Űrkutatástörténet
Immár 50 éve, az első szputnyik
felbocsátásával (2007. 10. 04.) elkezdődött az "igazi űrkorszak".
Vannak persze "előzmények" amelyek hozzájárultak e nagy lépés megtételéhez.
Egy ilyen "kerek" évforduló okot ad a megemlékezésre. Ezért én is úgy döntöttem, hogy már jóval az említett dátum előtt, egy időrendi táblázatban összefoglalom mindazt, ami lexikonomban az űrkutatással kapcsolatos, egyéb fontos eseményekkel együtt.
Ennél persze sokkal több ismeret járult hozzá közvetlenül, vagy közvetve az űrkutatáshoz és biztosan voltak más fontos események is.
(Az évforduló kapcsán összefoglaltam a közeli és távolabbi jövő lehetőségeit is Az űrkutatás jövője - álmok és lehetőségek címen.)
"Előzmények" |
|
Dátum | Esemény (felfedező, jelenség, égitest, eszköz) |
i.e. kb. 320-250 | Arisztarkhosz felveti a heliocentrikus világképet. |
i.e. 235 | Eratoszthenész görög csillagász, költő és filológus, az alexandriai könyvtár vezetője; két eltérő földrajzi szélesség déli árnyékából kiszámította a Föld kerületét. |
0030 | Sztrabón felvetése szerint a Föld olyan nagy, hogy még ismeretlen kontinensek is lehetnek rajta. |
0140 | Ptolemaiosz összefoglalja az ókori világ minden csillagászati ismeretét Almagestet című munkájában. |
1086 | Kínai csillagászok feljegyeznek egy szupernova robbanást a Taurusz csillagképben, aminek helyén ma a Rák köd látható. |
1543 | Kopernikusz lefekteti a modern csillagászat alapjait - a bolygók keringenek a Nap körül és forognak. |
1608 | A holland Hans Lippershey megépíti az első lencsés távcsövet. |
1609 | Galilei saját távcsövével megfigyeli a napfoltokat, a Jupiter holdjait és a Tejút csillagait. |
1609 | Kepler leírja a bolygómozgás törvényeit. |
1655 | Huygens felfedezi a Szaturnusz legnagyobb holdját a Titánt. |
1668 | Huygens elkészíti az első tükrös távcsövet. |
1684 | Isaac Newton angol tudós megalkotja a gravitációs törvényt. |
1781 | Herschel német származású angol csillagász felfedezi az Uránuszt. |
1795 | Lalande francia csillagász felfedezi a Neptunuszt, de megfigyelési hibának gondolja. |
1798 | Cavendish igazolja a tömegvonzást és megméri nagyságát. |
1903 | Ciolkovszkij rakétát tervez. |
1924 | Bebizonyosodik, hogy nem a mi tejútunk az egyetlen galaxis, hanem milliárdnyi létezik még a világegyetemben. |
1926 | Robert Goddard amerikai mérnök felbocsátja az első folyékony üzemanyagú rakétát. |
1937 | Grobe Reber megépíti az első rádióteleszkópot. |
1946 | Bay Zoltán munkatársaival radarhullámokat küld a Holdra és észleli visszaverődésüket. |
Űrkutatás - az első Szputnyiktól napjainkig... |
|
Dátum | Esemény (űreszköz, űrhajós, égitest) |
1957. 10. 04. | Föld körüli pályára áll az első műhold a szovjet Szputnyik-1. |
1957. 11. 03. | Föld körüli pályára áll a Szputnyik-2, amelyen az első űrbe juttatott élőlény, Lajka kutya is utazik. |
1958. 01. 31. | Föld körüli pályára állítják az első amerikai műholdat az Explorer-1-et. |
1958. 10. 01. | Megalakul a NASA. |
1958. 12. 18. | Az amerikai SCORE műhold két hétig magnóról sugároz jeleket a Földre. |
1959. 01. 02. | Elindul az első holdszonda a szovjet Luna-1, amely az első mesterséges bolygóvá válik, és mindössze 6000km-rel kerüli el a a Holdat. |
