Feltételezések, felfedezések, találmányok, események

Jelentős lépések a világ megismerésében és a technológia fejlődésében

Az alábbi táblázat "A tudás enciklopédiája" (NOVUM) egyes fejezeteinek időrendi esemény összefoglalója alapján sorolja fel azokat azokat a fontosabb információkat (feltételezéseket, felfedezéseket, találmányokat, kutatási eredményeket), amelyek az emberiség jelenlegi tudásához jelentősen hozzájárultak, kiegészítve egyéb, az anyagban fellelhető információkkal.
Az anyagban részletesebben is megtalálható címszavakra közvetlen ugrás lehetséges.
Mivel az anyag az "élettelen világgal" foglalkozik elsősorban, a táblázatban megjelenő orvosi, biológiai adatok nem tartoznak témakörébe, csak kis részük található meg részletesen, de lényegesek.
A lista közel sem teljes, számos fontos "esemény" történt még, ebben az anyagban is sokkal több található, de nem ismerem a pontos dátumukat.

Dátum Esemény (felfedező, feltaláló)
i.e. 4000-3000 Mezopotámiában és Egyiptomban téglából építkeznek.
i.e. 3000 Egyiptomban és Mezopotámiában ekét használnak a föld felszántására.
i.e. 2000 A hagyomány szerint Kínában már ismert az abakusz nevű (golyós) számolóeszköz egy formája.
i.e. 2000 Csillagképek segítik a tájékozódást az éjszakai égbolton.
i.e. 800 Az asszír seregeket vasfegyverekkel szerelik fel.
i.e. 600 Thalész, miletoszi görög filozófus felfedezi, hogy a borostyán vonzza a könnyebb tárgyakat, ha megdörzsölik.
i.e. VI. sz. Alkmaión görög orvos és filozófus szerint nem a szív, hanem az agy a gondolkodás és az érzelem központja.
i.e. 420 A görög Hippokratész, az "orvostudomány atyja" a tünetek pontos megfigyelésével igyekszik diagnosztizálni a betegségeket.
i.e. kb. 320-250 Arisztarkhosz felveti a heliocentrikus világképet.
i.e. 235 Eratoszthenész görög csillagász, költő és filológus, az alexandriai könyvtár vezetője; két eltérő földrajzi szélsesség déli árnyékából kiszámította a Föld kerületét.
0005 Sztrabón görög geográfus hideg, mérsékelt és trópusi égövekről ír
0030 Sztrabón felvetése szerint a Föld olyan nagy, hogy még ismeretlen kontinensek is lehetnek rajta.
0079 Ifjabb Plinius római író leírja a Vezúv kitörését, amely elpusztította Pompeit.
0105 Kínában feltalálják a selyem- és vászonrongyból készített papírt.
0130-0200 Galenus (Galénosz) görög származású római orvos; állatokat boncolt, hatalmas élettani, sebészeti, gyógyszertani stb. ismeretanyagot halmozott föl. Sok tévedését csak másfél ezer évvel később korrigálták.
0132 A kínaiak feltalálják a szeizmográf ősét - ha megmozdult a föld, leestek a finoman kiegyensúlyozott fémgolyók.
0140 Ptolemaiosz összefoglalja az ókori világ minden csillagászati ismeretét Almagestet című munkájában.
0980-1037 Avicenna (Ibn Sziná) bokhrai arab orvos és filozófus; ötkötetes főműve, a "Kánon", a korabeli anatómiai és gyógyászati ismeretek összefoglalója.
1086 Kínai csillagászok feljegyeznek egy szupernova robbanást a Taurus csillagképben, aminek helyén ma a Rák köd látható.
1086 Shen Kua kínai mérnök leírja az erózió, üledékképződés és a kéregemelkedés elveit.
1268 Roger Bacon angol ferences szerzetes leírja, hogy a lencsék használata segít a rosszul látóknak.
1288 Meghal Ibn An-Nafisz szíriai orvos, aki kimutatta, hogy a vér átáramlik a tüdőn.
1517 Girolamo Fracastoro olasz tudós felveti, hogy a kövületek a bibliai özönvízben elpusztult élőlények maradványai.
1543 Megjelenik Andreas Vesalius németalföldi orvos hétkötetes, Galénosz sok tévedését korrigáló anatómiája
1543 Kopernikusz lefekteti a modern csillagászat alapjait - a bolygók keringenek a Nap körül és forognak.
1546 Georgius Agricola német vasöntő először használja a "fosszília" kifejezést a növények és állatok megkövesedett maradványaira.
1550 Valószínűleg Kínában találják fel az első fonókereket.
1586 Simon Stevin holland matematikus és fizikus kimutatja, hogy vákuumban a különböző súlyú tárgyak azonos sebességgel esnek le.
1590 Galilei felismeri a szabadesés törvényszerűségeit.
1600 William Gilbert angol természettudós bevezeti az "elektromosság" és a földmágnesesség fogalmát.
1608 A holland Hans Lippershey megépíti az első lencsés távcsövet.
1609 Galilei saját távcsövével megfigyeli a napfoltokat, a Jupiter holdjait és a Tejút csillagait.
1609 Kepler leírja a bolygómozgás törvényeit.
1628 Willlam Harvey angol orvos felfedezi a vérkeringést.
1640 Blaise Pascal francia tudós felfedezi, hogy víz alatt egy adott mélységben a nyomás minden irányban egyformán hat.
1642 Blaise Pascal megalkotja az első számológépet. Ez nyolc számjegyig tud összeadni és kivonni.
1643-44 Torricelli elkészíti az első higanyos barométert.
