fontosabb tevékenység

Ókori görög tudós. Tudományos kutató centrumot alapított

Ókori görög matematikus és fizikus, technikus. A fizika tudomány megalapítója.

Ókori egyiptomi matematikus, filozófus, csillagász. Meghatározta a Föld méretét.

Ókori görög földrajztudós, csillagász, matematikus. Felismeri a napéjegyenlőség precesszióját, meghatározta a Hold-hónap hosszát.

Alexandriai görög csillagász, matematikus, földrajztudós. Az újkor elején is meghatározó volt Föld középpontú (geocentrikus) világképe.

Lengyel csillagász, orvos, kanonok. Megalapozta a heliocentrikus (napközéppontú) világrendszert

Olasz származású francia csillagász. A Szaturnusz 4 holdjának és a gyűrű legnagyobb résének felfedezője.

Angol-ír vegyész, fizikus és természetfilozófus. Gázok tulajdonságai, anyag részecsketermészete.

Magyar tudós. Egyéb tudományágak mellett nyolc éven át foglalkozott alkímiával

Angol jogász és amatőr meteorológus. 1735-ben matematikai és fizikai elvekkel magyarázta meg elméletében a Föld forgásának a passzátszelekre gyakorolt hatását

Svájci matematikus, fizikus. 1738 Bernoulli-törvény (áramló gázok viselkedése)

Svéd fizikus és csillagász. A róla elnevezett hőrsékleti skála megalkotója.

Amerikai fizikus. A Légköri elektromosság kutatója, a villámhárító felfedezője.

Magyar tudós. Az ördöngős kísérletező.

Svéd bányászati szakember, kémikus, és kohász. 1751-ben elsőként állított elő nikkelt.

Skót geológus. 1785-ben kijelentette, hogy a felszíni alakzatokat nagyon hosszú ideig tartó folyamatok, például ülepedés és vulkáni tevékenység hozták létre.

Osztrák természettudós. A Bécsi Egyetem botanika és kémia professzora., a selmecbányai Bányászati és Kohászati Akadémia ásványtan és kémiaprofesszora. A XVIII. század végén már előállította a szelént és néhány tulajdonságát is leírta.

Skót kémikus, fizikus és orvos. A hőanyag, a fajhő és a látens hő fogalmának bevezetője.

Brit mérnök. 1774-ben gőzgép-manufaktúrát létesítettek Watt-tal.

Francia kémikus. A bizmut felfedezője.

Francia csillagász. Csillagköd katalógust állított össze

Angol fizikus és kémikus. A gravitáció megmérése tette ismertté.

Francia csillagász. Kora legátfogóbb csillagkatalógusát állította össze (1801).

Francia fizikus. A Coulomb-törvény megalkotója.

Francia matematikus, csillagász. Fő műve az Analitikus mechanika (1788). A csillagászatban a librációs pontok kiszámítása fűződik nevéhez.

Angol technikus, tudós, feltaláló. Kettős műkődésű, forgómozgást végző lendkerekes gőzgépe a modern gőzgép őse.

Német származású angol csillagász. Felfedezte az Uránusz bolygót és annak két holdját (1787) és az infravörös sugárzást (1800).

Olasz orvos, fizikus, anatómus és természettudós. Elektromos impulzusok élettani hatását vizsgálta.

Francia kémikus. Megállapította a levegő és a víz összetételét, tisztázta a savak fogalmát, megmagyarázta a légzést és az égési folyamatot...

Finn kémikus, ásványkutató. Az ittrium felfedezője.

Angol vegyész. Az iridium és az ozmium felfedezője.

Francia gyógyszerész és vegyész. A króm és a berilium felfedezője.

Francia litográfus, feltaláló, a világ első fényképének elkészítője

Brit kémikus. 1801-ben a columbit nevű ásványban felfedezi a nióbiumot és "columbium"-nak nevezi el

Angol kémikus és természetfilozófus. A palládium és a ródium felfedezője.

Angol kémikus, természetkutató, tanár. Az újkori atomelmélet úttörője, a többszörös tömegarányok törvényének megalkotója.

Svéd kémikus. 1802-ben a tantalit ásvány elemzésénél felfedezi a tantál oxidját.

Skót orvos és botanikus. A Brown-mozgás (hőmozgás) tette ismertté.

Brit katona, csillagász. Obszervatóriumot épített.

Francia matematikus és fizikus. Az elektromosság mérése.

Angol kémikus. A róla elnevezett törvény megalkotója.

Német fizikus.1801-ben felfedezte az ultraibolya sugárzást.

Német kémikus. 1817-ben felfedezte a kadmiumot.

Olasz fizikus.1811 Avogadro-tétel (molekulák száma egy adott gázmennyiségben)

Német matematikus, fizikus és csillagász. Először alkalmazta a matematikát a gravitáció, a mágnesség és az elektromosság jelenségeinek leírására.

Francia kémikus. A bór egyik felfedezője.

Angol kémikus. Az elektrokémia megalapítója.

Svéd kémikus, orvos. Az analitikai kémia megteremtője.

Svéd kémikus, orvos. Berzeleussal felfedezték a kalciumot.

Német fizikus, optikus és csillagász. Akromatikus lencséje kis módosításokkal ma is használatos

Német csillagász. Üstököst neveztek el róla.

Angol kémikus, fizikus. Mező fogalom, villanymotor, elektromágneses indukció, elektrokémiai törvények.

Svéd kémikus. A lítium felfedezője.

Francia kémikus. 1828-ban előállította a magnéziumot és a berilliumot.

Német mineralógus és kémikus. 1844-ben a columbit nevű ásványban felfedezi és elnevezi a nióbiumot.

Francia tűzértiszt, fizikus. A termodinamika alapfolyamata - Carnot-körfolyamat kidolgozója.

Német származású orosz kémikus. A ruténium felfedezője.

Svéd kémikus. 1839-ben felfedezte a lantánt és elő is állította fémes állapotban.

