Szén-monoxid, tüzelés, kémény, stb.

Most olvasom a hírekben a legfrissebb szén-monoxid mérgezést, az idei "szezonban" már sokadszor.
Úgy döntöttem újra foglalkozom a témával - ezúttal elsősorban tüzeléstechnikai szempontból. (Korábban már foglalkoztam vele "Szén-monoxid, szén-dioxid - amit tudni érdemes" címen.

Azt gondolhatnánk már mindenki tudja miért történik, mit kellene tenni, még is minden évben áldozatokat szed a szagtalan gáz.

Nem árt tudni, hogy
- Szén-monoxid mindig keletkezik, (csak a jól beállított kazánoknál nagyon kevés).
- Egy m³ földgáz elégetéséhez 3 m³ oxigén, vagyis közel 15 m³ levegő szükséges. (Hideg téli időszakban egy nap 10 m³ földgáz röhögve elfogy, és az ahhoz szükséges 150 m³ levegő egy átlagos lakás teljes térfogata!)
- A szén-monoxid a legveszedelmesebb mérgező gázok egyike, 0,1% a levegőben halálos lehet.
- A szén-monoxid a fajsúlya a levegővel körülbelül egyforma (kicsit könnyebb), jól keveredik vele.

Az adatokból jól látható, hogy az "igazi megoldást" a zárt égésterű (turbó) kazánok jelentik.
Ezeknél a kazán a lakáson kívülről beszívott levegőt használ és az égéstermékek (tehát a szén-monoxid) is garantáltan a lakáson kívülre kerülnek.

Egy béléscsöves kémény zárt égésterű (turbó) kazánokhoz.
(A külső csövön érkezik a levegő, a belső csövön távoznak a füstgázok.)

Persze nem mindenütt vannak ilyen tüzelőberendezések. Lehetnek olyan helyek is, ahol ez megoldhatatlan vagy csak nagyon drágán oldható meg. Fűteni viszont a mi éghajlatunkon egészen biztosan szükséges télen, még a globális felmelegedés ellenére is.

Mi akkor a megoldás?

Látszólag nagyon egyszerű - gondoskodni kell róla, hogy a tüzelőberendezés megfelelően működjön.
Vagyis
- megkapja azt az oxigén (levegő) mennyiséget, ami "jár neki"
- a keletkező égéstermékek a lakáson kívülre távozzanak ("működjön a kémény")

A dolog azért mégsem ennyire egyszerű.
- A hagyományos kémények azért nem biztosítanak olyan észvesztően nagy elszívást és sok külső tényező befolyásol(hat)ja a huzat nagyságát.
- Bizonyos szélirány és szélerősség például jelentősen csökkentheti a huzatot.
- Ha "túl jól zárnak" a nyílászárók akkor valamilyen módon biztosítani kell a fentebb említett, jelentős levegő mennyiséget az égéshez.
- Ha a páraelszívó megszívja a légteret, akkor "megszívhatjuk". (Ha nagyobb elszívást okoz, mint a kémény és nincs megfelelő levegőutánpótlás, akkor a kéményből szív be levegőt, és ezáltal visszaszívhatja az égéstermékeket is!)

Gyanús jelek
(Ilyesmiről már Ady is írt, bár nem a szén-monoxid kapcsán.)
Nem árt odafigyelni a szokatlan szagokra!
A szén-monoxid ugyan szagtalan, a földgáz azonban mindig tartalmaz kénvegyületeket (legalább a szagosítót). Ennek az elégése során is olyan vegyületek keletkeznek, amelyek kis mennyiségben is büdösek. Ha ilyesmi érezhető az az álmoskönyv szerint nem jelent jót és feltételezhető, hogy szén-monoxid is jelen van.

Persze praktikusabb valami "objektív" érzékelőre hagyatkozni.
Szép számmal kaphatók már "háztartási CO-érzékelők". Ezek "visítanak", ha a szén-monoxid koncentráció elér egy meghatározott értéket.
A "komolyabb kazánok" eleve tartalmaznak ilyen eszköz, ami mellesleg elzárja a gázt is, ha "nagy a baj".

Általában egész kevés pénzzel megmenthető a bennlakók élete!

Felhasznált irodalom