1650 Otto von Guericke híres kísérlete az úgynevezett "magdeburgi féltekékkel" a légszivattyú alkalmazására.
1657 Cristian Huygens megalkotja az ingaórát.
1658 Robert Hooke elkészíti a hajszálrúgós órát.
1661 Mareeflo Malpighi olasz orvos felfedezi a hajszálereket, később pedig a vörösvértesteket is.
1668 Newton elkészíti az első tükrös távcsövet.
1669 Hennig Brand német alkimista felfedezi a foszfort.
1672 Otto von Guericke német fizikus megépíti az első elektrosztatikus generátort. Ez egy kézzel dörzsölt kéngolyó volt
1674 Antonie van Leeuwenhoek egyszerű mikroszkópot szerkeszt, és fontos biológiai felfedezéseket tesz (hímivarsejt, baktériumok, vérsejtek stb.).
1675 Elkészítik az első összetett mikroszkópot.
1684 Isaac Newton angol tudós megalkotja a gravitációs törvényt.
1698 Thomas Savery elkészíti gőzerővel működő vízszivattyúját.
1711 Thomas Newcomen megépíti az első, gyakorlati célokat szolgáló gőzgépet: bányákból való vízszivattyúzásra szolgál.
1714 Fahrenheit elkészíti az első megbízható hőmérőt.
1729-32 Stephen Gray angol fizikus meghatározza az elektromos vezetés alapelveit.
1733 John Kay feltalálja a szövőszéket tökéletesítő gyorsvetélőt.
1735 George Hadley angol meteorológus matematikai és fizikai elvekkel magyarázza a Föld forgásának a passzátszelekre gyakorolt hatását.
1738 Bernoulli megalkotja az áramló folyadékokra vonatkozó törvényt.
1745 Petrus van Musschenbroek holland fizikus feltalálja a leideni palackot, az egyszerű kondenzátort.
1751 Axel Cronstedt felfedezi a nikkelt.
1752 Benjamin Franklin amerikai tudós és államférfi feltalálja a villámhárítót, miután papírsárkányt röptet a zivatarban.
1760-as évek James Watt nagymértékben tökéletesíti a gőzgépet.
1762 Galvani felfedezi az elektromos áram hatását az élő szövetekben, híres békacomb kísérletével.
1766 Henry Cavendish felfedezi a hidrogént.
1766 Richard Arkwright elkészíti az első, gyakorlatban használható, vízi erővel működő szövőgépet. Ezzel lehetővé válik a folyamatos fonalfonás.
1772 C. Scheele és Daniel Rutherford felfedezik a nitrogént.
1772-1774 Carl Scheele és Joseph Priestley egymásról függetlenül felfedezik az oxigént.
1774 Carl Scheele előállítja a klórt. Később Humphry Davy kimutatja, hogy elem és színéről nevezi el.
1775 Lavoisier megmagyarázza az oxidációt.
1779 Abraham Darby befejezi az első vasból készült híd építését.
1784-89 Charles Coulomb francia fizikus megfogalmazza az elektrosztatika törvényeit
1785 Edmund Cartwright feltalálja az első gépesített szövőszéket.
1785 James Hutton skót geológus kijelenti, hogy a felszíni alakzatokat nagyon hosszú ideig tartó folyamatok, Pl. ülepedés és vulkáni tevékenység hozták létre.
1790 Eli Whitney feltalálja a gyapotmagtalanító gépet.
1796 Edward Jenner felfedezi, hogy a tehén-himlő váladékából készült oltás megvéd a himlő ellen.
1796 Alois Senefelder kidolgozza a litográfia - egyfajta képnyomtatás - eljárását.
1796 M. H. Klaproth felfedezi a káliumot
1797 Henry Maudsley feltalálja a precíziós csavarkészítő esztergát.
1795 Georges Cuvier francia zoológus hatalmas tengeri hüllő maradványainak minősít megkövesedett csontokat.
1797 Nicolas Louis Vauquelin felfedezi a krómot.
1798 Cavendish igazolja a tömegvonzást és megméri nagyságát.
1800 Alessandro Volta gróf felfedezi a róla elnevezett elektromos telepet (Volta-oszlopot).
1801 Johann Ritter német fizikus felfedezi az ultraibolya sugárzást.
1803 Gaston Planté francia fizikus feltalálja a savas ólomakkumulátort.
1803 Thomas Young brit fizikus igazolja a fény hullámtermészetét híres kísérletével.
1804 Freidrich Winzer elsőként szabadalmaztatja a gázlámpás világítást.
1804 Richard Trevithick, angol bányamérnök, kifejleszti az első gőzzel hajtott mozdonyt, ami sajnos túl nehéz nem bírják el a sinek.
1805 Joseph-Marie Jacquard megépíti az első programozható gépet: egy lyukkártyás vezérlésű szövőszéket.
1807 Francois Appert kidolgozza a gyorsan romló élelmiszerek konzerválásának módját.
1807 Megépül az első gőzgéppel hajtott utasszállító hajó: Robert Fulton "Clermont"-ja.
1807 Humphry Davy előállítja a fémes nátriumot.
1808 H. Davy, J. Berzelius és M. Pontin felfedezik a kalciumot.
1809 Humphry Davy kifejleszti az első elektromos fényforrást, egy ívlámpát.
1810 Az első vákuum-abszorpciós hűtőgép.
1810 Frederick Koenig kifejleszt egy fejlettebb nyomdagépet.
1810 Peter Durand kifejleszti az ónlemezből készült konzervdobozt.
1812 Az első ón konzervdobozok az élelmiszerek romlásmentes tárolására.
1811 Avogadro megalkotja a róla elnevezett törvényt, amely szerint egyező hőmérsékletű és nyomású tökéletes gázok egyenlő térfogatai egyenlő számú molekulát tartalmaznak.