1959. 02. 28. | Megkezdi keringését az első poláris pályán keringő műhold, az amerikai Discoverer-1 |
1959. 03. 05. | A Pioneer-4, az első amerikai űrszonda, amely elrepül a Hold mellett, és műbolygó lesz. |
1959. 09. 14. | Az első holdszonda a szovjet Luna-2 eléri a Hold felszínét (két napos útja után becsapódik). |
1959. 10. 04. | A szovjet Luna-3 holdszonda lefényképezi a Hold túlsó oldalát. |
1960 | Felfedezik a kvazárokat. |
1960. 04. 01. | Pályára áll az első meteorológiai műhold, az amerikai Tiros-1. |
1960 | Az Egyesült Államok Föld körüli pályára állítja az Echo-1-et, az első - passzív - távközlési műholdat. |
1961. 02. 12. | Elindul a szovjet Venyera-1 az első Vénusz-szonda, a Földtől 23 millió km távolságban megszakad vele a rádiókapcsolat . |
1961. 04. 12. | Jurij Gagarin szovjet űrhajós az első emberként 108 percet tölt a világűrben a Vosztok-1 űrhajón. |
1961. 05. 05. | Az amerikai Alan Shepard negyedórás, parabolapályán történő repülést, hajt végre a Mercury MR-3 űrhajósaként. |
1961. 08. 06. | German Tyitov a Vosztok-2 űrhajósa, az első aki 1 napnál többet tartózkodik a világűrben . |
1961. 12. 12. | Az Egyesült Államok a Discoverer-36-tal együtt Föld körüli pályára állítja az első rádióamatőr műholdat, az Oscar-1-et . |
1962. 02. 20. | John Glenn az első amerikai űrhajós, a Mercury MA-6 fedélzetén háromszor megkerüli a Földet . |
1962. 07. 10. | Az Egyesült Államok Földkörüli pályára állítja az első távközlési műholdat, a Telstar-1-et. |
1962. 08. 14. | Először közelíti meg egymást két űrhajó, a szovjet Vosztok-3 és Vosztok-4. |
1962. 11. 01. | Elindul az első Mars-szonda a szovjet Marsz-1 amellyel megszakad a rádiókapcsolat . |
1962. 12. 14. | A Mariner-2 amerikai űrszonda méréseket továbbít a Vénusz közeléből, az első űreszköz egy másik bolygó közvetlen közelében. |
1963. 06. 16. | Az első női űrhajós Valentyina Tyereskova 3 napig kering a Föld körül a Vosztok-6 fedélzetén. |
1963. 11. 01. | Pályára áll az első manőverező műhold, a szovjet Poljot-1. |
1963. 12. 13. | Pályára áll az első szovjet meteorológiai műhold, a Kozmosz-23. |
1964. 07. 28. | Az amerikai Ranger-7 űrszonda a Földre küldi az első Hold-közeli képeket. |
1964. 09. 05. | Pályára áll az első geofizikai műhold, az amerikai OGO-1. |
1964. 10. 12. | Pályára áll az első többszemélyes űrhajó, a szovjet Voszhod. |
1964. 11. 30. | Felbocsátják az első plazmahajtóművel felszerelt űrszondát a szovjet Zond-2-t . |
1965. 11. 30. | Leonov szovjet űrhajós végrehajtja az első űrsétát a Voszhod-2 űrhajóról. |
1965. 12. 15. | Két amerikai űrhajó, a Gemini-6 és Gemini-7 másfél méternyire közelíti meg egymást. |
1965. 12. 16. | Napkörüli pályára áll az első napszélkutató űrszonda az amerikai Pioneer-6. |
1966. 02. 03. | A Luna-9 szovjet holdszonda, végrehajtja az első sima leszállást a Holdon és helyszíni panoráma-felvételeket közvetít. |
1966. 04. 03. | A Luna-10 szovjet holdszonda, pályára áll Hold körül, első műholdjaként. |
1966. 08. 14. | Az amerikai Lunar Orbiter -1 holdszonda, pályára áll Hold körül és több mint 5 millió négyzetkilométernyi területet fényképez le. |
