Víz a Marson és a Földön
Egy a facebook-on megosztott képen találtam egy angol feliratot a következő szöveggel:
Az emberiségnek nincs pénze arra, hogy vizet vonjon ki a szárazföldekből, de van pénze arra, hogy vizet keressen a Marson!!!! Kérdés: Van valamilyenfajta intelligencia a Földön?
Nagyon szeretem az ilyen demagóg, meggondolatlan, de jól hangzó mondatokat.
Mindjárt jutott is eszembe számtalan, szebbnél szebb gondolat, amit most megpróbálok
valamilyen formába önteni egy érdekességek címszóban.
Először talán nézzük a dolognak a közvetlen megvalósíthatóságát. Vizet
"kivonni" mondjuk a Száhel
övezetből, vagy mondjuk az afrikai, ázsiai sivatagos
területekről nem csak pénzkérdés.
A mélyebb rétegekben jelentős, de nem pótlódó felszín
alatti vizek találhatók. Ezeknek a felszínre hozását már végzik egy ideje
több helyen. Meg is lett az "eredménye". A Száhel
övezetben például még nagyobb szárazságot okozott, mert még mélyebbre süllyedt
a talajvíz. A sivatagban pedig azért hagytak fel több helyen már az ilyen módon végzett öntözésekkel,
mert rájöttek, hogy ez a víz ilyen módon hamar elfogy és utána nagyon-nagyon
sokáig nem lesz helyette más.
Nézzünk egy másik szempontot, de még mindig közvetlenül a témához kapcsolódóan.
Mi történik, ha egy egyébként nagyon rossz eltartó képességű területen mesterségesen,
külső erőforrásokkal jobb életkörülményeket teremtünk?
Még jobban megnő az ottani népesség.
Ha viszont ezek a külső erőforrások nem biztosíthatók hosszabb távon, akkor
még többen halnak majd éhen vagy szomjan.
Alternatív módon megindulnak majd onnan nagyobb tömegek a jobb körülmények felé
(például Európába).
Szemléljük most egy kicsit tágabban a problémát.
Az emberiség jó ideje folytat olyan alapkutatásokat, amelyeknek az adott pillanatban
még nem látszik a konkrét haszna. A vízkutatás a Marson
haszontalan dolognak tűnhet, de biztosan számos hasznos "hozadéka"
lesz (például elősegítheti a földi erőforrás-kutatás fejlesztését).
Az űrkutatás jórészt
alapkutatásnak tekinthető. Amikor az egészet elkezdték biztosan senki nem gondolta,
hogy pár évtized múlva mindez mennyire fontos lesz számunkra. Ma már elég nehéz
lenne az űrkutatás
gyakorlati eredményei nélkül élni. Csak néhány, ami hirtelen eszembe jut:
- műholdas TV
- GPS
- meteorológiai előrejelzés
- erőforrás-kutatás
Számos olyan, ma már hétköznapi dolgot is az űrkutatásnak köszönhetünk, mint a tépőzár vagy az izolációs takaró (a képen) és persze számtalan egyéb hasznos dolgot is.
Szóval ez a fajta ellentétbe állítás nem igazán szerencsés. Ráadásul az ilyen, érzelmekre ható dumák könnyen szembe fordítják az emberek egy részét a tudománnyal, a fejlődéssel és ez semmiképpen nem egy egészséges dolog.
Ha nem fordítanánk pénzt az alapkutatásokra, akkor biztosan nem lenne megfelelő, hosszú távú fejlődés.
Ugyanígy felvethetik, és valószínűleg fel is vetik sokan, hogy mi szükség van például az LHC-re fordított hatalmas összegre. Ugyanakkor már is több olyan közvetett eredményt hozott, amit máris felhasználnak az orvosi képalkotó eljárások fejlesztésénél.
Az alapkutatások hatásait nagyon nehéz előre megjósolni, de egyértelműen fontosak.
Amikor J. J. Thomson 1897-ben felfedezte az elektront biztosan senki nem gondolta,
hogy mi a fenére lesz jó ez a felfedezés.
A kvantummechanikának se sok gyakorlati hasznát sejthették a kezdetekben.
A mostani eszközeinknek a legnagyobb részéhez közvetlenül, vagy közvetve hozzájárultak
ezek az alapkutatások.
A kvantummechanika nélkül ezt a címszót sem írhattam volna meg (és a lexikonom
sem létezne).
Ennek köszönhetők a félvezetők.
Félvezetők nélkül nem lennének számítógépek.
Számítógépek nélkül nem lenne internet.
Internet nélkül nem lenne facebook és nem lenne honlapom.
Ezek nélkül nem igen láthattam volna az említett képen lévő feliratot és nem
írhattam volna meg ezt az új címszót sem.
Összegezve két tanulság mindenképpen levonható:
- Az alapkutatások feltétlenül szükségesek a hosszú távú fejlődés érdekében.
- A pillanatnyilag jó ötletnek látszó beavatkozásoknak előbb-utóbb komoly következményei
lehetnek.