1811 Mary Anning angol kamaszlány és családja megtalálja az első teljes Ichthyosaurus-csontvázat.
1813-1878 Claude Bernard francia orvos, az élettan egyik legnagyobb kutatója, egyebek közt a májfunkció felfedezője.
1814 George Stephenson megtervezi az első gőzmozdonyt.
1814 Angliában végrehajtják az első plasztikai műtétet.
1814 Joseph von Fraunhofer kifejleszti a spektroszkópot izzó anyagok vegyi összetételének elemzéséhez.
1814 Joseph Niépce francia litográfus elkészíti az első fényképeket bitumennel bevont ónlemezre.
1815 Wilham Smith angol kutató kiadja Anglia és Wales Geológiai térképe, Skócia részeivel című, híres munkáját
1815 Sir Humphry Davy feltalálja a biztonsági bányászlámpát.
1817 J.A.Arfvedson és Berzelius felfedezik a lítiumot.
1819 Samuel Fahnestock szabadalmaztatja a szódavizesüveget
1819 John Loudon McAdam feltalálja a róla elnevezett makadám útburkolatot: ez sokkal simább útpályát biztosít, mint az eddigi technológiák.
1819 René Laënnec kifejleszti a sztetoszkópot.
1820 Hans Christian Oersted dán fizikus és kémikus felfedezi az elektromos áram mágneses hatását.
1822 Jeremiah Bailey feltalálja az első aratógépet.
1822 Leírják az Iguanodont.
1824 Carnot leírja a termodinamika alapvető körfolyamatát, a róla elnevezett ciklust.
1824 Berzelius előállítja az elemi sziliciumot.
1824 Joseph Aspdin szabadalmaztatja a cementet.
1825 Cuvier felveti, hogy bizonyos fajok kihalását katasztrofális események okozták.
1825 William Sturgeon szabadalmaztatja az elektromágnest.
1826 Balard felfedezi a bróm elemet.
1827 Georg Simon Ohm német fizikus megalkotja az áram, az ellenállás és a feszültség viszonyáról szóló törvényét.
1827 John Walker feltalálja a súrlódás elvén működő gyufát.
1827 Friedrich Wöhler tiszta alumíniumot állít elő a Hans Christian Oersted által talált alumínium-kloridból.
1828 A. Bussy és J. v. Liebig előállítja az elemi magnéziumot.
1828 Friedrich Wöhler karbamidot állít elő ammónium-cianidból - ezzel megalapozva a szerveskémiát.
1829 Joseph Henry megépíti az első villanymotort, Faradaytől függetlenül.
1829 W.A. Burt kifejleszti az írógépet.
1829 Louis Braille kialakítja a braille írást vakok számára.
1830 Charles Lyell brit geológus feltételezi, hogy a Föld sok száz millió éves.
1830 B. Thimonnier feltalálja a varrógépet.
1832 Michael Faraday angol kémikus és fizikus áramot gerjeszt egy rézhurok mágneses térben való forgatásával.
1833 Charles Babbage megszerkeszti a számítógépek ősét, az "analitikus számolóautomatát".
1833 Lenz megfogalmazza az elektromágnesség alaptörvényét.
1834 Cyrus McCormick szabadalmaztatja az első félautomata aratógépet.
1834 Jacob Perkins kifejleszt egy korai hűtőgépet.
1835 Francis Pettit Smith feltalálja a propellert.
1836 Ignace Dubus-Bonnel feltalálja az üveggyapotot.
1837 Samuel Morse feltalálja a távírót.
1837 Rowland Hill angol tanár feltalálja a postai bélyeget.
1838 Samuel Morse kifejleszti a morzeábécét.
1838 Victor Regnault laboratóriumában poli-vinil-kloridot (PVC) állít elő.
1839 Theodor Schwann német természettudós kijelenti, hogy az élőlények parányi, élő sejtekből állnak.
1839 Thaddeus Fairbanks kifejleszti a hídmérleget.
1839 Charles Goodyear kifejleszti a vulkanizálást
1839 Kirkpatrick Macmillan feltalálja a kerékpárt.
1840 A svájci születésű Louis Agassiz szerint a Föld nagy részét valamikor jég borította.
1840 Robert Mayer német hajóorvos kimondja az energiamegmaradásának elvét.
1841 William Talbot angol fizikus feltalálja a jelenleg használatos fényképészeti negatív/pozitív kidolgozási eljárást (kalotípia).
1841 Samuel Slocum szabadalmaztatja az irodai tűzőgépet.
1842 Petzval József elkészíti az első használható fényképészeti objektívet.
1844 A Charles Goodyear által kifejlesztett vulkanizált gumi első megjelenése.
1845 Robert William Thomson szabadalmaztatja a vulkanizált, légtömlős gumiabroncsot.
1846 Dr. William Morton egy bostoni (USA) kórházban először alkalmazza az (éteres) érzéstelenítést - egy foghúzásnál.
1846 Gustav Kirchhoff német fizikus megfogalmazza az egyenáram elmélettel kapcsolatos törvényeit.
1847 Semmelweis Ignác, az "anyák megmentője" a vizsgálatok előtti klórmeszes kézmosással gyakorlatilag kiküszöböli a gyermekágyi láz okozta halálozást.