1967 | Cambrigei csillagászok felfedezik a pulzárokat. |
1968. 09. 21. | A szovjet Zond-5 holdszondán, először jutnak élőlények a Hold közelébe. |
1968. 09. 21. | Az amerikai Apollo-8 űrhajó legénységével tízszer megkerüli a Holdat. |
1969. 07. 20. | Neil Armstrong amerikai űrhajós elsőként lép a Hold felszínére. |
1970. 09. 24. | A szovjet Luna-2 űrszonda talajmintát hoz a Holdról. |
1970. 11. 17. | A szovjet Lunahod-1 űrszonda kerekeken gördülő egysége 11 hónapig végez méréseket Hold felszínén. |
1970. 12. 15. | A szovjet Venyera-7 űrszonda elsőként száll le a Vénusz felszínén és mérési adatokat küld a Földre. |
1971. 04. 19. | Pályára áll az első űrállomás, a szovjet Szaljut-1. |
1971. 07. 31. | Az amerikai Apollo-15 űrhajó holdkompja magával viszi az első holdautót amely 28 km-t tesz meg a Holdon. |
1971. 11. 14. | Az amerikai Mariner-9 űrszonda pályára áll a Mars első műholdjaként. |
1972. 03. 03. | Elindul az amerikai Pioneer-10 űrszonda elindul a nagybolygók felé. |
1972. 04. 07. | A szovjet Interkozmosz-6 Föld körüli pályára állítja és vissza is hozza az első magyar kozmikus berendezést, a Tánya nevű meteoritcsapdát. |
1972. 07. 23. | Pályára áll az első erőforrás-kutató műhold, az amerikai Landsat-1. |
1972. 12. 19. | Az amerikai Apollo-17 űrhajó földetérésével véget ér az Apollo-program. |
1973. 05. 14. | Pályára áll az első nagyméretű űrállomás, az amerikai Skylab. |
1973. 12. 04. | Az amerikai Pioneer-10 űrszonda elsőként közelíti meg a Jupitert. |
1974. 02. 05. | Az amerikai Mariner-10 űrszonda elsőként készít közelfelvételeket a Vénusz-ról és a Merkurról. |
1974. 04. 15. | Megalakul az ESA. |
1974. 12. 10. | Elindul a német - amerikai közös Napkutató szonda a Helios-1. |
1975. 07. 17. | Az első szovjet - amerikai közös űrrepülés a Szojuz-Apolló program keretében.. |
1975. 10. 22. | A szovjet Venyera- 9 pályára áll a Vénusz első műholdjaként, leszálló egysége pedig képeket küld a felszínről. |
1976. 07. 20. | Az amerikai Viking űrszondák leszállnak a Marsra, felszíni panorámaképeket készítenek és talajanalízist végeznek . |
1977. 08. 20. | Az amerikai Voyager-2 űrszonda elindul a nagybolygók felé. |
1977 | Pályára állítják a szovjet Szaljut-6 űrállomást. |
1978. 12. 04. | Pályára áll a Vénusz körül az első "radarmegfigyelő" az amerikai Pioneer Venus-1 űrszonda. |
1979. 03. 05. | Az amerikai Voyager-1 elkészíti az első közelfelvételeket a Galilei-holdakról, felfedezi a Jupiter gyűrűjét és az Io vulkánjait. |
1979. 09. 01. | Az amerikai Pioneer-11 elsőként közelíti meg a Szaturnuszt és képeket küld róla. |
1980. 05. 26 | Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan startol a Szaljut-6 űrállomásra, ahol egy hetet tölt. |
1980. 11. 12. | A két Voyager-1 szonda elkészíti a Szaturnusz holdjairól az első közelképeket. |
1981. 04. 12. | Elindul az első többször felhasználható űreszköz a Columbia űrrepülőgép. |
1981. 08. 26. | Az amerikai Voyager-2 elhalad a Szaturnusz közelében. |
1982. 03. 01. | A szovjet Venyera-13 elkészíti az első talajelemzést és részletes képeket a Vénuszon. |
1983 | Az amerikai Pioneer-10 elhagyja a bolygórendszert. |
