Az elektromos áram

1. Az elektromos áram egysége. Az elektron az elektromosságnak eddig ismert legkisebb egysége.

Az elektronok mindig az elektronokban gazdag hely, a negatív sarok felől haladnak az elektronokban szegény hely, a pozitív sarok felé.

Az amper. Ha a vezető bármely keresztmetszetén 1 másodperc alatt 1 coulomb, azaz 6,2 * 1018 elektron halad át, azt mondjuk, hogy az áram erőssége 1 amper. Jele 1 A.

Az elektromos áramerősség egységét Ampére francia fizikusról (1775-1836) nevezték el. Ampére jelentős felfedezéseket tett az áram mágneses hatására vonatkozóan.

Később majd meglátjuk, hogy a fémsók oldatán áthaladó áram kiválasztja a fémet. Ezen az alapon az amper nemzetközi megállapodás szerinti hivatalos meghatározása ez:

1 A erősségű az az áram, amely 1 másodperc alatt ezüst-nitrát oldatból 1,118 milligramm ezüstöt választ ki.
1 milliamper = 1 mA = 1 ezred A = 10-3 A,
1 mikroamper = mA = 1 milliomod A = 10-6 A
1 kiloamper =1 kA =1000 A = l03 A.

(A jelenleg érvényes meghatározás az amper címszónál található.)


A hődrótos ampermérő

2. Az áramerősség mérésére az ampermérő műszerek szolgálnak. Az ábrán az egyszerű szerkezetű hődrótos áramerősség-mérőt látjuk.

Az áramot az eszközben levő vékony dróton vezetjük át.
A drót annál jobban felmelegszik, minél erősebb az áram.
A felmelegedő drót megnyúlik, megnyúlását egy mutatóra
visszük át.

Annak az áramnak, amelynek erősségét meg akarjuk mérni, át kell haladnia az ampermérőn. Ezt a kapcsolást soros kapcsolásnak nevezzük.

3. Az elektromos mennyiség (elektromos töltés) egysége. A mindennapi életben amperóráról is szoktunk beszélni. Például azt mondjuk, hogy egy akkumulátor 40 amperórás.

1 amperóra az az elektromos töltésmennyiség, amely 1 óra alatt áramlik át a vezető keresztmetszetén, ha a vezetőben folyó áram erőssége 1 A. Jele: 1 Aó.
A technikában ampermásodpercről is szokás beszélni. Az ampermásodperc nyilván azonos a coulomb-bal.


1 coulomb = 1 ampermásodperc

4. Az áram fajtái:
a) Egyenáramról beszélünk, ha az elektronok mindig azonos irányban mozognak a vezetőben. Egyenáram folyik például a szárazelemmel táplált zseblámpán keresztül. Az elektronok eljutnak a - saroktól a + sarokig.
b) Váltakozóáram. Az elektronok egyszer egyik irányban, azután ellenkező irányban mozdulnak el, tehát rezgőmozgást végeznek a vezetőben.
Az elektronok nem jutnak el egyik saroktól a másikig, hanem végeredményben a helyükön maradnak.
A hálózati (világítási) váltakozó áram vezetékében például másodpercenként 50-szer rezdülnek ide-oda az elektronok, mert másodpercenként 50-szer változik a sarkokon a töltés, a feszültség előjele. Azt mondjuk, hogy az áram frekvenciája 50. A rádióállomás adótornyában másodpercenként több milliószor is rezdülhetnek fel-alá az elektronok. Ez a nagyfrekvenciás, rádiófrekvenciás áram.


Felhasznált irodalom