1887 William Thomson angol fizikus bevezeti a "kinetikus energia" fogalmát.
1849 Walter Hunt kifejleszi a biztosítótűt.
1851 Foucault francia fizikus ingájával bebizonyítja, hogy a Föld forog tengelye körül.
1851 Foucault francia fizikus feltalálja a giroszkópot.
1851 Goodyear fia rájön, hogy nagyobb kén mennyiség alkalmazásával keménygumi (ebonit) állítható elő.
1854 John Tyndall bemutatja az üvegszál optika elvét
1855 Benjamin Silliman vegyész először vonja ki a benzint a kőolajból.
1855 Alexander Parkes feltalálja a celluloid egy fajtáját.
1856 Henry Bessemer feltalálja a róla elnevezett konvertert: ezzel jó minőségű acél gyártható.
1856 Louis Pasteur francia kémikus és bakteriológus kifejleszti a veszettség és a lépfene elleni védőoltást és a hőkezeléses csírátlanítás ("pasztőrözés") módszerét.
1858 Rudolf Virchow német patológus, a sejtkórtan megalapozója kimutatja az összefüggést a betegségek és a sejtek fertőződése között.
1858 Hamilton Smith szabadalmaztatja a forgótárcsás mosógépet.
1858 Ferdinand Carré feltalálja az első hűtőszekrényt.
1858 Jean Lenoir kifejleszt egy belsőégésű motort.
1859 Charles Darwin angol természettudós közreadja evolúciós elméletét.
1860 J. W. Swan primitív szénszálas izzólámpát készít.
1861 Az első húsfagyasztó üzem Sidneyben.
1861 Frederjck Walton kifejleszti a linóleumot.
1865 Joseph Lister skót sebész fenolos fertőtlenítéssel operál, és drámai módon csökkenti a sebfertőzésből fakadó halálozást.
1865 Rudolf Clausius német fizikus kidolgozza a termodinamika második főtételét.
1867 Leon Edoux feltalálta az első, vízzel működtetett hidraulikus felvonót.
1868 L. O. Colvin tökéletesíti az első fejőgépet.
1868 P. Janssen felfedezi a héliumot a Nap színképében.
1868 George Westinghouse kifejleszti a légféket.
1868 J. P. Knight kifejleszti a közlekedési lámpát.
1869 Mengyelejev megalkotja az elemek periódusos rendszerét
1873 James Clerk Maxwell angol fizikus publikálja az elektromágneses hullámok tulajdonságait leíró egyenleteit.
1874 Hoff és Le Bel egymástól függetlenül felismerik a sztereokémia alapját.
1875 Mengyelejev "jóslata" alapján Lecoq de Boisbaudran francia kutató felfedezi a galliumot.
1876 Nikolaus Otto szabadalmaztatja a négyütemű motor elvét.
1876 Bell és Edison feltalálják a mikrofont.
1876 Alexander Graham Bell amerikai feltaláló megalkotja a telefont.
1877 Georges Leclanché francia mérnök feltalálja cink-szén szárazelemet.
1877 Edison bemutatja az eredetileg diktafonnak szánt fonográfot.
1878 Marcel Deprez francia mérnöknek sikerül először magasfeszültségű elektromos áramot továbbítania kábeleken keresztül körülbelül 55 km távolságra.
1879 Edison elkészíti a szénszálas izzólámpát.
1879 Guglielmo Marconi olasz elektromérnök először továbbítja a rádióhullámokat 2,4 km távolságra.
1880 Georges Claude francia kémikus és mérnök feltalálja a neoncsövet.
1880 John Milne kifejleszti a korszerű szeizmográfot.
1880-as évek George Eastman kidolgozza a hajlékony filmtekercset fényképezőgépekhez.
1882 Robert Koch német orvos felfedezi a Mycobacterium tuberculosis nevű baktériumot, a tüdőbaj kórokozóját.
1882 Thomas Alva Edison amerikal feltaláló kifejleszti az alkálielemet.
1884 Lewis Edson Waterman kifejleszti az első praktikus töltőtollat.
1884 Charles Parson szabadalmaztatja a gőzturbinát.
1885 Mengyelejev jóslata alapján Winkler megtalálja a germániumot.
1885 Karl Benz kifejleszti az első belsőégésű motorral hajtott automobilt.
1886 Henri Moissan felfedezi a fluort.
1888 Emile Berliner amerikai feltaláló bemutatja a gramofont.
1888 John Boyd Dunlop szabadalmaztat egy kereskedelmileg sikeres légtömlős gumiabroncsot.
1888 Nikola Tesla kifejleszti a váltóáramú motort és transzformátort.
1891 Whitcomb Judson feltalálja a villámzárat (cipzárat, húzózárat).
1892 Francois Hennebique feltalálja a vasbetont.
1892 Sir James Dewar feltalálja a termoszt.
1893 Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatják a porlasztót belsőégésű motorokhoz.
1893 Edward Goodrich Acheson kifejleszti a karborundumot.
1893 A Lumiére testvérek kifejlesztik a hordozható mozgófilm-kamerát, film továbbító egységet és vetítőt (Cinematographe).
1895 Wilhelm Röntgen német fizikus felfedezi a róla elnevezett rövidhullámú elektromágneses sugarakat.
1895 A Lumiére testvérek kifejlesztik a hordozható mozgófilm-kamerát, film továbbító egységet és vetítőt (Cinematographe).
