Újabb zöldségek...
(aktualitások épület, klíma, stb. ügyekben)

Bár eddig is több irományt "alkottam" már a témában, kicsit megint "zöldségekkel" foglalkozom.
Néhány friss aktualitás adott ihletet, hogy újra elmerüljek a környezet, környezetvédelem, globális felmelegedés kivédése, stb., témakörökben.
Az egész témakör tele van ellentmondásokkal, ami nem is igazán meglepő. Csak néhány elgondolkodtató példát említenék ennek alátámasztására. Kissé talán csapongva és látszólag összefüggéstelenül, de az említett témakörökkel összefüggésben.

Itt van pl. a légkondik ügye.
A lakásaink, városaink, intézményeink olyanok, amilyenek - leginkább rosszak. Ezeken nehezen, nagyon nagy költséggel lehet csak változtatni. Nagyon olcsón lehet viszont venni egy egyszerűbb klímát és már lehet is hűteni. Igaz ettől összeomlik az energiarendszer, de ez nem igazán izgatja azokat, akik hetekig nem tudnak aludni a hőség miatt.
A napokban említették, hogy különösen az időseket, szívbetegeket viseli meg a hőség.
Ennek ellenére az idős szívbetegek a dögmeleg kórházi szobákban lábadoznak, mondjuk infarktus után.
A dolog másik oldala viszont, hogy minél több légkondi üzemel, annál több energiát használunk. Ezzel növeljük a cokettő kibocsátást és az üvegházhatást, vagyis még melegebb lesz.

Írásom egyik fő oka, hogy nem rég Budapesten jártam. Amit láttam az számomra már az agyrém határát súrolta.
Irtózatos mértékű lakópark építés történt, történik. (Kis telkek, nagy házakkal, két garázzsal, légkondival, fűvel, locsolóval, medencével - ahogy illik.)
Adunk az ökológiai lábnyomnak...
Kíváncsi lennék mekkora "ökológiai lábnyomon él" egy három tagú család, kétszáz négyzetméteres házban, full légkondival, két ménkűnagy kocsival, medencével, ivóvízről locsolt pázsittal.

Meg is próbáltam ilyen számítást végez(tet)ni és az derült ki, hogy ilyen körülmények között bizony már az USA átlagnak megfelelő, vagy talán annál is nagyobb "ökológiai lábnyomon" élnek!

Ugyanakkor erősen elgondolkodtató, hogyan is lehetne "igazán zöld módon élni", mert az én ökológiai lábnyomom is bizony a magyar átlag fölötti, pedig
-otthon dolgozom
- kicsi méretű (és fogyasztású) kocsimat egy héten csak két-három alkalommal használom,
- a hulladékomat szelektíven gyűjtöm, komposztálom
- energiatakarékos eszközöket használok
Szóval az említett "lakóparkos gazdagoknál" sokkal szerényebb körülmények között élek, kertes házban ugyan, de az energia költségem pl. durván szüleim két szobás panelházi lakásával egyezik!
Ebből azt hiszem jól látható, hogy elég nehezen tudnánk lemenni az "egylábnyomú" szintre. (2003-ban 1,8 hektár produktív földterület jutott egy főre, ez a népesség növekedésével folyamatosan csökken.)

(Azt mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy a talált számítás elég felületesnek és pontatlannak tűnik a kérdések alapján.
Megpróbáltam "mindent minimumra venni", de csak annyi értem el, hogy a kapott ökológiai lábnyom a 4-7 hektárról a 4 hektár alatti kategóriába került.
A kérdésekkel kapcsolatban is vannak kétségeim.
Szerintem például nem az számít, hogy hány csap van egy lakásban, hanem az, hogy hány köbméter vizet fogyasztanak, nem az számít, hogy hányszor használnak kocsit, hanem hogy hány kilométert mennek évente (havonta), stb.
Az persze nyilvánvaló, hogy aki többet fogyaszt az nagyobb láb(nyom)on él.)

Egyébként már régen is tudtak olyan házakat építeni, amelyek nagyon kis energiával viszonylag egyenletes hőmérsékletet biztosítottak, mindenféle flancos, korszerű eszköz nélkül.
Egy vályogból épült, nádtetős parasztház, kis ablakokkal nyáron hűvös volt légkondi nélkül is. Télen elég volt a megtermett "hulladék" kukoricaszár, meg napraforgószár, hogy kifűtsék az a kis területet, ahol tartózkodtak. (Persze ma már senki sem igazán akar ilyen módon élni és a "biotüzelőanyagot" megtermelni magának.)