Brit geológus. A 1830-ban kezdett Principles of Geology című, korszerű geológiai művében feltételezi, hogy a Föld sok száz millió éves.

Francia mérnök, fizikus. A Carnot-körfolyamat matematikai megfogalmazója.

Német vegyész. A lőgyapot feltalálója.

Angol fizikus, kémikus, feltaláló. A negatív/pozitív fotó kidolgozási eljárás feltalálója.

Német kémikus. 1828-ban az ammónium-cianátból kiindulva előállította a karbamidot, s ez a szintézis volt a szerves kémia kezdete.

Magyar fizikus. Villanymotort, optikai rácsot, szódavízgyártó gépet készített.

Svájci születésű szentpétervári vegyész. A termokémia úttörője.

Brit fizikus. Ő hívta fel a figyelmet az elektromos ellenállás mérésére használt hídkapcsolásraot.

Francia kémikus.1826ban felfedezte a brómot.

Német vegyész. Az izoméria felfedezője, a gyökök elméletének egyik megalapozója.

Német származású szentpétervári fizikus. 1833-ban fogalmazta az elektromágnesség róla elnevezett alaptörvényét.

Német kémikus. A színképelemzés egyik megteremtője.

Német csillagász. A Neptunusz felfedezője.

Svéd fizikus. A spektroszkópia egyik megalapítója.

Német hajóorvos. Kimondta az energia megmaradásának törvényének törvényét.

Eljárást dolgozott ki a monoszacharidok (redukáló cukrok) kimutatására oldatban (Barfoed-teszt).

Magyar vegyész. A "zajongás nélkül" fellobbanó gyufa megalkotója.

Angol fizikus. 1843-ban megméri a mechanikai munka hőekvivalensét.

Angol csillagász és matematikus. Kiszámította a Neptunusz várható helyét

Angol fizikus. Megalkotta a viszkózus folyadékok (róla elnevezett) súrlódási törvényét.

Francia matematikus és csillagász. Kimutatta, hogy amennyiben egy hold egy kritikus határon belül (Roche-határ) megközelíti bolygóját, akkor az árapályerők miatt darabokra hullik.

Brit fizikus. Aki az üvegszáloptika elvét bemutatta és akiről effektust neveztek el.

Osztrák fizikus és kémikus. Szerves vegyületek ábrázolása, vegyérték, gyök fogalom.

Német fizikus. Megfogalmazta a termodinamika második főtételét bevezette az entrópia fogalmát.

Német matematikus. Munkássága megalapozta az általános relativitáselmélet kidolgozását.

Olasz kémikus. Bevezette az atomtömeg és a molekulatömeg fogalmát.

Ír fizikus. Alkalmazta a kinetikus gázelméletet a bolygók atmoszférájának elemzésénél

Francia kémikus. Ő volt az első, aki a termokémiát tanulmányozta. Bevezette az exoterm és endoterm reakciók fogalmát.

Francia csillagász. Felfedezte a héliumot a Nap színképében és elsőként ismerte fel a granulákat a Nap felszínén.

Francia fizikus, feltaláló.1859-ben találta fel a ma legelterjedtebb savas ólomakkumulátort.

Orosz vegyész, természettudós. 1869 periódusos rendszer

Magyar vegyész. Világhírű analitikus. Bevezette az elemzések eredményének ionokban történő megadását, a gázok normáltérfogatát.

Osztrák fizikus. Kísérletileg igazolta a fekete test sugárzás és abszolút hőmérséklet összefüggését, Stefan-Boltzmann törvény.

Olasz csillagász. Aki a mars Mars "csatornáit" elnevezte.

Német kémikus. 1905 Nobel-díj. Az indigó szerkezet leírása, a barbiturátok felfedezése.

Angol csillagász. Ő fedezte fel a héliumot a Nap színképében.

Német kémikus. A germánium felfedezője.

Angol kémikus. Az anilinfestékek felfedezője.

Francia kémikus. A gallium, a számrium és a diszprózium felfedezője.

Osztrák fizikus és filozófus. Akiről a Mach-számot és a Mach-elvet elnevezték.

Amerikai matematikus és fizikus. A kémiai termodinamika és a fizikai-kémia alapozója.

Angol vegyész és gyáros. Eljárást dolgozott ki a nikkel kivonására.

Angol fizikus. 1904 Nobel-díj az argon felfedezéséért.

Brit kémikus és fizikus, akinek a termoszt köszönhetjük.

Francia csillagász. Minden égitestre élőlényeket képzelt.

Osztrák fizikus. Termodinamika, fekete test suárzása.

Nobel-díjas francia-luxemburgi fizikus és feltaláló. 1908-ban fizikai Nobel-díjjal tüntették ki „az interferencia elvén alapuló színesfényképezési módszeréért”.

Német fizikus. 1901 Nobel-díj az X-sugarak (röntgensugarak) felfedezéséért.

Német kémikus. 1910-ben kémiai Nobel-díjat kapott az aliciklusos vegyületek terén végzett kutatásaiért.

Amerikai csillagász. Kidolgozta a csillagok színképeinek ma is használatos osztályozási rendszerét.

Amerikai feltaláló. Több mint ezer találmánya volt (izzólámpa, telex, fonográf, mozivetítő)

Német kémikus. Kidolgozta a gőzsűrűségen alapuló molekulatömeg meghatározást.

Magyar fizikus. Nevét gravitációs vizsgálatai tették világhírűvé.

Német feltaláló, a repülés úttörője. Aerodinamikai kutatásokat folytatott és több mint 2000 repülést végzett saját építésű siklórepülő szerkezetével.

Angol villamosmérnök és fizikus. 1904-ben feltalálta a két elektródát tartalmazó elektroncsövet, a diódát.

Nobel-díjas német fizikus és feltaláló. A drót nélküli szikratávíró kifejlesztéséért (csatolt körű Braun-adó, kristálydetektor) 1909-ben fizikai Nobel-díjat kapott.

Francia Nobel-díjas kémikus. A fluor felfedezője.

Francia fizikus. 1903 Nobel-díj. A radioaktivitás egyik felfedezője.

