cellulóz
(lignin, hemicellulóz, kollódium, cellofán, metilcellulóz)

(C6H10O5)n Kémiailag a poliszacharidok között a váz-szénhidrátok csoportjába tartozik.

 

A cellulóz molekulaképe huzalváz megjelenítésben.

A Celluloz.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Béta-glikozidos kötésekkel összekapcsolódó glükózmolekulákból épül fel.

Előfordulás
A leggyakoribb vegyület az élővilágban, amely a növények vázát alkotja.

A növényi cellulóz rostokat felépítő cellulóz és más poliszacharid molekulák elrendeződése.

A sejtfal cellulózból áll, amelyhez idővel lignin, egy komplex szerves polimer rakódik le a másodrendű vastagodásnál, amely a falat fássá, ezzel merevvé teszi. Kisebb molekulájú, úgynevezett hemicellulózok is megjelennek. Főleg a fában van sok kísérőanyag a cellulóz mellett.
A gyapot cellulóza viszont nagyon tiszta.

Fizikai és kémiai tulajdonságok
A cellulóz vízben oldhatatlan.
Hevítve nem olvad meg, hanem elszenesedik.
Molekulasúlya nem ismertes pontosan, mintegy 200.000.
A cellulóz szálak száldiagramot adnak a monokromatikus röntgensugárral. Ebből kiderül, hogy a száltengelyben, mintegy 10,3 Angström távolságban megsimétlődik a szerkezet. A cellobióz-maradék hossza épp ezzel azonos.
Néhány oldószer a cellulózt duzzasztja és kolloid oldatot alkot vele, így pl. az ammóniás réz-oxid-oldat (Schweitzer) és az ammónium-rodanát.
A hidrolízisekor glükóz keletkezik. Ebből és a már említett röntgen vizsgálatból kiderül, hogy a cellulóz kb. 1000 ... 1200 glükóz (szőlőcukor) molekulából álló polimer.

Felhasználás
A cellulózt és különböző vegyületeit millió tonnás nagyságrendben használják évente a világon.
Rengeteg fa alapanyagot használnak bútorok, épületek, tetőszerkezetek készítésre "közvetlenül" illetve felaprítva farost és papír alapanyagként.
A gyapot textilipari alapanyag.

Cellulóz a háztartásban - fa, pamut textíliák, különböző célú papír termékek

Papíripari és műselyemgyártási célra elsősorban fából készítenek cellulózt.
Cellulóznitrátot ("lőgyapotot") igen nagy mennyiségben állítanak elő amit nitroglicerinnel zselatindinamittá alakítanak.
Kevésbé nitrált (kb. 11% nitrogén tartalmú) változata a kollódium ezt lőporként használják lőszerekben.
A kollódium alkohol-éter elegyében oldva kolloid oldatként a gyógyászatban használatos.
A celluloid nevű, legrégebben használt műanyag kámforral összegyúrt kollódiumból áll, ez volt a régi "gyúlékony filmek" alapanyaga.
Cellulózacetátból fóliákat készítenek, illetve jó minőségű műselyem gyártható belőle.
Nátronlúggal duzzasztott cellulózból kiindulva hidrátcellulóz nyerhető, ami a viszkózselyem alapanyaga. Vékony lemezzé alakítva cellofán készül belőle.
A porított cellulózt élelmiszeradalékként E460 kóddal használják, mint sűrítő anyagot.
Fogyókúrás készítményekben a metilcellulóz E461 kóddal szerepel.

Felhasznált irodalom