1983. 04. 04. | Első útjára indul a Challenger űrrepülőgép. |
1983. 10. 16. | A szovjet Venyera-15 és Venyera-16 elkezdi a Vénusz északi féltekéjének részletes radaros feltérképezését. |
1984. 04. 11. | Az amerikai Challenger űrrepülőgép űrhajósai elvégzik az első űrbéli javítást az SMM műholdon. |
1985. 01. 07. | Elindulnak a szovjet Vega űrszondák a Halley-üstökössel való találkozásra és a Vénuszhoz. |
1985. 06. 11. | Megérkezik a szovjet Vega -1 a Vénusz felszínére. |
1986. 01. 24. | A Voyager-2 szonda elrepül az Uránusz mellett és új holdakat fedez fel. |
1986. 01. 27. | Az amerikai Challenger űrrepülőgép műszaki hiba miatt a felszállásnál felrobban. |
1986. 01. 27. | Felbocsátják a MIR szovjet űrállomás fő egységét. |
1986. 03. 14. | Az ESA Giotto szondája elhalad a Halley-üstökös mellett. |
1987 | Szupernóva robbanást figyelnek meg a Nagy-Magellán felhőben - 160.000 fényévnyire. |
1987. 05. 15. | A szovjet Enyergija óriásrakéta első indítása. |
1988. 09. 29. | A NASA felfüggeszti az űrrepülőgép programot a Challenger katasztrófája után |
1988. 07. 15. | Febocsátják az első Ariane-4 rakétát. |
1989. 05. 04. | Az első űrszonda (Magellan) indítás űrrepülőgépről. |
1989. 08. 25. | A Voyager-2 szonda elrepül az Neptunusz mellett és új holdakat fedez fel. |
1990. 04. 25. | Pályára állítják a Hubble űrtávcsövet. |
1990. 08. 10. | Vénusz körüli pályára áll az amerikai Magellán szonda és megkezdi radarral történő feltérképezését. |
1990. 10. 06. | Egy űrrepülőgépről indítják el az ESA Ulysses nevű Napkutató szondáját, amely elrepül pólusai felett. |
1991. 10. 29. | Az amerikai Galileo űrszonda megközelíti a Gaspra kisbolygót és elsőként készít közelképeket. |
1993. 08. 28. | Az amerikai Galileo űrszonda megközelíti a Ida kisbolygót és elsőként készít közelképeket. Felfedezi holdját a Dactyl-t. |
1994. 03. 02. | Felbocsátják a Koronasz-1 Napkutató szondát. |
1995. 12. 02. | Felbocsátják a SOHO Napkutató szondát a Nap-Föld rendszer 2. Lagrange-pontjába |
1995. 12. 08. | Először csatlakozik űrrepülőgép a MIR űrállomáshoz. |
1995. 08. 28. | Az amerikai Galileo űrszonda légkörkutató egysége belép a Jupiter légkörébe, a főegység pedig első műholdja lesz. |
1996. 02. 17. | Elindul a NEAR űrszonda fő célja az Eros kisbolygó felé. |
1996. 06. 27. | Elindul a NEAR űrszonda 1200 kilométernyire halad el a Mathilde kisbolygó felé. |
1996. 11. 06. | Elindul az USA új Marsszondája a Mars Global Surveyor. |
1996. 12. 04. | Elindul az első mobil robot, a NASA Pathfinder projektjének keretében a Marsra küldött Mars Sojourner. |
1997. 07. 07. | Két új Uránusz holdat fedeznek fel. |
1997. 10. 17. | Elindul a Cassini-Huygens a NASA és az ESA közös űrszondája, a Szaturnusz felé. |
1997. 12. 07. | Az amerikai Galileo űrszonda megkezdi kiterjesztett küldetését. Vizsgálja a Jupiter légkörét, az Europa jeges kérgét és az Io vulkánjait. |
1998. 01. 06. | Felbocsátják az amerikai Lunar Prospector holdszondát. Célja a Hold vizsgálata (talajösszetétel, mágneses tér, gravitációs jellemzők, vízkutatás). |
1998. 02. 17. | Az amerikai Voyager-1 ettől a naptól a legtávolabbi ember által készített szerkezet. A távolsága ekkor kb. 10,4 milliárd km. |