Skót kémikus. Az argon, a hélium, a neon, a kripton, és a xenon felfedezője.

Nobel-díjas német kémikus. A cukrok és a purinszármazékok kutatója.

Német származású amerika fizikus. 1907 Nobel-díj. A relativitás elméletet megalapozó kísérletével vált ismertté.

Nobel-díjas holland fizikus. 1911-ben felfedezte a szupravezetést.

Holland fizikus. 1902 Nobel-díj. A relativitáselmélettel kapcsolatos elméleti munkássága tette világhírűvé.

Magyar gépészmérnök. A zárköpenyű transzformátor egyik feltalálója.

Amerikai feltaláló. A hajlékony fényképészeti filmtekercs feltalálója.

Magyar gépészmérnök. A zárköpenyű transzformátor egyik feltalálója.

Francia kémikus. 1912-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a szerves vegyületek nikkel katalizátorral történő hidrogénezéséért.

Magyar vegyész. 1884 a Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet megszervezője

Orosz fizikus. Az Amalthea és üstökösök felfedezője.

Amerikai csillagász. A rakétaműködés elméletét és a többlépcsős rakétatechnológia kidolgozója.

Német gépészmérnök. A róla elnevezett motor kifejlesztője.

Német fizikus. 1918 Nobel-díj. A kvantumelmélet megalapozója.

Magyar mérnök. A porlasztó egyik konstruktőre.

Német fizikus. 1888-ban felfedezte a fotoelektromos cella alapvető elvét

Nobel-díjas német kémikus, 1907-ben Nobel-díjat kapott biokémiai kutatásaiért és a sejtmentes fermentáció felfedezéséért.

Magyar gépészmérnök. A zárköpenyű transzformátor egyik feltalálója.

Nobel díjas svájci fizikus. Megállapította, hogy az invar ötvözet hőtágulása közel nulla.

Ír-amerikai elektromérnök. 1902-ben kidolgozta a Heaviside-Kennelly réteg koncepcióját.

Angol fizikus. 1915 Nobel-díj. Röntgen-sugárzás és kristályszerkezet vizsgálatok.

Magyar származású fizikus. 1905-ben Nobel-díjat kapott a katódsugárzással kapcsolatos munkájáért.

Belga származású amerikai kémikus, a bakelit kifejlesztője.

Német fizikus és kémikus. 1921 Nobel-díj. A fizikai-kémia egyik megalapozója. 1906-ban felállította a termodinamika harmadik főtételét.

Német fizikus. 1893-ban felfedezte a róla elnevezett effektust.

Magyar származású osztrák-német kémikus. 1925-ben kémiai Nobel-díjat kapott a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért.

Angol kémikus. 1929-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott "a cukor erjedés és az erjesztő enzimek tanulmányozásáért".

Holland fizikus és kémikus. 1902 Nobel-díj. Az anyagok, a színképek mágneses tulajdonságait vizsgálva fedezte fel a róla elnevezett effektust.

Svájci kémikus. 1913-ben kémiai Nobel-díjat kapott a szervetlen molekulákban az atomok kapcsolódási törvényszerűségeinek felfedezéséért.

Lengyel származású fizikus. 1903, 1911 Nobel-díj. A polónium, és a rádium felfedezése.

Amerikai csillagász. A változócsillagok fényességváltozási periódusa és a fényesség közötti összefüggést fedezte fel.

Amerikai kémikus. 1914-ben kémiai Nobel-díjat kapott több kémiai elem pontos atomtömegének meghatározásáért.

Nobel-díjas német vegyész és fizikus az ammóniaszintézis elméleti kidolgozója.

Amerikai csillagász. Kimutatta a napfoltok erős mágneses terét.

Német vegyész. 1897-ben előállította az Aszpirint.

Osztrák kémikus. 1923-ban kémiai Nobel-díjat kapott „a szerves vegyületek mikroanalízis módszerének kidolgozásáért”.

Magyar kémikus. A magyar fizikai-kémia kutatás egyik úttörője.

Nobel-díjas svéd fizikus és feltaláló. 1912-ben fizikai Nobel-díjat kapott a világítótornyok gáztárolóihoz kifejleszett automatikus szabályozóért.

Német kémikus. 1915-ben kémiai Nobel-díjat kapott „növényi pigmentekkel, elsősorban a klorofillal kapcsolatos kutatásaiért”.

Angol kémikus. A neon, a kripton, és a xenon felfedezője.

Nobel-díjas német kémikus. Megosztott Nobel-díjat kapott a Diels-Alder-reakció kidolgozásáért.

Nobel-díjas amerikai fizikus. 1951-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott transzurán elemek felfedezéséért.

Német kémikus. 1928-ban kémiai Nobel-díjat kapott a szterolok szerkezetével és vitaminokkal való kapcsolataival összeffüggő kutatásaiért.

Nobel-díjas angol fizikus. 1917-ben megkapta a fizikai Nobel-díjat kapott a részecskék röntgensugaraksal kapcsolatos jellemzőinek felfedezéséért.

Nobel-díjas Angol fizikus és kémikus. Kidolgozta a tömegspektrográfot, felállította az egészszám-szabályt.

Angol fizikus, matematikus, csillagász. Foglalkozott többek között gázok fajhőjével és sugárzási szerkezetével

Német származású fizikus. 1921 Nobel-díj a fényelektromos hatás felfedezéséért. Legismertebb munkája azonban a relativitáselmélet.

Nobel díjas brit fizikus. Kimutatta, hogy egy forró vezetékben folyó elektromos áram függ a vezeték hőmérsékletétől

Német fizikus. 1914 Nobel-díj a röntgensugarak kristályos testeken való elhajlásával, illetve interferenciájával kapcsolatos munkájáért.

Amerikai fizikus. 1937 Nobel-díj. Az elektron hullámtermészetének egyik kísérleti igazolója.

Magyar mérnök. A szuperszonikus repülés atyja.

Német kémikus. 1953-ban kémiai Nobel-díjat kapott a makromolekulák létezésének bizonyításáért.