1895 Az első mozielőadás Párizsban (Lumiére testvérek).
1896 Svante Arrhenius svéd kémikus kimutatja, hogy a légköri szén-dioxid üvegházhatást idéz elő.
1896 Rudolf Diesel feltalálja a dízelmotort.
1897 Charles Parsons bemutatja az első turbinahajtású hajót, a "Turbiniá"-t.
1897 Az első, part menti olajkút Kalifornia partjainál.
1897 Sir Joseph John Thomson angol fizikus igazolja, hogy a katódsugárzásban elektronok mozognak.
1898 William Ramsay és M. W. Travers felfedezik a Neont.
1899 Ronald Ross angol orvos felfedezi a malária terjesztőjét, az Anophelesszúnyogot.
1901 J.S. Thurman szabadalmaztatja a porszívót.
1900 Karl Landsteiner osztrák származású amerikai szerológus felfedezi az A, B, AB és 0 vércsoportrendszert.
1900 Max Planck megalapozza a kvantummechanikát az energiakvantum bevezetésével.
1900 Charles Seeberger kialakítja a korszerű mozgólépcsőt áttervezve Jesse Reno szerkezetét.
1901 King Camp Gillette kifejleszti a két élű biztonsági borotvapengét.
1901 Az első rádióvevőkészülék sikeresen fogja az adást.
1901 Hubert Booth kifejleszti a korszerű, kompakt porszívót.
1902 Willis Carrier kifejleszti a légkondicionálót.
1902 George Claude francia fizikus kifejleszti a neoncsövet.
1903 A Wright testvérek belső égésű motorral hajtott, "Flyer" nevű repülőgépe az első sikeres, a levegőnél nehezebb repülőgép.
1903 Ciolkovszkij rakétát tervez.
1903 Michael J. Owens kifejleszti az üvegpalackot készítő gépet.
1903 Mary Anderson kifejleszti a gépkocsi ablaktörlőt.
1903 William Coolidge előállítja a villanyégőkben használható vékony volfrám szálat.
1904 Eugene Freyssinet építőmérnök feltalálja az előfeszített betont.
1904 A Courtaulds brit textilcég létrehozza az első műselymet.
1904 John Ambrose Fleming brit fizikus feltalálja a két elektródás elektroncsövet a diódát.
1904 Thomas Suillivan kifejleszti a filteres teát.
1904 Benjamin Holt kifejleszti a traktort.
1905 Albert Einstein publikálja a speciális relativitáselméletet és a híres E=mc2 egyenletet.
1906 Richard Oldham ír geológus a szeizmikus hullámok adataiból következtet a földmag létezésére.
1906 Lewis Nixon kifejleszti az első szonárhoz hasonló eszközt.
1906 Lee Deforest kifejleszti a triódát, az elektronikus erősítő vákuumcsövet.
1906 Hermann Nernst német vegyész és fizikus megfogalmazza a termodinamika harmadik főtételét.
1907 Fretierick Hopkins angol biokémikus fölfedezi a vitaminokat.
1907 Leo Baekeland létrehozza az első szintetikus polimert, a bakelitet.
1907 Auguste and Louis Lumiere kifejlesztik a színes fényképezést.
1907 Paul Cornu kifejleszti az első pilótával vezetett helikoptert.
1908 Jacques Brandenberger vegyész fapépből első ízben hoz létre cellofánt.
1908 Henry Ford megépíti az első T-modellt, A T-modell volt az első megfizethető árú, belső égésű motorral hajtott autó.
1908 J. W. Geiger és W. Müller feltalálják a GM-csövet.
1908 Elmer Sperry amerikai mérnök megalkotja a pörgettyűs iránytűt hajók számára.
1909 Edward Benedictus szabadalmaztatja a rétegelt üveget.
1909 Fritz Haber először hoz létre szintetikus ammóniát. Az ammóniát később műtrágya készítésére használják.
1909 G. Washington kidolgozza az instant kávé előállítását.
1910 Thomas Morgan amerikai biológus feltárja, hogy a kromoszómák hogyan továbbítják a genetikai információt.
1910 Millikan meghatározza az elektron töltését.
1910 Gaumont Párizsban bemutatja a világ első hangosfilmjét.
1911 Az amerikai Benjamin Holt feltalálja a kombájnt.
1911 Ernest Rutherford híres szóráskísérletével felfedezi az atommagot és felállítja a róla elnevezett atommodellt.
1911 Charles Franklin Kettering kifejleszti az első elektromos gyújtási rendszert autókhoz.
1911 Heike Kamerllngh Onnes holland fizikus felfedezi, hogy a higany szupravezetővé válik, ha lehűtik -268,7 °C-ra (4,2 K-re).
1912 Megjelennek az első dízelmotoros óceánjáró hajók.
1912 Motorizált filmkamerát fejlesztenek ki a kézzel tekert helyett.
1912 Frizt Klatte lerakja a poli-vinil-kloridot (PVC) gyártás technikai alapjait.
1913 Henry Ford bevezeti a szerelőszalagos gyártást.
1913 Hevesy György kidolgozza a radioaktív nyomjelzés módszerét.
1913 William Burton feltalálja az olajfinomítás egy javított módját: a termikus krakkolást. Ezzel a kőolajból nyerhető benzin mennyisége megduplázható.
1913 Harry Brearley első ízben hoz létre rozsdamentes acélt.
1914 Az első kisfilmes fényképezőgép (Leica) O. Barnack tervei alapján.
1914 Garrett A. Morgan kifejleszti a gázálarcot.
1914-1918 Az olajkutatásban alkalmazzák a szeizmográfiát.
1915 Alfred Wegener német meteorológus elmélete szerint a kontinensek állandó mozgásban vannak.
1915 Eugene Sullivan and William Taylor feltalálják a hőálló üvegedényt (Pyrex).
1915 Einstein kidolgozza az általános relativitáselméletet.
1916 Kifejlesztik a több adóállomás vételére alkalmas rádióvevőkészüléket.
1916 Henry Brearly kifejleszti a rozsdamentes acélt.
1917 Albert Einstein előterjeszti a lézer elvét.
1917 S. Duncan Black és Alonso G. Decker feltalálók bemutatják a villanymotoros kézifúrót.
1918 Edwin Howard Armstrong kifejleszti a világvevő rádiókészüléket.
1919 A rövid hullámú rádiózás kifejlesztése.
1919 Az elektromos ívhegesztés kifejlesztése.
1920 A villamos ívhegesztés széles körben elterjed az iparban.
1920 A gyorstapasz (sebtapasz) kifejlesztése.
1921 A kanadai Frederick Banting és Charles Best felfedezi az inzulint, ami lehetővé tette a cukorbetegség kontrollálását.