1998. 03. 05. | Az amerikai Lunar Prospector vizet talál a Holdon. |
1998. 03. 05. | Az ESA Infravörös Űrobszervatóriuma (Infrared Space Observatory, ISO) vizet talál a Titánon. |
1998. 06. 01. | Útnak indul a NASA Deep Space 1 űrszondája. |
1998. 11. 20. | Útnak indul az ISS, Nemzetközi Űrállomás első modulja (Zaria). |
1998. 12. 04. | Útnak indul az ISS, Nemzetközi Űrállomás Unity Node (Node-I) összekötő eleme. |
1998. 12. 11. | Útnak indul a Mars Surveyor '98 keringő egysége. |
1999. 01. 03. | Felbocsátják a Mars Polar Lander űrszondát. |
1999. 01. 03. | Elindul a Stardust űrszonda. Célja a Wild 2 üstökös és a Holdon túli anyag Földre juttatása. |
1999. 07. 23. | Felbocsátják az amerikai Chandra röntgenteleszkópot. |
1999. 08. 28. | Földetér a Szojuz-TM29 orosz űrhajó, fedélzetén a MIR űrállomás utolsó legénységével. |
1999. 09. 23. | Marskörüli pályára álla Mars Surveyor '98 keringő egysége és elkezdi a térképezést. |
1999. 11. 18. | Az ISS, Nemzetközi Űrállomás szerviz modulja útnak indul Bajkonurból. |
1999. 12. 18. | Felbocsátják a Terra nevű Földünket vizsgáló műholdat. |
2000.. 01. 07. | Befejezték Mars Polar Lander űrszondával a kapcslat helyreállítására irányuló kísérletezést. |
2000. 02. 17. | Az amerikai NEAR űrszonda pályára állt az Eros kisbolygó körül. |
2000. 02. 23. | Az amerikai Terra műhold végleges pályára áll a Föld körül és elkezdi az adatok továbbítását. |
2000. 03. 30. | Újra fogadott űrhajósokat a MIR űrállomás, hogy kijavítsák a szivárgásokat. |
2000. 10. 31. | Megérkezik az ISS, Nemzetközi Űrállomás első személyzete az orosz Szojuz TM-31 űrhajóval. |
2000. 07. 28. | A NASA Deep Space 1 űrszondája közelképet készít a West-Kohoutek-Ikemura üstökösről és méréseket végez. |
2001. 03. 23. | A MIR űrállomás megsemmisül a Föld légkörlében a Csendes óceán fölött. |
2001. 08. 08. | A NASA Genesis űrszondája elindul a Nap-Föld rendszer 1. Lagrange-pontjába, hogy napszél mintát gyűjtsön. |
2002. 02. 19. | A NASA Mars Odyssey űrszondája pályára áll a Mars körül és megkezdi hőemissziós vizsgálatát. |
2003. 02. 01. | Felrobban Columbia űrrepülőgép megölve 7 űrhajósát. |
2003. 10. 15. | Elindul az első kínai űrhajó a Shenzhou-5, egy űrhajóssal a fedélzetén. |
2003. 12. 25. | Pályára áll a Mars körül a Mars Express. Leszálló egysége a Baegle 2 a felszínbe csapódik. |
2004. 03. 02. | Útjára indul az ESA Rosetta űrszondája. Végcélját 2014-ben éri el, amikor Philae nevű leszállóegysége landol a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínén. |
2004. 07. 28. | A NASA Stardust űrszondája berepült a Wild-2 üstökös kómájába, hogy anyagmintát vegyen. |
2004. 05. 18. | A Cassini-Huygens űrszonda megérkezik a Szaturnusz rendszerébe. |
2004. 08. 03. | Fellövik a Messenger űrszondát, amely a Merkurhoz indul. |
2004. nov. | Megérkezik az ISS, Nemzetközi Űrállomás utolsó eleme. |
2004. 11. 15. | Az európai SMART-1 űrszonda pályára állt a Hold körül. |
2005. 01. 14. | A Huygens űrszonda leszáll a Titánon. |
2005. 05. 25. | Fellőtték az első napvitorlást egy orosz tengeralattjáróról. A kilövés sikertelen volt. |