Német fizikus. A Béta-bomlást, észleléséhez létrehozta a GM-csövet.

Nobel díjas amerikai fizikus. A nagy nyomások fizikájában tett felfedezéseket.

Német származású fizikus. 1925 Nobel-díj. G. Hertz-cel közösen igazolták a Bohr elméletet.

Német fizikus. 1954 Nobel-díj. Szubatomi részecskék viselkedése.

Dán fizikus. 1922 Nobel-díj. Atommodellt alkotott.

Magyar fizikus és kémikus. 1943 Nobel-díj. A radioaktív nyomjelzés technikájának kidolgozója.

Angol fizikus. A dugóhúzó repülés matematikai leírása.

Angol kémikus. 1947-ben kémiai Nobel-díjat kapott a növények színanyagainak és alkaloidjainak kutatásáért

Nobel díjas svéd fizikus. Kialakította a konvenciót az elemek különböző spektrális vonalainak elnevezésére röntgen spektroszkópiában.

Osztrák fizikus. 1933 Nobel-díj. A kvantumelmélet részeként megalkotta a hullámmechanikát és híres hullámegyenletét, (a kvantummechanika alapegyenletét),

Német fizikus. 1925 Nobel-díj. J. Franck-kal közösen igazolták a Bohr elméletet.

Lengyel származású amerikai fizikus, kémikus. Soddyval együtt fedezte fel az izotóp-eltolódási szabályt.

Nobel díjas holland fizikus. 1953-ban kapta a fáziskontraszt mikroszkóp kifejlesztéséért.

Német származású fizikus. 1922-ben Walter Gerlachhal felfedezik a róluk elnevezett Stern-Gerlach effektust, ami a mágneses mező kvantáltságát igazolta.

Nobel díjas indiai fizikus. Felfedezte a róla elnevezett szóródási hatást.

Német származású amerikai fizikus. Nevét a Landé-féle g-faktor és a Landé-intervallum szabály őrzi.

Angol fizikus. 1935 Nobel-díj. A neutron felfedezője.

Nobel díjas német fizikus. 1954-ben kapta a koincidencia módszer alkalmazásáért a nukleáris reakcióknál.

Nobel díjas amerikai fizikus. A kvantumelektrodinamika terén kritikus és híres szerepe volt (Lamb-eltolódás).

Amerika fizikus. 1927 Nobel-díj. Az elektronspin fogalom bevezetője.

Nobel díjas brit csillagász, fizikus. Kísérletekkel bizonyította a felső légkör egy - ma ionoszférának nevezett - rétegének létezését.

Nobel díjas angol fizikus. Az elektron hullámtermészetének kísérleti bizonyítója.

Francia fizikus. 1929 Nobel-díj. Az anyag hullámtermészetének felvetője.

Német kémikus. 1925-ben munkatársaival röntgenvonalai alapján megtalálták a réniumot, majd elő is állították.

Holland kémikus. A cirkónium és a titán előállítója.

Magyar kémikus. 1937 Nobel-díj a C-vitamin felfedezéséért.

Orosz fizikus. 1958-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a Cserenkov-Vavilov-hatás felfedezéséért és értelmezéséért.

Finn kémikus. 1945-ben kémiai Nobel-díjat kapott "az agrokémia és az élelmiszerkémia terén elért eredményeiért".

Kanadai születésű amerikai kémikus. 1949-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat a kémiai termodinamika területén elért eredményeiért.

Magyar vegyész. 1925-ben szabadalmaztatta a morfium száraz mákgubóból történő előállítását.

Francia fizikokémikus. 1935 Nobel-díj a mesterséges radioaktív izotópok előállításáért.

Nobel díjas brit fizikus. 1951-ben kapta a részecskegyorsítóban létrehozott atommag-átalakításokért.

Angol fizikai-kémikus. 1956-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a kémiai reakciók mechanizmusának tanulmányozásában elért eredményeiért.

Nobel díjas brit fizikus. 1948-ban kapta a  kozmikus sugarakkal kapcsolatos ködkamrás kutatásaiért.

Brit kémikus. 1967-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a gyors kémiai reakciókkal kapcsolatos munkásságáért.

Norvég fizikai-kémikus. 1969-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a konformáció-analízis kidolgozásáért.

Német kémikus. 1979-ben megoszott kémiai Nobel-díjat kapott alkének aldehidekből és ketonokból történő előállításának kidolgozásáért.

Magyar kémikus, fizikus. Megkapta Fermi-vel közösen az atomreaktor szabadalmát

Német kémikus. 1963 Nobel-díj a hosszúláncú polimerek kutatásában elért eredményeiért.

Svájci csillagász. Aki megjósolta a szupernóvákat és a sötét anyagot.

Nobel díjas amerikai fizikus. Kidolgozta a molekulasugár-spektroszkópia (mágneses magrezonanciás észlelés) módszerét.

Holland fizikus és kémikus. A cirkónium és a titán előállításának egyik kidolgozója.

Magyar kémikus. A kristálykémia hazai megteremtője .

Nobel-díjas magyar biofizikus. Aki megfejtette a hallás mechanizmusát.

Amerikai fizikus. 1977-ben megosztott Nobel-díjat kapott közreműködéséért a szilárd anyagok mágnességének megértésében

Francia fizikus. A róla elnevezett effektus kidolgozója.

Francia fizikokémikus. 1935 Nobel-díj a mesterséges radioaktív izotópok előállításáért

Osztrák-német biokémikus. 1938-ben kémiai Nobel-díjat kapott a karotinoidok és vitaminok kutatásáért.

Magyar mérnök. 1971 Nobel-díj. A holográfia elmélet kidolgozója.

Nobel-díjas német fiziológus, biokémikus. A citromsav ciklus kutatója.

Olasz fizikus. 1938 Nobel-díj. Kidolgozta a béta-bomlás elméletét, létrehozta az első atomreaktort.

Amerikai kémikus. 1954 Nobel-díj. Vegyérték-kötés elmélet.

