hidrogén-jodid
(jódhidrogénsav)

HI A hidrogén jóddal alkotott vegyülete.

A hidrogén-jodid molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A hi.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előállítás
A hidrogén-bromidhoz hasonlóan állítható elő hidrogénből és jódgőzből.
Általában nátrium-jodidból híg kénsavval

2 NaI + H₂SO₄ = 2 HI + Na₂SO₄

(A tömény kénsav jóddá oxidálná.)

Kén-hidrogénből is előállítható jóddal

H₂S + Br₂ = 2 HBr + S

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Szobahőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő, nagyon nehéz gáz. (A levegőnél 4,4-szer nehezebb.)
Forráspont: -51°C
Olvadáspont: -33°C
Sűrűség: 2,8 g/ml, cseppfolyós
Oldhatósága vízben, 20°C-on: 57 g/100 ml
A sósavhoz és a hidrogén-bromidhoz hasonlít.
Telített vizes oldata 15°C-on 57%-os, bepárlással eddig töményíthető, erős sav.
A HI gáz már néhány száz fokos hőmérsékleten disszociál.
Fény és főleg UV-sugárzás hatására elemeire bomlik.
Más halogének vizes oldatából jód választanak le.
Fémekkel és vegyületeikkel a hidrogén-bromidhoz hasonlóan viselkedik.
Hidrogén-peroxiddal jód és oxigén keletkezik belőle:

2 HI + H₂O₂ = I₂ + 4 H₂O + O₂

Enyhén redukáló hatású, szerves vegyületek hidrogénezésére használják, amikor jód válik ki belőle.

Sói a jodidok, nagyon hasonlóak a megfelelő jodidokhoz és kloridokhoz.
A jód kisebb elektronegativitása miatt valamivel gyakrabban alkot kovalens, vagy ahhoz közeli kötést, mint a klór és a bróm.

Felhasználás
Vegyipari, laboratóriumi, analitikai, valamint orvosi és gyógyászati célra.

Felhasznált irodalom