A mostani korszerű technológiákkal, hőszigetelő anyagokkal még ennél is jobb házakat építhetnénk. Ennek ellenére, a növekvő energia árak mellett is kiütéssel győz a flanc. Nagy ház, jó sok felülettel (mert milyen jól néz ki a sok kiugró, sok nagy üvegfelület, stb.).
A nagy ablak télen részben jó lenne, mert sok napfény mehet be rajta (persze, ha süt a Nap). Ugyanakkor a nagy üvegfelület hőszigetelése sokkal-sokkal rosszabb, mint a falaké.
Nyáron pedig, ha nem tudjuk megfelelően árnyékolni a bejövő napfényt, akkor jó kis üvegházat fabrikáltunk.
Nem árt elgondolkodni a következőkön:
- Árnyékolás leginkább kívülről lehetséges. Belül esetleg csak egy tükröző reluxa, vagy hasonló eszköz hatékony.
- Ha nem sikerül látható fényként visszaverni a bejövő energiát, akkor hiába sötétítettünk, az energia már "bennreked". Egy sötét posztó függöny pl. "tuti megoldás" a lakás melegítésére. Rengeteg fényt nyel el, felmelegszik és a felvett energiát infrában sugározza széjjel, de az már nem tud kimenni az ablakon - az üvegházhatás miatt.

A legjobb térfogat-felület arányú alakzat a gömb lenne. Ilyen házat azonban elég nyűgös építeni és a használatával ia akadnának problémák. Egy négyzet alapterületű ház lenne a legideálisabb, de ezt nem szeretjük. Helyette mindenféle furmányos tagolásokkal növeljük meg az azonos alapterülethez tartozó felületet. Kétszer akkora felület esetén, kétszer olyan hatékony hőszigetelő anyagok alkalmazásával is ugyan olyan nagy a hőveszteség, mintha fele akkora felületű házunk lenne.

Egy "ideális" alakú és egy "felületnövelt" ház...


A mi éghajlatunkon, még a jelenlegi felmelegedés ellenére is lehet olyan épületet készíteni és "üzemeltetni", amiben nem szükséges klíma.
- Amikor nagyon meleg időben nyitva tartjuk az ablakokat, azzal csak fűtjük a lakást. Kánikulában nap közben mindent be kell zárni, és amennyire lehet meg kell akadályozni a fény bejutását.
- Éjszaka viszont minél több levegőt kell átáramoltatni.
- Ha ezeket betartjuk, egy jól megépített házban, hosszú időn keresztül biztosítható az éjszakai minimum hőmérséklethez közeli érték fenntartása, mindenféle plusz energia nélkül.
- Ha viszont "üvegházat" csinálunk a lakásból, akkor csak iszonyú energiákkal tudjuk lehűteni. Ráadásul minél nagyobb mértékű hűtés szükséges, annál valószínűbb, hogy mindenféle nyavalyát összeszedünk az hideg levegő állandó áramlása miatt.

Az egyéb elektromos eszközeink energiafelhasználásán is van mit javítani. Helyette inkább rontunk a helyzeten.
- A napokban olvastam, hogy a nagy méretű plazma TV-k és LCD TV-k zabálják az áramot, (a 100 cm-es képátlójú kb. 300 wattot).
- Ehhez jönnek még az egyre nagyobb fogyasztású PC-k (már a 450 wattos táp sem elég). Pedig szeretnénk minden háztartásba legalább egy PC-t, Internetet.
(Érdemes elgondolkodni rajta, hogy amennyiben mondjuk 200 wattos "átlagfogyasztással" számolunk egy PC-nél és azt éjjel-nappal bekapcsolva tartjuk, akkor 24 óra alatt többet zabál, mint egy átlagos hűtőszekrény! Télen egyébként még "jól is jön" ez a plusz fűtés, ennyivel kevesebb gáz fogy. Nyáron viszont ennyivel több hűtés kell - ha van hűtés.)

Annak ellenére, hogy tudjuk mit kellene tenni, sok esetben úgy tűnik törekszünk az ellenkezőjére.
Ezek szerint
- még mindig nem elég drága az energia
- még mindig nem hiszünk a globális felmelegedésben, következményeiben
- növekszik az a réteg, aki nagyon nagy pénzt képes elkölteni energiára (is)

Felhasznált irodalom