A világ és a vége

Tegnap két csinos fiatal hölgy csengetett be és a világvégéről akartak volna beszélni.
Ismerve az ilyen mélyen vallásos hitterjesztőket nem elegyedtem szóba velük a témában, viszont úgy döntöttem beszállok a "világvégebizniszbe".

Mindjárt meg is próbáltam anyagot gyűjteni az internetről, de eléggé visszarettentem, mert a világvége címszóra 883.000 találatot produkált a gugli (0,12 másodperc alatt.)

Úgy döntöttem megpróbálom saját magam körüljárni a témát és csak a legszükségesebb esetben próbálkozom az internettel.

Először is azt kellene szerintem definiálni mit értünk világ alatt.

Lexikonomnak "A világ működése" címet adtam. Én az Univerzumot tekintem világnak ebben az értelemben.
Jelenlegi ismereteink szerint az általunk jelenleg ismert Univerzum mintegy 13,7 milliárd éve kezdett kialakulni egy magyarul ősrobbanásként (idegenül Big Bang) emlegetett eseménnyel.

Arról hogy ennek a Világegyetemnek (Univerzumnak) lesz-e vége, ha igen mikor és milyen módon, megoszlanak a vélemények. Jelenleg úgy tűnik nem, csak a formája változik majd, egyre nagyobb és egyre hidegebb lesz, gyorsuló ütemben tágul.

Az általam eddig hallott világvégejóslatok alapján úgy tűnik a "világvégebizniszben" világ alatt nem ezt értik. Inkább a Föld vagy még inkább a földi élővilág és azon belül is elsősorban az emberiség, az emberi civilizáció esetleges pusztulását tekintik világvégének.

Nézzük akkor a Föld sorsát, "végét".

Földünk a Naprendszer többi tagjával együtt született de, hamarabb hal meg, mint a tőlünk távolabb keringők.
Napunk még sok milliárd év múlva éri el a vörös óriás állapotot. Napszél formájában mostani tömegének 67 százalékát elveszti, mérete viszont a mostaninak 256-szorosa lesz.

Vörös óriás Napunk felkelte a felperzselt Földön - B. Jacobs fantázia képe

A felfúvódási folyamat első részében (csillagászati léptékben számolva) nagyon gyorsan, kb. 5 millió év alatt kitölti a Merkúr pályájáig terjedő térrészt. Vagyis a bolygók közül a Merkúr lesz a legrövidebb életű.
Később aztán a Vénuszt is elnyeli.

Mire a Nap eléri a vörös óriás állapotot, a csökkenő tömegvonzás miatt a Föld már 1,5 csillagászati egységre lesz a középpontjától. A Nap légkörének sűrűbb gázaiban mozogva, impulzusnyomaték-vesztés miatt Földünk a Nap felé spirális pályán mozogva megkezdi utolsó keringéseit a megsemmisülés felé...

Ez az "esemény" tehát a Föld teljes "fizikai" megsemmisülését jelenti majd, de fentebb láthattuk, hogy ez csak néhány milliárd év múlva következik be. Vagyis a "világvégebizniszben" ez sem játszik szerepet.

Előtte azonban már sokkal hamarabb, kipusztul az élet, elpárolognak az óceánok és minden felperzselődik, de addig van még bőven időnk, tehát ez sem számít igaz "világvégeügynek".

A"világvégebizniszhez" olyan események szükségesek, amik bármikor, akár holnap bekövetkezhetnek, mert ezektől lehet rettegni. Lehet róla filmeket készíteni és időnként be lehet jelenteni, hogy ekkor és ekkor következik majd be.

Az ilyen időpontokra általában valami szép kerek évszám a legalkalmasabb. Legutóbb pl. az ezredfordulón nem következett be a megjósolt világvége. Pedig szinte előttem volt, amint a vasárnap-hétfő vonalon bemutatják az újévköszöntő ünnepséggel egy időben az ottani világvégét és aztán óránként a többi időzónában is. Mindenütt lesz egy helyi világvége, amit a műholdas TV-közvetítés jóvoltából az egész világon láthatnak, és mindenki alig várja, hogy odaérjen.

Nézzük meg azért kicsit komolyabban a lehetséges okokat.

- "Nagyobbacska" (néhány kilométer átmérőjű) kisbolygó becsapódására volt már példa a földtörténet során. Egy ilyen intézte el 65 millió éve a dínókat. (Ugyanakkor az ember léte pont ennek köszönhető! Nélküle talán még mindig a dínók uralnák a Földet.)

