valaki eldob egy 50 grammos üres műanyag palackot az nem tűnik nagy dolognak. Ha azonban minden tizedik ember eldob egyet naponta az egy év alatt közel 20.000 tonna!
Olyan természetesen hajítják ki a dohányosok a gépkocsi ablakán a csikket (gyakran égve!). Magyarországon (sajnos) legalább minden harmadik felnőtt ember dohányzik. Nem tudom a pontos adatokat, de 2,5 millió dohányossal és napi tíz szál cigivel (vagyis napi tíz csikkel) számolva biztosan nem tévedek nagyot. Ez napi 25 millió csikk. Legyen darabja 1 cm3. Ez napi 25 m3 vagyis évente 9125 m3! Azt hiszem 10 m3-es lehet egy kukáskocsi. Vagyis évente több mint 900 kukáskocsinyi csikket "termelnek" a dohányosok!
Ha mindenki megiszik naponta két liter vizet az 7,3 millió köbméter víz évente. Ez csak az ivóvíz, ennél nagyságrenddel többet használunk egyéb célra. Képzeljük el ugyanezt Kína esetén, ők több mint 900 köbkilométer vizet isznak meg évente - fejenként napi 2 literrel számolva! Vagyis a kínaiak kevesebb, mint egy nap alatt kiinnák a Balatont!

Ha valamit kidobunk, gondolatban mindíg szorozzuk meg 6 milliárddal!

Az árvizeknél csodálkozunk mekkora vízmennyiség jelenik meg folyóinkban.
Ha átlag 400 mm csapadékot számolunk éves szinten Magyarországon az a teljes 93.000 km2-es területen úgy 32 km3 vizet jelent évente. Ennek nagy része két legnagyobb folyónkon hagyja el az országot, de ezek a folyók ennél sokkal több vizet hoznak "kívülről", összes vízgyűjtő területük sokkal nagyobb.

Az is elgondolkodtató, hogy milyen sokat kellene locsolni egy adott területen egy megfelelő csapadék szint biztosításához. Nézzünk mondjuk egy 150 négyszögöles (kb. 550 m2-es) telket, és számoljunk 10 mm csapadékkal (ami nem számít igazán nagy esőnek). Ehhez 5,5 m3 vizet kellene kilocsolni a területre. Az átlagos kerti szivattyúk a megadott "névleges" 2800 l/óra vízmennyiség felénél is kevesebbet teljesítenek szórófejjel, vagyis ehhez a mennyiséghez vagy 4 órahosszat kell locsolni!
"Vezetékes vízből" már jelentős összegbe kerül ez a mennyiség.

Ha egy kicsit elkezdenénk hasonló módon számolgatni meglepő eredményeket kapnánk mondjuk az éves hajtógáz fogyasztásra az aeroszolos palackokban, vagy pl. a mikrocsipek gyártásánál keletkező (csipenként kb. egy vödör!) hulladék mennyiségére évente az egész világon. De biztosan lehetne még további remek példákat találni.

Felhasznált irodalom