1921 A tunéziai vasútnál szolgálatba áll az első dízelmotoros mozdony.
1921 Megépítik az első robotot.
1922 A BBC megkezdi a napi rendszeres rádióadást.
1923 Clarence Birdseye szabadalmaztatja a gyümölcsök és zöldségek ipari mélyhűtését.
1924 Bebizonyosodik, hogy nem a mi tejútunk az egyetlen galaxis, hanem milliárdnyi létezik még a világegyetemben.
1924 Rice and Kellogg kifejleszti a dinamikus hangszórót.
1925 Ultrahangos vizsgálattal felfedezik a Közép-Atlanti-hátságot.
1925 Wolfgang Pauli megfogalmazza a róla elnevezett kizárási elvet.
1925 John Logie Baird kifejleszti a modern televízió elődjét a mechanikus felbontású televíziót.
1926 Robert Goddard amerikai mérnök felbocsátja az első folyékony üzemanyagú rakétát.
1926 John Logie Baird első bemutató TV közvetítése.
1927 Davisson és Germer igazolják az elektron hullámtermészetét.
1927 Heisenberg megfogalmazta a magfizikát forradalmasító határozatlansági elvet.
1927 J.W.A. Morrison kifejleszti az első kvarc-kristályos órát.
1927 Philo Taylor Farnsworth kifejleszti a teljesen elektronikus TV rendszert.
1927 Megjelenik a Technicolor színes film.
1927 Erik Rotheim szabadalmaztatja az aeroszolos palackot.
1928 Alexander Fleming skót biológus felfedezi a penicillint, az első antibiotikumot.
1928 Felix Bloch svájci születésű amerikai fizikus kidolgozza félvezetőkről szóló elméletének teljes rendszerét.
1929 Paul Galvin kifejleszti az autó-rádiót.
1930 Lawrence létrehozza az első ciklotront.
1930 Van Arkel és de Boer előállítják a tiszta fémes titánt.
1930 Richard G. Drew a 3M mérnöke szabadalmaztatja az öntapadó ragasztószalagot (Scotch tape).
1930 Wallace Carothers a DuPont-nál szabadalmaztatja a neoprene műanyagot.
1930 Vannevar Bush a MIT-nél kifejleszti a "differenciál analóg analizátort" vagy analóg számítógépet.
1932 Szent-Györgyi Albert kimutatja, hogy az 1907-ben felfedezett C-vitamin azonos az általa felfedezett aszkorbinsavval, később paprikából előállítja a C-vitamint.