Nobel-díjas német kémikus. Megosztott Nobel-díjat kapott a Diels-Alder-reakció kidolgozásáért.

Svéd biokémikus. 1948-ban megkapta a kémiai Nobel-díjat az elektroforézis és az adszorpciós analízis területén végzett kutatásaiért.

Magyar kémikus. A hazai elektrokémiai kutatás egyik kimagasló művelője. Az első magyar fizikai-kémia könyv szerzője.

Német fizikus. Otto Hahnnal és Lise Meitnerrel igazolták az urán maghasadását

Német fizikus.Jelentősen hozzájárult a kvantummechanika és a kvantumelmélet kidolgozásához.

Brit fizikus. 1933 Nobel-díj. Megalkotta az elektronspin relativisztikus elméletét.

Francia fizikus. 1966-ban fizikai Nobel-díjat kapott az optikai pumpálás eljárás első alkalmazásáért.

Magyar kémikus és fizikus. 1963 Nobel-díj az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriák felfedezéséért és alkalmazásáért.

Magyar származású kémikus, matematikus és fizikus. A számítógép atyja.

Nobel díjas brit fizikus. 1949-ben kapta a nukleáris folyamatok tanulmányozásához kifejlesztett fotografikus módszerért.

Német kémikus. 1939-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a nemi hormonokkal kapcsolatos kutatásaiért.

Nobel díjas ír fizikus. 1951-ben kapta a részecskegyorsítóban létrehozott atommag-átalakításokért.

Norvég fizikai-kémikus. 1968-ban kémiai Nobel-díjat kapott a róla elnevezett relációk felfedezéséért.

Olasz kémikus. 1963 Nobel-díj a hosszúláncú polimerek kutatásában elért eredményeiért.

Magyar kémikus. A B1-vitamin, az ultraseptyl, a penicillin és más gyógyszerek hazai gyártástechnológiájának kidolgozója.

Magyar kémikus. A magyar kémiai kutatás korszerű megszervezője.

Nobel-díjas amerikai fizikus. A tranzisztor egyik kifejlesztője.

Brit kémikus, krisztallográfus. 1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott fontos biokémiai anyagok szerkezetének röntgensugaras technikákkal történő meghatározásáért.

Nobel-díjas indiai származású amerikai matematikus, fizikus, asztrofizikus. Nevéhez fűződik a Chandrasekhar-határ kiszámítása.

Brit kémikus. 1952-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a megoszlásos kromatográfia kifejlesztéséért.

Amerikai csillagász. Akiről a Seyfert-galaxisokat elnevezték.

Amerikai fizikus. 1968-ban fizikai Nobel-díjat kapott a részecskefizikában elért jelentős eredményeiért, különösképp a nagyszámú rezonanciaállapot felfedezéséért, a hidrogén buborékkamra továbbfejlesztésért.

Nobel díjas amerikai fizikus. 1955-ben kapta az elektron mágneses momentumának pontos meghatzározásáért.

Amerikai fizikus. 1983-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a nukleáris reakciók területén végzett elméleti és kísérleti kutatásaiért.

Amerikai biokémikus. Akiről a Calvin-ciklust elnevezték.

Angol matematikus. A "kódfejtő". A modern számítógép-tudomány egyik atyja.

Német mérnök. Ballisztikus és űrrakéták konstruktőre.

Nobel díjas amerikai fizikus. 1952-ben kapta a mágneses magrezonancia felfedezéséért.

Amerikai kémikus. 1951-ben Nobel-díjat kapott a transzurán elemek kémiájában folytatott kutatásaikért.

Angol származású amerikai kémikus. 1979-ben megoszott kémiai Nobel-díjat kapott a szerves boránokkal kapcsolatos munkásságáért.

Amerikai biokémikus. 1972-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott az RNS-bontó ribonukleáz enzim aminosavsorrendjének meghatározásáért.

Német fizikus. 1989-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az ioncsapda kifejlesztéséért.

Brit biokémikus. Kidolgozta az enzimek működését leíró fluktuációs fitmodellt..

Magyar biokémikus. Kidolgozta az enzimek működését leíró fluktuációs fitmodellt..

Bécsi születésű Nobel-díjas brit tudós. A hemoglobin szerkezetének "megfejtője".

Amerikai fizikus, az űrfizika úttörője. Kimutatta a Földet körülölelő két sugárzási övet.

Amerikai kémikus és fizikus. 2002-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a Napból érkező neutrínók észleléséért.

Amerikai fizikus. 1961-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott  atommagok elektonszórásával kapcsolatos úttörő tanulmányaiért.

Amerikai fizikus. 1994-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a neutronszórásos anyagvizsgálati módszer, elsősorban a neutron spektroszkópia kifejlesztésében végzett úttörő tevékenységéért.

Amerikai fizikus. 1989-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az elkülönített oszcillátor mező módszer találmányáért

Amerikai fizikus. 1953-ban létrehozta a mézert. 1964 Nobel-díj a planetáris termikus sugárzás kutatásásában elért eredményeiért.

Amerikai biokémikus. 1972-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott az RNS-bontó ribonukleáz enzimekkel végzett kutatásaiért.

Orosz biofizikus. 1964-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a kvantumelektronika területén végzett alapvető munkájáért

Brit biofizikus. 1962 Nobel-díj. A DNS molekulaszerkezetének felfedezésében való közreműködésért.

Brit biofizikus. 1962 Nobel-díj. A DNS molekulaszerkezetének felfedezésében való közreműködésért.

Orosz fizikus, asztrofizikus. 2003-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a szupravezetés és a szuperfolyékonyság elméletének kidolgozásában végzett úttörő munkásságáért.

Nobel-díjas amerikai kémikus. Megfigyelési adatai alapján jöttek létre a határpálya elméletet megalapozó Woodward-Hoffmann-szabályok. 1965-ben kémiai Nobel-díjat kapott az összetett szerves anyagok szintéziséért.