Egy ilyen becsapódás 24 órán belül kipusztítaná szinte a teljes szárazföldi élővilágot. Minden, a felszínen tartózkodó élőlény elpusztulna, beleértve persze az embereket is.
Átszakítaná a földkérget és hatalmas mennyiségű folyékony kőzetet vetnek ki nagy magasságba. Onnan visszahullva, a még mindig forró kőzetek, mindent felgyújtanának. Az élőlények pusztulását azonban közvetlenül az a forró "kőzetpára" okozná, ami "forró fuvallatként" végigperzselné a teljes földfelszínt. A magas légkörbe jutó hatalmas mennyiségű por hosszú ideig tartó lehűlést okozna.
Földalatti üregben, barlangban, pincében, óvóhelyen túlélhető lenne, de nem biztos, hogy a túlélők járnának jól. Azokra ugyanis éhhalál, egymás kiirtása várna.
A földi élővilág csak hosszú idő múlva térne magához és az újabb evolúciós folyamatban bizonyára egészen más élővilág alakulna ki. (Hacsak a megmaradó emberekből újraéledő civilizáció nem akadályozná meg azt.)

- Egy úgynevezett szupervulkán hatalmas mennyiségű port, gázokat juttatna a légkör olyan magasságú rétegeibe, ahonnan azok nagyon nehezen ürülnének ki.
Először a por miatt erősen lecsökkenne a felszínt érő napsugárzás.
Csökkenne a hőmérséklet.
A növények jelentős része kipusztulhatna, vagy legalább is erősen csökkenne a termés.
Nagyon sokan éhen halnának.
A por kihullása után viszont a felmelegedett felső légkör és a megnövekedett üvegházhatás miatt erőteljes, hirtelen felmelegedés történne, ami szintén termésproblémákat okozna.

Egy ilyen lehetséges szupervulkánnak tartják az USA-ban a Yellowstone park térségét.

- Ha a "közelünkben" (30-40 fényévnyire) történne egy szupernóva-robbanás az veszélyeztetné a földi életet. A kozmikus csillagkatasztrófa hatása hosszú évekre nyúlna. A kozmikus sugárzás megnövekedése miatt az ózonréteg vastagsága csökkenne, és emiatt az UV-sugárzás jobban érné a felszínt. A földi légkör oxigén és nitrogénatomjainak egy része egyesülne, és az így létrejövő nitrogénoxid elnyelné a látható fény egy részét. Ennek következtében a kezdeti hőmérséklet-emelkedés megszűnne, sőt lehűlés következne be, ami után a csapadék is csökkenne. A mutációk bizonyosan megnövekednének.
Egy ilyen robbanás során a csillag rövid idő alatt annyi energiát sugároz, mint Napunk a teljes élettartama során.
A tőlünk 6.500 fényévnyire található Rák-köd helyén lévő szupernóva robbanását 1054-ben figyelték meg kínai és arab csillagászok. A nappali égen is látható volt 23 napig.

Szerencsére nincsen a közelünkben olyan csillag, amely várhatóan szupernóvaként végzi.
Az egyik, hamarosan szupernóvává váló "jelölt" a Betelgeuse (alfa Orionis) távolsága 660 fényév.

- Mi magunk is okozhatunk világvégét egy nukleáris háborúval.
Ha valamilyen hülye ok miatt kitörne egy globális atomháború az közvetlenül és közvetve egyaránt százmilliók halálát és talán az egész civilizációnk pusztulását okozhatná.

A legnagyobb problémát talán a "másodlagos hatás", az úgynevezett "atomtél" okozná. Ezt több atomtöltet felrobbantása során a felső légkörbe jutó por okozná. Erősen lecsökkenne a felszínt érő napsugárzás. Csökkenne a hőmérséklet. A növények jelentős része kipusztulhatna, vagy legalább is erősen csökkenne a termés. Az egyébként életben maradók közül nagyon sokan éhen halnának.
Súlyos következményei lennének persze a levegőbe, talajba, vizekbe jutott radioaktív anyagoknak is.

Szóval szép számmal vannak "világvége-okokra" jelöltek.
Egy dologban azonban egészen biztos vagyok. Nem a kerek évszámoktól, a maja naptártól, a bolygóegyüttállástól, vagy hasonlóktól kell tartani.

Felhasznált irodalom