bárium-oxid
BaO, a bárium oxigénnel alkotott egyik vegyülete.
Fizikai és kémiai tulajdonságok:
Fehér, vagy sárgás szilárd
anyag.
Szabályos kristályrácsot
alkot.
Sűrűsége 5,72 g/cm3
Olvadáspontja 1923°C
Forráspontja 2000°C
Oxigénben hevítve (500 °C körül) reverzibilis
reakcióban bárium-peroxid (BaO2) keletkezik:
2 BaO + O2 <-> 2 BaO2
Vízzel reakcióba lép bárium-hidroxid keletkezésével, nagy hőfejlődés közben:
BaO + H2O -> Ba(OH)2
Fluorral és klórral
már alacsonyabb hőmérsékleten
is reakcióba lép,
brómmal és jóddal
csak magasabb hőmérsékleten bárium-halogenidek keletkezésével.
Kénnel olyan hevesen reagál,
hogy tűzjelenség látható.
Magasabb hőmérsékleten
heves reakcióba
lép foszforral is foszfid és foszfát keletkezésével
Arzénnal szintén hevesen reagál
arzenid és arzenit keletkezése mellett.
Szénnel hevítve bárium-karbiddá alakul.
A szilícium hevítve báriummá redukálja.
Hidrogén-halogenid savakkal történő reakciójakor
bárium-halogenidek keletkeznek.
Szárazon nagyon lassan reagál
a szén-dioxiddal, de nedvesen könnyen képződik bárium-karbonát.
Előállítás
Báriumot oxigénben
hevítve:
2 Ba + O2 -> 2 BaO
Bárium-karbonát vagy bárium-nitrát hőbomlásával:
BaCO3 -> BaO + CO2
Felhasználás
Kenőolajadalékok előállításánál.
Az üveggyártásban tejüveg készítésénél.
Bárium-hidroxid előállításánál.
Laboratóriumokban vízelvonószerként.
Biológia
Mérgező hatású.
Irritáló hatású, bőrre vagy szembekerülve fájdalmat, kipirosodást okoz.
Lenyelve különösen veszélyes, émelygést, hányingert, hasmenést, bénulást, szívritmuszavart
és halált okozhat.
Tilos a környezetbe juttatni, a vizi élőlényekre is mérgező.