Nobel-díjas amerikai fizikus. 1974-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az atommagokon belüli részecskemozgás és kollektív mozgás közötti kapcsolat felfedezéséért

Angol biokémikus, krisztallográfus. 1962-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a hem tartalmú fehérjékszerkezetének meghatározásáért.

Orosz származású belga-amerikai kémikus. 1977-ben kémiai Nobel-díjat kapott az irreverzibilis termodinamika és a disszipatív struktúrák kutatásában elért eredményeiért.

Ausztrál-brit kémikus. 1975-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott az enzim-katalizált reakciók sztereokémiájának kutatásáért.

Angol fizikus, csillagász. 1974-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott csillagászati kutatásaiért.

Amerikai fizikus. 1965 Nobel-díj. Kvantum-elektrodinamika, Feynman-diagramok.

Nobel-díjas amerikai fizikus. 1965-ben megosztott Fizikai Nobel-díjat kapott a  kvantum-elektrodinamikával  kapcsolatos tanulmányokért, különösen a renormálás módszer felfedezéséért.

Nobel-díjas brit szerveskémikus. A szerves vegyületek konformációjával, és annak a kémiai tulajdonságokra gyakorolt hatásával kapcsolatos vizsgálataiért 1969-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott.

Nobel-díjas japán kémikus. A határpálya elmélet kidolgózója.

Amerikai fizikus. 1995-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a neutrínó felfedezéséért.

Kanadai fizikus. 1994-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a neutronszórásos anyagvizsgálati módszer, elsősorban a neutron spektroszkópia kifejlesztésében végzett úttörő tevékenységéért.

Német kémikus. 1973-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a fémorganikus vegyületek kémiájával kapcsolatos kutatásaiért.

Svéd fizikus. 1981-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a lézerspektroszkópia kidolgozásában végzett tevékenységéért.

Kétszeres Nobel-díjas brit biokémikus. Aki az inzulin 51 aminosavának kapcsolódási sorrendjét meghatározta.

Olasz matematikus és asztrofizikus, aki kidolgozta a gravitációs hintamanővert.

Brit kémikus. 1967-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a gyors kémiai reakciókkal kapcsolatos munkásságáért.

Nobel-díjas amerikai fizikus. 1959-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az antiproton felfedezéséért.

Holland-amerikai fizikus. 1981-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a lézerspektroszkópia kidolgozásában végzett tevékenységéért.

Orosz fizikus és társadalmi személyiség. Kulcsszerepe volt a szovjet hidrogénbomba kifejlesztésében.

Nobel-díjas angol kémikus. A ferrocén szerkezete és az alkének hidrogénezésére használt katalizátor tette ismerrté.

Amerikai fizikus. 1981-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a lézerspektroszkópia kidolgozásában végzett tevékenységéért.

Amerikai biokémikus. 1984-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a meghatározott aminosav sorrendű polipeptidek szilárd fázisú szintéziséért”.

Japán-amerikai fizikus. 2008-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott szubatomi részecskék spontán szimmetriasértési mechanizmusának felfedezéséért.

Német születésű amerikai fizikus. 1988-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a neutrínókkal kapcsolatos kutatásaiért.

Orosz fizikus. 1964-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a kvantumelektronika területén végzett alapvető munkájáért

Dán fizikus. 1975 Nobel-díj. Atomszerkezeti kutatások.

Izraeli fizikus. A kvarkok felfedezésének egyik előkészítője.

Németországi születésű amerikai fizikus. 1989-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az ioncsapda kifejlesztéséért.

Amerikai fizikus. 1988-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a neutrínókkal kapcsolatos kutatásaiért.

Amerikai fizikus. 2018-ban megosztott Nobel-díjat kapott az otikai csipesz (optical tweezer) egyfajta lézersugaras részecskecspda létrehozásáért.

Kínai fizikus. 1957-ben fizikai Nobel-díjat kapott az elemi részecskék közötti gyenge kölcsönhatás  paritás  szimmetria hiányának kimutatásáért.

Nobel-díjas amerikai villamosmérnök. Ő találta fel és hozta létre az első integrált áramkört.

Amerikai fizikus. 1980-ban megosztott Nobel-díjat kapott a 1964-es kísérletért, amivel igazolta a szimmetriasértést.

Amerikai fizikus. 1977-ben megosztott Nobel-díjat kapott a mágneses és rendezetlen rendszerek elektronszerkezetével kapcsolatos elméleti eredményeiért.

kanadai születésű kémikus. 1992-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a kémiai rendszerek elektrontranszfer reakció elméletének kidolgozásához történt hozzájárulásáért”.

Lengyel származású francia fizikus. 1992-ben fizikai Nobel-díjat kapott a sokszálas proporcionális kamra fejlesztéséért.

Angol csillagász. 1974-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott csillagászati kutatásaiért.

Brit kémikus. 1998-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a kvantumkémiai számítási módszerének kifejlesztéséért.

Holland fizikus. 1984-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a W-részecske és Z-részecske felfedezéséért.

Amerikai fizikus. 2005-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott "az optikai koherencia kvantumelméletének kidolgozásában való részvételéért".

Japán fizikus. 1973-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a szilárdtestek és a szupravezetés vizsgálatában elért eredményeiért.

Pakisztáni fizikus. 1979-ben megosztott Nobel-díjat kapott az elemi részecskék közötti elektromágneses és elektrogyenge kölcsönhatásról alkotott elméletéért.

Amerikai fizikus. 1990-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a proton belső szerkezetének kísérleti igazolásáért.

Amerikai fizikus és neurobiológus. A buborékkamra kifejlesztője.

Litván születésű brit biofizikus és kémikus. 1982-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a krisztallográfiai elektronmikroszkópia kifejlesztéséért és a biológiailag fontos nukleinsav-fehérje-komplexek szerkezetének kutatásáért”.

Japán fizikus. 2002-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az asztrofizikában végzett tevékenységéért, különös tekintettel a kozmikus  neutrínók észleléséért.