2005. 06. 21. | A Voyager-1, első ember alkotta eszközként, elérte Naprendszer határát. (14 milliárd kilométerre távolodott.) |
2005. 07. 04. | A NASA Deep Impact űrszondájának "lövedéke" becsapódott a Tempel 1 üstökösbe. |
2005. 09. 01. | A SOHO Napkutató szonda megörökítette az üstökösét. |
2006. 01. 19. | A Stardust űrszonda visszatér a Wild 2 üstökös anyagából gyűjtött mintával. |
2006. 01. 19. | Elindul a New Horizons űrszonda a Plútó felé. |
2006. 04. 06. | Elindult a NASA, a Boeing és az USAF által fejlesztett X-37 automatikus űrrepülőgép. |
2006. 04. 12. | Az európai Venus Express űrszonda> pályára állt a Vénusz körül. |
2006. 09. 03. | Az európai SMART-1 űrszonda a tervek szerint becsapódott a Holdba. |
2007. 02. 17. | Egy Delta 2-hordozórakétán startolt a THEMIS-műholdrendszer 5 tagja. Célja az űr-időjárási folyamatok, ezen belül mágneses szubviharok vizsgálata. |
2007. 02. 22. | Föld körüli pályára állt az öt tagból álló THEMIS műholdflotta, mely az űr-időjárás megfigyelését végzi majd. |
2007. 03. 01. | A New Horizons űrszonda elhaladt a Jupiter mellett. |
2007. 05. 23. | Víznyomokat talált a Spirit marsjáró a Marson. |
2007. 07. 23. | A Cassini űrszonda a Szaturnusz újabb holdját fedezte fel. |
2007. 08. 04. | Útnak indul a Phoenix szonda a Marsra. |
2007. 09. 27. | Fellőtték a Dawn űrszondát, amely meglátogatja majd a két legnagyobb kisbolygót a Cerest és a Vestát. |
2007. 10. 24. | Fellőtték a Csang'e-1, holdszondát. November 5-én a Hold körüli poláris pályára állt. |
2007. 12. 12. | A Voyager-2 űrszonda elhagyja a Naprendszer belső határát. |
2008. 01. 14. | A Messenger űrszondát először közelít a Merkurhoz. |
2008. 02. 13. | Elindul a Columbus mudul az ISS, Nemzetközi Űrállomáshoz. |
2008. 03. 09. | Elindul az első európai automata teherűrhajó a Jules Verne. |
2008. 04. 03. | Dokkolt az ISS, Nemzetközi Űrállomáson a Jules Verne. |
2008. 05. 26. | Sikeresem landolt a NASA Phoenix szondája a Mars sarkvidékén. Víz és élet nyomai után kutat. |
2008. 06. 09 | Üzemkész az ISS, Nemzetközi Űrállomás egyik legnagyobb modulja, a japán Kibo-rendszer legnagyobb egysége. |
2008. 06. 11. | Elindult GLAST (Gamma-ray Large Area Space Telescope - "nagy égterületet lefedő gamma-űrteleszkóp"), amely a nagyenergiájú csillagászati jelenségeket vizsgáló eddigi legérzékenyebb berendezés. |
2008. 09. 05. | A Rosetta űrszonda a terveknek megfelelően 800 kilométer távolságban elhaladt a Steins kisbolygó mellett. |
2008. 09. 27. | Űrsétát tett Csaj Cse-kang, az első kínai űrhajós, aki kilépett a világűrbe. |
2008. 10. 22. | Útnak indult az 1400 kilogrammos Csandrajaan-1, az első indiai holdszonda. A tervek szerint 5 nap múlva éri el a Holdat. |
2008. 11. 14. | Landolt a Holdon a Csandrajaan-1 az első indiai holdszonda. |
2008. 11. 27. | A Hold körül keringő Chang'e-1 kínai űrszonda elkészítette az égitest felszínének eddigi legrészletesebb, 38 millió négyzetkilométert lefedő térképét. |
2009. 03. 04. | A Cassini űrszonda egy mindössze fél kilométer átmérőjű apró holdat fedezett fel a Szaturnusz gyűrűjében. |
2009. 03. 07. | Föld körüli pályára állt a Kepler űrteleszkóp. |
