galvánelemek
(elektrokémiai áramforrások)

A két elektródból és egy vagy több elektrolitból álló rendszert galvánelemnek nevezzük.
Olyan áramforrások, amelyek elektrokémiai úton állítanak elő elektromos áramot, vagyis elektrokémiai áramforrások.

Nézzük meg ezt az elektromos áramot termelő kémiai reakciót kicsit részlesebben!

Ha réz-szulfát oldatába cinklemezt mártunk, a cink oldódni kezd, vagyis az oldatba cinkionok kerülnek, miközben a lemezre réz válik ki. A cink az oldódás során elektront ad le. Ezeket az elektronokat használják fel a rézionok a kiváláshoz.
Ha a két folyamatot elválasztjuk egymástól, irányíthatjuk a keletkező elektronok útját, vagyis elektromos áramot állítunk elő.

Pontosan ez történik a galvánelemekben. A felhasznált fémek szerint többféle galvánelem ismert.
Az alábbi animációbanegy Daniell-elem működése látható.

- Mártsunk egy réz- és egy cinkrudat saját jának vizes oldatába.
- Kössük össze őket vezetékkel egy izzóval.
- Az áramkört zárni kell, ezért egy hídra van szükség (A fordított U alakú csőre), amely összeköti a két oldatot az áramkör zárásához.

A berendezés működik, világít az izzó.

Az animációban látható a Daniell-elem működése során az ionok és elektronok áramlása.

- A folyamatban a cink oldatba kerül, miközben elektront ad le.
- Az elektron a vezetéken keresztül a rézlemezre jut.
- Itt az elektront az oldatban lévő rézionok felveszik, és kiválnak a lemezre.
- Mivel a folyamat során a cinkoldatban túlsúlyba kerülnek a pozitív töltésű ionok, a rézoldatban pedig a negatív töltésűek, a töltéskiegyenlítés érdekében szulfátionok vándorolnak a rézoldatból a cinkoldatba. Az ionok egyben zárják is az áramkört.

Ha nem használjuk az elemet (nincs összekötve vezetővel a két elektróda) nem folyik áram, hiszen az elektronok áramlása csak akkor indul el, ha az áramkör zárt.

Az elem addig működik, amíg valamelyik, a kémiai reakcióban résztvevő anyag el nem fogy: például amíg a szulfátionok nagy része átvándorol a cink-szulfát-oldatba.

Az összes elektrokémiai áramforrás (elemek és akkumulátorok, üzemanyagcellák) valamilyen hasonló vegyi reakcióval termelnek áramot.

Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik a galvánelemekkel a Fizika blokk A galvánelem és a Hogyan működik a galvánelem? című részében.

Felhasznált irodalom