Amerikai-dán fizikus. 1974-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az atommagokon belüli részecskemozgás és kollektív mozgás közötti kapcsolat felfedezéséért

Amerikai biokémikus. 1980-ban megoszott kémiai Nobel-díjat kapott a rekombináns DNS-technológiával kapcsolatos kutatásaiért.

Kínai fizikus. 1957-ben fizikai Nobel-díjat kapott az elemi részecskék közötti gyenge kölcsönhatás  paritás  szimmetria hiányának kimutatásáért.

Amerikai fizikus. Az első koherens fényforrás (lézer) kifejlesztője.

Amerikai fizikus.
1995-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a tau-lepton felfedezéséért.

Magyar származású kémkus. A stabil karbokationnal kapcsolatos munkásságáért 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott.

Német biofizikus-kémikus. 1967-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a gyors kémiai reakciókkal kapcsolatos munkásságáért.

Svájci fizikus. 1987-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a kerámiák magasabb hőmérsékletű szupravezetésének felfedezéséért.

Északír fizikus. Tőle ered a Bell-egyenlőtlenség, a kvantumfizika fontos elmélete.

Amerikai csillagász. 1962 Nobel-díj. Megállapította, hogy a csillagok ugyanolyan gyorsan keringenek a galaxisok szélein, mint a belsejükben.

Orosz-amerikai fizikus. 2003-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a kondenzált anyagok fizikáján belül elért tudományos eredményeiért.

Amerikai genetikus, biológus. 1962 Nobel-díj. A DNS molekulaszerkezetének felfedezésében való közreműködésért.

Német-amerikai fizikus. 2000-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott "a nagysebességű és optoelektronikában használt félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért".

Német fizikus. 1961-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a Mössbauer-effektusért.

Kanadai fizikus. 1990-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a proton belső szerkezetének kísérleti igazolásáért.

Magyar származású Nobel-díjas kémikus. 1986-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért.

Norvég-amerikai fizikus. 1973-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az alagúteffektus jelenségének felfedezéséért.

Amerikai Nobel-díjas fizikus. A kvarkok felfedezésének egyik előkészítője.

Angol elméleti fizikus. A gyenge és az elektromágneses kölcsönhatás egyetlen elektrogyenge kölcsönhatássá egyesítésén dolgozott az 1960-as években. Róla nevezték el a "tömeget adó" feltételezett részecskét a Higgs-bozont.

Fehérorosz, orosz fizikus. 2000-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott "a nagysebességű és optoelektronikában használt félvezető heterostruktúrák kifejlesztéséért".

Amerikai Nobel-díjas fizikus. A szupravezetés elméletének egyik kidolgozója.

Amerikai fizikus. 1990-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a proton belső szerkezetének kísérleti igazolásáért.

Amerikai fizikus. 1988-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a neutrínókkal kapcsolatos kutatásaiért.

Francia fizikus. 1991-ben fizikai Nobel-díjat kapott azoknak az egyszerű anyagokban lévő rendszer jelenségeknek a tanulmányozásáért, amelyek komplexebb anyagformákra, elsősorban folyadékkristályokra és polimerekre általánosíthatók.

Aki az első nemesgáz vegyületet előállította.

Belga fizikus. 2013-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Higgs-bozon elméleti felfedezéséért.

Amerikai kémikus. 1986-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott „a kémiai reakciók dinamikájának kutatásáért”.

Amerikai biokémikus, fizikus. 1980-ban megoszott kémiai Nobel-díjat kapott a nukleinsavak szekvenálási módszereinek kidolgozásáért.

Amerikai fizikus. 1979-ben megosztott Nobel-díjat kapott az elektromágnességet és a gyenge kölcsönhatást egyesítő elektrogyenge elmélet kidolgozásáért.

Német fizikus. 1986-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a pásztázó alagútmikroszkóp kidolgozásáért.

Kínai-brit villamosmérnök, fizikus. 2009-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az optikai kommunikációs üvegszálak átbocsátóképességének javításában elért úttörő tevékenységéért.

Holland meteorológus, légkörkémikus. 1995-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a légkörkémia területén végzett munkásságáért.

Svájci fizikai kémikus. 1991-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a nagy felbontású magmágneses rezonancia leképezés fejlesztéséhez való hozzájárulásáért”.

Amerikai fizikus. 1979-ben megosztott Nobel-díjat kapott az elektromágnességet és a gyenge kölcsönhatást egyesítő elektrogyenge elmélet kidolgozásáért.

Amerikai kémikus. 1996-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a buckminsterfullerén (C60), és ebből következően a fullerén anyagosztály felfedzéséért.

Nobel-díjas, algériai származású francia fizikus. 1997-ben megosztott Nobel-díjat kapott "az atomok lézerfénnyel történő hűtési és csapdázási módszerének kifejlesztéséért".

Nobel-díjas, amerikai fizikus. 1978-ban megosztott Nobel-díjat kapott a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért.

Nobel-díjas, amerikai fizikus. 2024-ben megosztott Nobel-díjat kapott a gépi tanulással és a mesterséges neurális hálózatokkal kapcsolatos alapvető felfedezéseiért és találmányaiért.

Amerikai Nobel-díjas fizikus. A szupravezetés elméletének egyik kidolgozója.

Olasz fizikus. 1984-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a W-részecske és Z-részecske felfedezéséért.

Amerikai fizikus. 2005-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott "az optikai koherencia ../../Lexikon/Html/kvantumelméletének kidolgozásában való részvételéért".

Amerikai fizikus. 1982-ben fizikai Nobel-díjat kapott a fázisátmenetek finom részleteinek magyarázatával kapcsolatos munkásságáért.

Kínai-amerikai fizikus. 1976-ban megosztott Nobel-díjat kapott a J/ψ-részecske nevű szubatomi részecske felfedezéséért.

Nobel-díjas, amerikai fizikus. 1978-ban megosztott Nobel-díjat kapott a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás felfedezéséért.

Amerikai fizikus. 1996-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a hélium szuperfolyékonyságának felfedezéséért.