1932 Chadwick igazolja a neutronok létezését.
1932 Edwin Herbert Land kidolgozza a Polaroid fényképezést.
1932 Kifejlesztik a zoom objektívet és a fénymérőt.
1932 A BBC megkezdi a rendszeres TV adást.
1933 Az ICI vegyipari vállalat két tudósa kifejleszti a polietilént.
1933 Edwin Howard Armstrong kifejleszti a frekvencia modulációs (FM) rádióadást.
1933 Kifejlesztik a sztereo hangrögzítést.
1934 Enrico Fermi olasz származású amerikai fizikus maghasadást hoz létre neutronokkal való bombázással.
1934 Percy Shaw kifejleszti az útba építhető macskaszemet (fényvisszaverőt).
1934 Joseph Begun kifejleszti az első magnetofont rádió stúdiók számára.
1935 Charles Richter amerikai szeizmológus megszerkeszti a rengéserősség skálát.
1935 Wallace Carrothers feltalálja az első, teljes egészében szintetikus szálat, a nylont.
1935 Megjelenik a konzerv sör.
1936 A világon először televíziós adást sugároz a BBC Angliában.
1936 A Bell laboratórium szabadalmaztatja a hangfelismerő berendezést.
1936 Chester F. Carlson kifejleszti a fénymásolót.
1937 Grobe Reber megépíti az első rádióteleszkópot.
1937 A Nestlé svájci cég piacra adja az instant kávét.
1938 A magyar származású Ladislo Biro feltalálja a golyóstollat.
1938 Kifejlesztik a villanó lámpát (vaku).
1938 Roy J. Plunkett kifejleszti a teflont (poli-tetrafluor-etilén).
1938 Elkezdődik a poli-vinil-klorid (PVC) ipari gyártásása.
1939 Robert Watson-Watt szabadalmaztatja a radart.
1939 Az első sugárhajtású repülés a német Heinkel He 178-cal.
1939 Vlagyimir Zvorikin és mások kifejlesztik az erős, sok anyag tanulmányozására alkalmas elektronmikroszkópot.
1939 Paul Muller vegyész szabadalmaztatja a DDT nevű rovarölő szert.
1939 Igor Sikorsky kifejleszti az első sikeres helikoptert.
1940 Seaborg és munkatársai előállítotják a plutóniumot deuteronokkal történő bombázással uránból.
1940 Peter Goldmark kifejleszti a korszerű színes televíziós rendszert.
1941 A Massey-Ferguson cég megépíti az első modern kombájnt.
1941 Elkészül Konrad Zuse Z3 nevű gépe, az első szoftverrel vezérelt számítógép.
1941 Sir Frank Whittle és Dr. Hans von Ohain kifejleszti a sugárhajtóművet.
1942 Enrico Fermi irányításával megépül az első atomreaktor a világon a Chicagói Egyetem egyik sportpályáján.
1942 John Atanasoff és Clifford Berry megépíti az első digitális elektronikus számítógépet.
1943 Kifejlesztik a szintetikus gumit.
1943 Albert Hofmann svájci vegyész felfedezi az LSD hallucinogén hatását.
1943 Emile Gagnan and Jacques Cousteau kifejlesztik a víz alatti légzőkészüléket.
1944 Howard Aiken matematikus vezetésével megépül az első automatikus digitális számítógép.
1944 Willem Kolff kifejleszti a művese készüléket.
1944 Percy Lavon Julian előállítja a szintetikus kortizont.
1945 A Maxson amerikai cég elkészíti az első gyorsfagyasztott, félkész élelmiszereket.
1945 Kifejlesztik az atombombát.
1946 Bay Zoltán munkatársaival radarhullámokat küld a Holdra és észleli visszaverődésüket.
1946 Percy Spencer kifejleszti a mikrohullámúsütőt.
1947 Chuck Yeager amerikai pilóta átlépi a hangsebességet.
1947 Kidolgozzák a mobil telefont (de 1983-ig nem kerül kereskedelmi forgalomba)
1948 Georges de Mestral mérnök feltalálja a tépőzárat.
1948 Gamov felveti a Világegyetem keletkezéséről szóló ősrobbanás-elméletet.
1948 John Bardeen Walter Brattain és William Shockley, amerikai fizikusok feltalálják a tranzisztort.
1948 Gábor Dénes kidolgozza a holográfia elméletét.
1949 A De Havilland Comet az első sugárhajtású utasszállító repülőgép.
1950 Felix Wankel feltalálja a róla elnevezett forgódugattyús motort.
1950 Ralph Schneider kifejleszti a hitelkártyát.
1951 Az angol Francis Crick, Maurice Wilkins és az amerikai James Watson az angol Rosalind Franklin röntgenológus segítségével felfedezi a DNS szerkezetét.
1951 Ruben Rausing elkészíti a folyadékok tárolására alkalmas első kartont.
1951 Francis W. Davis kifejleszti a szervokormányzást.
1951 Charles Ginsburg kifejleszti a képmagnót.
1952 Az első kereskedelmi légi járat sugárhajtású utasszállító repülőgépekkel.
1952 Joseph Woodland és Bernard Silver bejelentik a vonalkód első szabadalmát.
1952 Teller Ede és kutatócsoportja megépítik az első hidrogénbombát.
1953 Niels Bohr kidolgozza a róla elnevezett atommodellt.
1953 Kidolgozzák a radiál abroncsot.
1953 Az RCA kifejleszti a szintetizátort.
1953 David Warren kifejleszti a repülőgépek fekete dobozát (repülési adat rögzítő).
1953 A Texas Instrument kifejleszti a tranzisztoros rádókészüléket.
1953-54 Jonas Salk amerikai bakteriológus kifejleszti a gyermekbénulás elleni oltóanyagot.
1954 A "Nautilus" az első nukleáris meghajtású tengeralattjáró, szolgálatba áll az Egyesült Államok haditengerészeténél.
1954 Az első tapadásmentes (teflon bevonatú) edények gyártása.
1954 Chaplin, Fuller és Pearson kifejlesztik a napelemet.
1955 Elkészül az első atomóra, ami rendkívül pontos időmérést tesz lehetővé.
1955 Megjelenik a Tetrán (Tetracycline) nevű antibiotikum.
1955 Kifejlesztik az optikai üvegszálat.
1956 A képmagnó első alkalmaza a televíziózásban
1956 A merevlemezek alkalmazásának kezdete a számítógépeken.
1957 Föld körüli pályára állítják az első műholdat a szovjet Szputnyik 1-et.
1957 A Fortran programozási nyelv kifejlesztése a számítógépekhez.
1958 Az első ultrahangos magzatvizsgálat.
1958 Alistair Pilkington feltalálja a "float"-üveget (az úsztatással készített üveget).
1958 A modem kifejlesztése.
1958 Jack Kilby és Robert Noyce kifejleszti az integrált áramkört.
1959 Elindul az első holdszonda a szovjet Luna-1.
1959 Az első holdszonda a szovjet Luna-2 eléri a Hold felszínét.
1959 Wilson Greatbatch kifejleszti az első beültethető pacemakert (szívritmus-szabályzó).
1960 Felfedezik a kvazárokat.
1960 Theodore Maiman feltalálja a lézert.
1960 Kifejlesztik a halogén lámpát.
1960 Az Egyesült Államok Föld körüli pályára állítja az Echo-1-et, az első - passzív - távközlési műholdat.
1961 Egy autógyárban munkába áll az "Unimate", az első ipari robot.
1961 Jurij Gagarin szovjet űrhajós az első ember a világűrben.
1961 Megjelenik Valium nevű nyugtató.
1962 A Mariner-2 amerikai űrszonda méréseket továbbít a Vénusz közeléből, az első űreszköz egy másik bolygó közvetlen közelében.