2009. 03. 22. | Kinyitották az utolsó napelemtáblát az ISS, Nemzetközi Űrállomás>on. |
2009. 05. 14. | Két új űrtávcsövet indított útnak az ESA egy Ariane rakétával. A Herschel- és a Planck-űrtávcsövekkel az L4-es Lagrange-pont közelében viszgálják majd az Univerzumot infravörös illetve mikrohullámú tartományban. |
2010. 05. 20. | Felbocsátották az Akacuki-űrszondát a Vénusz tanulmányozására. |
2010. 12. 08. | A Space-X cég terveinek megfelelően felbocsátották a Dragon űrhajót még emberek nélkül egy Falcon hordozórakétával. Az űrrepülőgépek nyugdíjazása után kulcsszerepet játszhat az (ISS, Nemzetközi Űrállomás) legénységgel való ellátásában. |
2011. 07. 08. | Elindult utolsó útjára az Atlantis űrrepülőgép. Ezzel lezárult az űrrepülőgép-korszak. |
2011. 07. 16. | A Dawn űrszonda pályára állt a Ceres kisbolygó körül. |
2011. 08. 05. | A Juno űrszonda elindul a Jupiter felé. |
2011. 09. 10. | Felbocsátották a GRAIL-A és GRAIL-B űrszondát a Hold belső szerkezetének vizsgálatára. |
2011. 11. 26. | Az MSL (Mars Science Laboratory), Curiosity elindult a Mars felé. |
2012. 02. 13. | Elindult a Masat-1 az első teljesen magyar fejlesztésű műhold. |
2012. 05. 22. | A SpaceX Dragon űrhajó sikeres, emberek nélküli startja. |
2012. 08. 06. | Az MSL (Mars Science Laboratory), Curiosity sikeresen leszállt a Marson és megkezdte munkáját. |
2013. 09. 07. |
Felboccsátották a NASA LADEE űrszondát, amely Hold körüli pályán keringve vizsgálja annak nagyon ritka légkörét. |
2013. 12. 19. |
Felboccsátották a ESA GAIA űrtávcsövet, amely a Nap-Föld rendszer 2. Lagrange-pontjában keringve katalogizálja a tejútrendszer csillagait. |
2014. 04. 03. |
Az ESA Sentinel-1A műholdját Szojuz hordozórakétával 693 km magas, napszinkron Föld körüli pályára állították. |
2014. 11. 12. | Az ESA Rosetta űrszondájának Philae nevű leszállóegysége leszállt a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökös felszínére. |
2014. 12. 05. | A NASA fejlesztés alatti Orion űrhajójának első sikeres tesztjére került sor. Felbocsátották és landolt a tengeren, emberek nélkül. |
2014. dec. | Elindul a Hajabusza-2 japán űrszonda a 162173 Ryugu aszteroidához. |
2015. 03. 06. | A Dawn űrszonda pályára állt a Ceresz törpebolygó körül. |
2015. 03. 06. | Az Exomars űrszonda indulása a Mars bolygóhoz. |
2015. 12. 07. | A japán Akacuki-űrszondát sikerült pályára állítani a Vénusz körül. |
2016. 07. 14. | A New Horizons űrszonda a Plútó közelébe ér. |
2016. 06. 04. | A Juno űrszonda megérkezett a Jupiter hez és több, mint fél órás hajtóműves fékezés után elnyújtott poláris pályára állt. |
2016. 09. 09. | A NASA egy Atlas V 411 hordozórakétával felbocsátotta az OSIRIS-REx űrszondát, ami a101955 Bennu, a Földre veszélyes kisbolygó vizsgálatára indul. |
2016. 10. 16. | Az Exomars űrszonda TGO egysége pályára áll a Mars körül. A leszálló egység összerörik a talajraéréskor. |
2017. 09. 15. | A Cassini űrszondát a Szaturnusz légkörébe irányították és megsemmisült.. |
2018. 12. 03. | Az OSIRIS-REx űrszonda, megközelítette a101955 Bennu, a Földre veszélyes kisbolygót. |
