gázkisülés
(nem önfenntartó gázkisülés, önfenntartó kisülés, parázsfény kisülés, glimm-kisülés,
ívkisülés)
Elektromos áram áthaladása gázzal töltött téren és az ezt kísérő elektromos-, hő-, fény-, kémiai és mechanikai jelenségek.
A gyakorlatban a különböző gázkisüléses fényforrásokban (pl. fénycső, higanygőzlámpa, stb.) alkalmazzák.
A gázkisülés
tulajdonságai az ábra szerinti kapcsolásban tanulmányozhatók.
A külső áramforrás (Ube) árama áthalad a változtatható ellenálláson (R).
Az U, I feszültséggel és árammal
jellemzett elektromos gerjesztés az E1 és E2 elektródákkal rendelkező gázkisülő
térben hozza létre a gázkisülést.
A légkörben mindig
jelen van néhány szabad elektron
és pozitív ion (kozmikus
sugárzás és radioaktív gerjesztés). Az Ube feszültség
hatására megindul a csövön át az áram.
A töltéshordozók ütközései közötti, úgynevezett szabad úthossza függ a kisülőcsőben
uralkodó nyomástól. A nyomást csökkentve a szabad úthossz nő.
Adott kis nyomás esetén viszonylag kis feszültségnél elérhető, hogy a gáztérben lévő töltéshordozók eljussanak az elektródákhoz, ekkor a feszültség további kis mértékű növelésének hatására először nem nő az áram.
A gázkisülés sematikus áram-feszültség diagramja
A feszültséget tovább növelve ismét nő az áram,
a növekvő térerősségben gyorsuló töltéshordozók újabb elektron-ion párokat hoznak
létre, ionizálják a gázt. Ez a nem önfenntartó gázkisülés tartománya.
Az áramerősséget
tovább növelve a lavinaszerű ionizációk száma annyira megnő, hogy önfenntartó
kisülés alakul ki.
Ezen átmeneti tartományhoz csatlakozik a parázsfény kisülés,
vagy glimm-kisülés tartománya: a katód
előtt az ionizált
töltések egy része
rekombinál, s létrehozza a parázsfény kisülést.
Az áramsűrűséget
tovább növelve a katód
felmelegszik, termikus
emissziója megnő és az önfenntartó kisülés újabb fázisa, az ívkisülés
alakul ki.
Ha külső áramköri
elemmel (előtét-ellenállás
vagy váltakozó áram esetén fojtótekercs)
nem korlátozzák az áramerősséget,
az ívkisülés áramsűrűsége
minden határon túl nő és tönkreteszi a berendezést.
Megfelelő előtéttel korlátozva az áramot
egyensúlyi állapot alakulhat ki az ívkisülésben.
Hosszabb kisülőcső esetén a feszültségesés zöme a katód előtti térrészre koncentrálódik (itt gyorsulnak az ionok, hogy a katódba becsapódva azt felmelegítsék és újabb elektronemissziót hozzanak létre), kisebb feszültségesést jelentkezik az anód előtt, mivel az elektronok és pozitív ionok mozgási sebessége különböző és ez azok szegregációjához vezet.
A cső hossztengelyének legnagyobb részén az elektron és pozitív ion koncentráció
közel azonos, azaz kifelé semleges a rendszer.
Ezt a gázállapotot hívják plazmának. A plazmában ionizált gázrészecskéken kívül
gerjesztett gázrészecskék is vannak, melyek az alapállapotba visszatérve fotont
emittálnak. (A gázkisülő lámpákban ezt a fotonemissziót használják fel fénykeltésre.)