hidrosztatikai nyomás
(Pascal törvénye, hidrosztatikai paradoxon)

A nyugvó folyadék belsejében a gravitációs erő hatására alakul ki a hidrosztatikai nyomás.
A folyadékoszlop nyomása kifejezhető az oszlop magasságával és a folyadék sűrűségével:


(ahol p - a nyomás, F - a nyomóerő, A - a felület, G - a súlyerő, m - a folyadék tömege, g - a gravitációs gyorsulás, r - a folyadék sűrűsége, V - a folyadék térfogata, h - a A folyadékoszlop magassága)

Pascal törvénye (a hidrosztatika alaptörvénye)
Kimondja, hogy nyugalomban lévő folyadék minden azonos magasságban lévő pontjában a nyomás azonos és minden irányban egyenlő akkor is, ha a saját súlyán kívül többletnyomás is hat rá.
Nyugvó folyadékban a nyomás csökkenés nélkül minden irányban továbbterjed.
Másrészről a nyomáskülönbség két különböző h1 és h2 magasságban lévő pont között:

P2 - P1 = rg (h2-h1)

A folyadékok összenyomhatatlansága miatt a folyadék sűrűsége állandó.
Tehát adott földrajzi helyen a A folyadék nyomása csak a sűrűségtől és az A folyadékoszlop magasságától függ.
Azonos A folyadékkal töltött különböző alakú tartályokban azonos mélységben a nyomás ugyanakkora (hidrosztatikai paradoxon).

Egy meghatározott mélységben a hidrosztatikai nyomás értéke minden irányban ugyanakkora.
A víznyomás az érzékelő membránját behorpasztva kissé megnöveli a csőbe zárt levegőoszlop nyomását.
A megnövekedett nyomásérték a cső két ágában észlelt folyadékszint különbségéből állapítható meg.

 

Felhasznált irodalom