2018. 04. 18. | Egy Falcon 9 hordozórakétával felbocsátották a NASA Explorer program új, exobolygókat kereső, TESS űrtávcsövét. |
2018. 05.05. | Elindult a Mars felé a NASA InSight űrszondája. |
2018. 08. 12. | A NASA egy Delta IV Heavy hordozórakétával felbocsátotta az Parker Solar Probe űrszondát, ami minden eddiginél közelebbről viszgálja majd a Napot. |
2018. 09. 26. | Sikeresen landolt a Marson felé a NASA InSight űrszondája. |
2018. 12. 08. | Elindult a Hold felé egy Hosszú menetelés-3 B hordozórakétával a kínai Csang'o-4 holdszonda. |
2018. 12. 03. | Az OSIRIS-REx űrszonda, megközelítette a101955 Bennu, a Földre veszélyes kisbolygót. |
2019. 01. 01. | A New Horizons űrszonda elrepült az eddig vizsgált legtávolabbi égtest, a 2014 MU69 jelű, nem hivatalosan Ultima Thule nevű aszteroida mellett 3540 kilométerre. |
2019. 01. 01. | Az OSIRIS-REx űrszonda, pályára állt a101955 Bennu, a Földre veszélyes kisbolygó körül. |
2019. 01. 03. | A kínai Csang'o-4 holdszonda landolt a Hold túlsó oldalán. |
2019. 02. 22. | A Hajabusza-2 japán űrszonda sikeresen leszállt a 162173 Ryugu aszteroidán és talajmintát vett. |
2019. 12. 06. | Elindult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elektroszmogot mérő SMOG-P űrszondája. |
2019. 12. 06. | Elindult az ATL Kft. és a H-ION Kft. EU és állami támogatással fejlesztett ATL-1 űrszondája. |
2019. 12. 18. | Felbocsátották az ESA CHEOPS-űrtávcsövét. |
2020. 01. 29. | Kinyitották az ESA CHEOPS-űrtávcsövének fedelét. |
2020. 02. 10. | Az ESA felbocsátotta a Solar Orbiter Napkutató űrszondát. |
2020. 05. 30. | A Space-X cég Dragon űrhajója 2020. május 30-án indult először két űrhajóssal elindult az ISS, Nemzetközi Űrállomásra . |
2020. 07. 30. | Elindul a NASA Perseverance járműve a Mars felszínének tanulmányozására. |
2020. 11. 23. | Elindult a Hold felé egy Hosszú menetelés-5 hordozórakétával a kínai Csang'o-5 holdszonda. |
2020. 12. 06. | A Hajabusza-2 japán űrszonda sikeresen földetért a 162173 Ryugu aszteroidán vett talajmintával. |
2020. 12. 16. | Belső-Mongóliában földet ér holdtalajmintákkal a kínai Csang'o-5 holdszonda leszállóegysége. |
2021. 02. 18. | A NASA Perseverance járműve sikeresen leszállt a MarsJezero kráterében. |
2021. 03. 21. | Elindult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elektroszmogot mérő SMOG-1 űrszondája. |
2021. 04. 29. | Felbocsátják a Tiangong kínai űrállomásTiangong kínai űrállomás első modulját egy Hosszú menetelés hordozórakétával. |
2021. 04. 19. | A NASA Perseverance jármű Ingenuity nevű kísérleti helikoptere végrehajtotta első repülését a Marson. |
2021. 10. 16. | Felbocsátották a A NASA Lucy űrszondáját ami a tervek szerint több kisbolygót tanulmányoz majd. |
2021. 12. 25. | Felbocsátották a NASA, ESA és a Kanadai Űrügynökség által épített James Webb űrtávcsövet. |
2022. 06. 28. | Felbocsátották a NASA CAPSTONEa12 egységből álló Hold körüli pályán keringő CubeSat űrszondát. |
2023. 07. 02. | Felbocsátották az ESA sötét anyagot és sötét energiát kutató Euclid űrszondáját . |
2023. 08. 23. | Sikeresen landolt a Hold déli pólusának közelében a Csandraján-3 indiai űrszonda. |
2023. 08. 23. | Elindult a Napot kutató Aditja-L1 indiai űrszonda. |