Magyar származású izraeli biokémikus. 2004-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott az ubikvitin enzim által mediált fehérjebomlás felfedezéséért.

Nobel-díjas amerikai elméleti kémikus. 1981-ben Fukui, Kenichival megosztva Nobel-díjat kapott a kémiai reakciók mechanizmusának vizsgálatáért.

Német biokémikus. 1988-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott „a fotoszintézisben jelentős integrál membrán protein kristályszerkezetének meghatározásáért”.

Amerikai csillagász, asztrofizikus és kozmológus. Fontos szerepet játszott a Naprendszer kutatásásra épített űrszondák megépítésében. Népszerű ismeretterjesztő sorozatok szerzője, előadója.

Brit-amerikai fizikus. 2003-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a normál és a szuperfolyékony hélium elméleti megértéséért végzett munkásságáért.

Amerikai fizikus. 2004-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az erős kölcsönhatás elméletében fontos szerepet játszó aszimptotikus szabadság felfedezéséért.

Francia fizikus. 2007-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az az óriás mágneses ellenállást (GMR) felfedezéséért.

Német fizikus. 2007-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az az óriás mágneses ellenállást (GMR) felfedezéséért.

Francia kémikus. 1987-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a kriptandok szintéziséért.

Kínai születésű amerikai fizikus. 1998-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”.

Japán fizikus. 2008-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott szubatomi részecskék CP-szimmetriasértési mechanizmusának felfedezéséért.

Nobel-díjas angol fizikus. Elméleti úton előjelezte a szupravezetés számos új jelenségét.

Német fizikus. 2005-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott "a lézeralapú precíziós spektroszkópia kifejlesztésében való részvételéért".

Amerikai asztrofizikus. 1993-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az első bináris pulzár felfedezéséért.

Brit elméleti fizikus. 1985-ben fizikai Nobel-díjat kapott a kvantumos Hall-effektus felfedezéséért.

Német biokémikus. 1988-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott „a fotoszintézisben jelentős integrál membrán protein kristályszerkezetének meghatározásáért”.

Német fizikus. 1985-ben fizikai Nobel-díjat kapott a kvantumos Hall-effektus felfedezéséért.

Kanadai asztrofizikus. 2015-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „A neutrínóoszcilláció felfedezéséért.

Japán fizikus. 2008-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott szubatomi részecskék CP-szimmetriasértési mechanizmusának felfedezéséért.

Amerikai fizikus. 1996-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a hélium szuperfolyékonyságának felfedezéséért.

Amerikai asztrofizikus, kozmológus. 2006-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért”

Holland fizikus. 1999-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „az elektrogyenge kölcsönhatás kvantumszerkezetének tisztázásáért”.

Amerikai asztrofizikus, kozmológus. 2006-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás feketetest jellegének és anizotrópiájának felfedezéséért”

Német fizikus. 1986-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a pásztázó alagútmikroszkóp feltalálásáért.

Amerikai kémikus. 1989-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a ribonukleinsavak katalitikus tulajdonságainak felfedezéséért.

Izraeli biológus. 2004-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a sejtekben az ubikvitin enzim által mediált fehérjebontás és újrahasznosítás jellemzéséért.

Amerikai kémikus. 1990-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a szerves szintézis elméletének és módszertanának fejlesztéséért”.

Amerikai biokémikus. 2006-ban kémiai Nobel-díjat kapott az eukariótákban a transzkripció molekuláris bázisának kutatásában elért eredményeiért.

Nobel-díjas amerikai fizikus. 1997-ben megosztott Nobel-díjat kapott "az atomok lézerfénnyel történő hűtési és csapdázási módszerének kifejlesztéséért".

Nobel-díjas, kínai származású amerikai fizikus. 1997-ben megosztott Nobel-díjat kapott "az atomok lézerfénnyel történő hűtési és csapdázási módszerének kifejlesztéséért".

Német biokémikus. 1988-ben megosztott kémiai Nobel-díjat kapott „a fotoszintézisben jelentős integrál membrán protein kristályszerkezetének meghatározásáért”.

Olasz fizikus. 2021-ben megosztott Nobel-díjat kapott „a komplex fizikai rendszerek megértéséhez való úttörő hozzájárulásáért”

Amerikai fizikus, molekuláris biológus. 2003-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott a sejtmembránok ioncsatornáival kapcsolatos felfedezéseiért.

Német fizikus. 1998-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”.

Amerikai fizikus. 2004-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az erős kölcsönhatás elméletében fontos szerepet játszó aszimptotikus szabadság felfedezéséért.

Német fizikus. 1987-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott a kerámiák magasabb hőmérsékletű szupravezetésének felfedezéséért.

Amerikai fizikus. 1993-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az első bináris pulzár felfedezéséért.

Amerikai fizikus. 1998-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott „a kvantumfolyékonyság új formájának felfedezéséért, amelynek gerjesztései az elemi töltés tört részét hordozzák”.

Amerikai fizikus. A Bose-Einstein-kondenzátum első előállítóinak egyike.

Amerikai fizikus. 2004-ban megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az erős kölcsönhatás elméletében fontos szerepet játszó aszimptotikus szabadság felfedezéséért.

Német fizikus. 2020-ban megosztott Nobel-díjat kapott "egy galaxisunk középpontjában lévő szupermasszív kompakt objektum felfedezéért"

Az USA-ban élő magyar biokémikus. Az mRNS alapú vakcinatechnológia kidolgozója.

Amerikai biofizikus, neurológus. 2003-ban megosztott kémiai Nobel-díjat kapott sejtmembránok ioncsatornáinak szerkezetével és működésével kapcsolatos munkájáért.

Amerikai fizikus. A Bose-Einstein-kondenzátum első előállítóinak egyike.

Amerikai asztrofizikus. Az egyik legismertebb és legnépszerübb tudományos ismeretterjesztő személyiség az Egyesült Államokban, talán az egész világon.

Amerikai fizikus. A Bose-Einstein-kondenzátum első előállítóinak egyike.