1962 Megjelenik a magnószalag kazetta.
1962 Kifejlesztik a filctollat.
1962 Megjelenik az első számítógépes játék (Spacewar).
1962 Kifejleszték a fénykibocsátó diódát (LED).
1963 Kifejlesztik a képlemezt (videodisc).
1964 Az első, szilicium chipekkel rendelkező számítógépek.
1964 Kifejlesztik az akril festéket.
1964 John George Kemeny és Tom Kurtz kifejlesztik a BASIC programnyelvet.
1965 Tuzo Wilson kanadai geofizikus magyarázatot talál a tengerfenék tágulására.
1965 Kifejlesztik a lágy kontaktlencsét.
1965 James Russell kifejleszti a kompakt diszket (CD).
1965 Stephanie Louise Kwolek kifejleszti a kevlar nevű műanyagot.
1966 A Luna-9 szovjet holdszonda, végrehajtja az első sima leszállást a Holdon és helyszíni panoráma-felvételeket közvetít.
1966 Az elektronikus üzemanyagbefecskendezés kifejlesztése gépkocsikhoz.
1967 Christian Barnard dél-afrikai sebész elvégzi ez első sikeres szívátültetést.
1967 Cambrigei csillagászok felfedezik a pulzárokat.
1967 Megjelenik az első kézi elektronikus számológép.
1968 Feltalálják a nagynyomású vízsugárral való vágás technológiáját.
1968 Douglas Engelbart kifejleszti a számítógépes egeret.
1968 Megépítik az első integrált áramkörös számítógépet.
1968 Robert Dennard kifejleszti a félvezető memória áramkört - RAM (random access memory).
1969 Neil Armstrong amerikai űrhajós elsőként lép a Hold felszínére.
1969 Elkészül az arpanet - az Internet elődje.
1969 Kifejlesztik a műszívet.
1969 Kifejlesztik a vonalkód olvasót.
1970 A kompozitok anyagok első ipari alkalmazása.
1970 Az Egyesült Államokban feltalálják az első olyan számítógép mikroprocesszort, amelyen az összes számítási feladatot egyetlen chip végzi.
1970 Szén-dioxid-lézereket használnak nagy pontosságú vágásra.
1970 Alan Shugart kifejleszti az adattároló floppy lemezt.
1971 Kifejlesztik a mátrix nyomtatót (dot-matrix printer).
1971 James Fergason kifejleszti a folyadékkristályos megjelenítőt (LCD).
1971 Faggin, Hoff és Mazor kifejlesztik a mikroprocesszort.
1971 Kifejlesztik a szalagkazettás képmagnót (VCR).
1972 Bevezetik a komputertomográfot (CT) a belső szervek vizuális megfigyelésére.
1972 Kifejlesztik a számítógépes szövegszerkesztő programot.
1973 Robert Metcalfe és a Xerox kifejlesztik az ethernet lokális számítógépes hálózatot .
1975 Kifejlesztik a lézernyomtatót.
1976 Kifejlesztik a tintasugaras nyomtatót (ink-jet printer).
1977 Raymond V. Damadian kidolgozza a mágneses rezonanciás képalkotó eljárást.
1979 Az egész világra kiterjedő védőoltásoknak köszönhetően a Földet himlőmentessé nyilváníthatták.
1979 Kidolgozzák a mobiltelefon hálózat rendszert (cellural phones)
1979 Kidolgozzák a kisméretű, hordozható kazettás magnetofont (walkman).
1980 A két Voyager szonda elhalad a külső óriásbolygók mellett.
1980 A hepaptitis-B oltás kifejlesztése.
1980-as évek A személyi számítógépek robbanásszerű elterjedésével lehetővé válik a számítógépes automatizálás az irodákban és az otthonokban.
1981 Luis Alvarez és fia, Walter hipotézise: a dinoszauruszok pusztulását egy becsapódó óriásmeteor okozta.
1981 Leírják a szerzett immunhiányos szindróma (AIDS) első eseteit, és új betegségként felismerik az emberi AIDS-t.
1981 Az MS-DOS operációs rendszer kifejlesztése.
1981 A személyi számítógép (IBM PC) kifejlesztése.
1983 A lágy bifokális kontaktlencsék kifejlesztése.
1984 Az optikai memória lemez (CD-ROM) kifejlesztése.
1985 Felfedezik a szén harmadik allotrop módosulatát a fulleréneket.
1985 A Microsoft kifejleszti a Windows programot.
1987 Szupernóva robbanást figyelnek meg a Nagy-Magellán felhőben - 160.000 fényévnyire.
1988 Christian Andreas Doppler kifejleszti a doppler radart
1988 Az első szabadalom genetikailag módosított élőlényre.
1989 Az első, természetes alapanyagokból készült műanyagok.
1989 Kifejlesztik a nagyfelbontású televíziót (HDTV).
1990 Beindul az USA-ban a Human Genom Project. Célja az emberi DNS elemzése, hogy mind a 46 emberi kromoszómában feltérképezzék a géneket.
1990 Pályára állítják a Hubble űrtávcsövet.
1990 Tim Berners-Lee létrehozza a World Wide Web/Internet protocolt (HTTP) és a WWW nyelvét (HTML).
1991 Kifejlesztik a digitális üzenetrögzítőt.
1993 Kifejlesztik a Pentium processzort.
1994 Megnyílik a brit szigetet a kontinenssel összekötő alagút ("Csalagút").
1995 Elkezdik fejleszteni a génsebészeti technikákat, az örökletes betegségek gyógyításának új lehetőségeit.
1995 Kifejlesztik a Java számítógépes programnyelvet.
1995 Kifejlesztik a DVD-t (Digital Versatile Disc or Digital Video Disc).
1996 Elkészül az első mobil robot, a NASA Pathfinder projektjének keretében a Marsra küldött Mars Sojourner. A Marsra 1997-ben szállt le.
1999 Azonosítják az emberi 22-es kromoszóma összes génjét.
2003 A Human Genom Project elkészíti emberi DNS teljes génkészletének leírását.

Felhasznált irodalom