hidrosztatikai nyomás
(Pascal törvénye, hidrosztatikai paradoxon)
A nyugvó folyadék
belsejében a gravitációs
erő hatására alakul ki a hidrosztatikai nyomás.
A folyadékoszlop nyomása kifejezhető az oszlop magasságával és a folyadék sűrűségével:
(ahol p - a nyomás,
F - a nyomóerő, A - a felület, G - a súlyerő,
m - a folyadék tömege,
g - a gravitációs gyorsulás, r - a folyadék
sűrűsége, V - a folyadék
térfogata, h - a A folyadékoszlop
magassága)
Pascal törvénye (a hidrosztatika alaptörvénye)
Kimondja, hogy nyugalomban lévő folyadék minden azonos magasságban lévő pontjában a nyomás azonos és minden irányban egyenlő akkor is, ha a saját súlyán kívül többletnyomás is hat rá.
Nyugvó folyadékban a nyomás csökkenés nélkül minden irányban továbbterjed.
Másrészről a nyomáskülönbség két különböző h1 és h2 magasságban lévő pont között:
P2 - P1 = rg (h2-h1)
A folyadékok
összenyomhatatlansága miatt a folyadék
sűrűsége állandó.
Tehát adott földrajzi helyen a A folyadék
nyomása csak a sűrűségtől
és az A folyadékoszlop
magasságától függ.
Azonos A folyadékkal
töltött különböző alakú tartályokban azonos mélységben a nyomás
ugyanakkora (hidrosztatikai paradoxon).
![]() |
Egy meghatározott mélységben a hidrosztatikai nyomás értéke minden
irányban ugyanakkora.
|